| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |

   2024.03.28.
Varrni tanulnak Magyarkanizsán

A Cnesa Oktatási és Művelődési Intézményben már régóta foglalkoznak felnőttoktatással. Jelenleg nők informatikai képzése zajlik, ugyanakkor egy varrótanfolyam is elindult néhány hete. Erről Búzás Hedvig oktatásszervezővel beszélgettünk. 
– Intézményünkben már a 70-es évek végén és a 80-as évek elején is létezett varrótanfolyam. Akkoriban húsz-harminc varrógéppel dolgoztunk egyszerre, illetve előfordult, hogy akár három csoport is járt ...

   2024.03.28.
Új épülettel bővül a magyarkanizsai Batthyáneum

Az év végéig elkészül és megnyílhat a magyarkanizsai Batthyáneum Idősek Egyházi Otthonának második épülete. Ebben az épületszárnyban 30 új idős lakót tudnak majd fogadni. 
Az utolsó munkálatok zajlanak az idősek otthona második épületében. A Magyarország kormánya által biztosított 5 millió forintos támogatás lehetővé tette, hogy az objektumban kiépítsék a biztonsági rendszert. A következő lépés a megnyitáshoz szükséges dokumentációk ...

   2024.03.28.
Tojásfák díszítik Horgost

Színes tojásokkal díszítették fel a horgosi Napraforgó óvoda gyermekei a Művelődési Ház előtti fákat. A tojásfadíszítés egyébként már hagyománynak számít a településen. 
Színes, hímes vagy épp filccel díszített, de modern műanyagtojások is kerültek a fákra és bokrokra, a helyi óvodások jóvoltából. A közösségépítő program célja, hogy kicsiket és nagyokat egyaránt megmozgassanak. A szervező, azaz a horgosi Művelődési Ház fontosnak ...

   2024.03.27.
Már készül a kamarási vasútállomás felújítási terve

Magyarkanizsa közgyűlése kérvényezte, hogy a szerb kormány ruházza át a horgosi-kamarási vasútállomás használati jogát a községre. A Szerbiai Vasutak nem volt érdekelt a romos épület felújításában, annak lebontása is szóba került már, viszont az épület felbecsülhetetlen építészeti értékkel bír. Tervezőjét, Magyar Edét „magyar Gaudínak” is nevezik. Legismertebb műve a szegedi Reök-palota, de a kamarási vasútállomás is egy igazi gyöngyszem, ...

   2024.03.25.
A mi környezetünk - A mi jövőnk

Ezzel a címmel indított el fásítási akciót a VMSZ Ifjúsági Fórum. A következő egy hónapban 9 vajdasági községben 1200 facsemetét ültetnek el. A megmozdulás Magyarkanizsa községben kezdődött. 
Március 23-án, szombat reggel a Tisza-menti község több településén is fásítási akciót szerveztek. Fehér nyárfák, szibériai szilfák és kőrisfák kerültek a földbe, attól függően, hogy út mellé, fásítási területre vagy pedig a már meglévő, ...

 
Keresés
| Oktatás |
 

   2014.03.12.
Dr. Takács Zoltán könyvbemutatója

Március 7-én a Regionális Szakmai Pedagógus-továbbképző Központ adott helyet Dr. Takács Zoltán könyvbemutatójának. A tanácskozás résztvevői megvitatták a vajdasági magyar felsőoktatás esélyeit az európai térben és a regionalizálódó nemzetközi kapcsolatrendszerben. A vita és könyvbemutató moderátorai Dr. Gábrity Molnár Irén és Ricz András voltak.
A Felsőoktatási határ/helyzetek című kötet igyekszik összefoglalni a Magyarságkutató Tudományos Társaság (Szabadka) és a Regionális Tudományi Társaság (Szabadka) keretében az utóbbi öt évben elvégzett (a felsőoktatás témaköréhez kapcsolódó) kutatási eredményeket. A szerző abból a megállapításból indul ki, hogy a vajdasági magyar tannyelvű oktatás és kutatások sorsát nem csak a szerb állam érdektelensége és az érintettek (tanulók, pedagógusok) számának csökkenése okozza, hanem a racionális és hálózatosan szervezett oktatáskutatási intézmények együttműködésének a hiánya, ugyanúgy, mint a minőségi szakkáderek/tanerő képzésének az elégtelensége. A politikailag is összehangolt háttértámogatások, a pénzügyi konstrukciók, sőt még a koncentrált szakemberi ténykedések is hiányoznak ebben a kérdésben.
A vajdasági magyar érdekeltségű tudományművelésben hiányos az átfogó gondolkodás; eluralkodott a pesszimizmus és a kilátástalanság hangulata; a fiatalok nagy része külföldön tervezi az egyetemi karrierjét és munkavállalását. Amit túl kell haladni a tudományos élet terén, az a vajdasági magyarság deorganizált intézményes szigetei, az intézmények élén működő elégtelen szaktekintélyek száma. Az eddig elvégzett részleges adatgyűjtések kiterjesztésével, (átfogó) intézményalapítási esettanulmányokkal lehetne elindulni a jövőképzés útján. Ha teljesen tisztában vagyunk az emberi és intézményi potenciáljainkkal a térségben, sőt az anyaországi felsőoktatási intézmények érdekeltségeivel is, akkor tudjuk majd a magyar tannyelvű felsőoktatás jogi kereteit is megfogalmazni (tanszékek, karok, egyetemtervezés).