| |
|
| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |
|
1751 óta minden csütörtökön megtelik élettel a magyarkanizsai piac. Bár a hét több napján is várják az árusok a vásárlókat, a csütörtök továbbra is különleges, ilyenkor a standok roskadoznak a portékától, a tér pedig igazi közösségi találkozóhellyé alakul.
A húsvéti ünnepeket megelőző csütörtökökön különösen pezseg az élet Magyarkanizsán, hiszen piacnap van. Noha hétfő kivételével szinte minden nap találni árusokat, a csütörtöki ... |
|
|
A Házi Áldástól a gyöngyfűzésen át a festményekig megannyi csodálatos, kézzel készült alkotásban gyönyörködhetnek azok, akik Magyarkanizsára látogatnak. A Zmaj iskola Ady részlegében nyitották meg hétfőn az 54. MIRK-et, azaz a Nemzetközi Kézimunka és Gyűjtemény Kiállítást, mely csütörtökig tekinthető meg.
A kiállításon felléptek az Ozoray Árpád MME Cifraszűr kórusa, Pozder Damján citeraszólista és a Szent ... |
|
|
Minden egy teleszkóppal kezdődött. A nyolcadik születésnapjára kapta, és a szenvedély azonnal lángra kapott: az űrkutatás teljesen magával ragadta. A gyerekkori érdeklődés máig megmaradt, Kis Botond mögött számos eredményes megmérettetés szerepel, az érettségi után pedig a régió egyik legjobb felsőoktatási intézményében, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen szeretné folytatni a tanulmányait.
Botond magyarkanizsai, a Bolyai Tehetséggondozó ... |
|
|
A locsolkodás a magyar húsvéti hagyománykör egyik legismertebb és legélőbb eleme, különösen a falvakban. Sok helyen még ma is a régi szokásokat őrzik általa. Az adorjáni Szőke Tisza Művelődési Egyesület tagjai húsvéthétfőn kora reggel zeneszóval vonultak az utcákon, hogy felkeressék a falubeli lányokat.
Faluhelyen a locsolkodás még ma is erősen közösségépítő szokás, és jobban ragaszkodnak a hagyományos elemeihez, mint a városokban. ... |
|
|
Ünneplőbe öltözött a horgosi Művelődési Ház előtti tér, ugyanis tojásfákat díszítettek a helyi gyerekek. Mindenki a saját kézzel készült díszeit hozta el magával és helyezte fel a fákra. A kreatív alkotások mindegyike egyedi, és a közelgő húsvét hangulatát idézi.
Ismét gyerekzsivajtól volt hangos a horgosi Művelődési Ház előtti tér, ahol ezúttal a húsvétra hangolódtak a legkisebbek. A sajátkezűleg létrehozott, színes papír- és hímes ... |
|
|
|
|
|
|
|
 Március 7-én a Regionális Szakmai Pedagógus-továbbképző Központ adott helyet Dr. Takács Zoltán könyvbemutatójának. A tanácskozás résztvevői megvitatták a vajdasági magyar felsőoktatás esélyeit az európai térben és a regionalizálódó nemzetközi kapcsolatrendszerben. A vita és könyvbemutató moderátorai Dr. Gábrity Molnár Irén és Ricz András voltak.
A Felsőoktatási határ/helyzetek című kötet igyekszik összefoglalni a Magyarságkutató Tudományos Társaság (Szabadka) és a Regionális Tudományi Társaság (Szabadka) keretében az utóbbi öt évben elvégzett (a felsőoktatás témaköréhez kapcsolódó) kutatási eredményeket. A szerző abból a megállapításból indul ki, hogy a vajdasági magyar tannyelvű oktatás és kutatások sorsát nem csak a szerb állam érdektelensége és az érintettek (tanulók, pedagógusok) számának csökkenése okozza, hanem a racionális és hálózatosan szervezett oktatáskutatási intézmények együttműködésének a hiánya, ugyanúgy, mint a minőségi szakkáderek/tanerő képzésének az elégtelensége. A politikailag is összehangolt háttértámogatások, a pénzügyi konstrukciók, sőt még a koncentrált szakemberi ténykedések is hiányoznak ebben a kérdésben.
A vajdasági magyar érdekeltségű tudományművelésben hiányos az átfogó gondolkodás; eluralkodott a pesszimizmus és a kilátástalanság hangulata; a fiatalok nagy része külföldön tervezi az egyetemi karrierjét és munkavállalását. Amit túl kell haladni a tudományos élet terén, az a vajdasági magyarság deorganizált intézményes szigetei, az intézmények élén működő elégtelen szaktekintélyek száma. Az eddig elvégzett részleges adatgyűjtések kiterjesztésével, (átfogó) intézményalapítási esettanulmányokkal lehetne elindulni a jövőképzés útján. Ha teljesen tisztában vagyunk az emberi és intézményi potenciáljainkkal a térségben, sőt az anyaországi felsőoktatási intézmények érdekeltségeivel is, akkor tudjuk majd a magyar tannyelvű felsőoktatás jogi kereteit is megfogalmazni (tanszékek, karok, egyetemtervezés).
|
|
|
|
|
|
