| |
|
| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |
|
A festő- és grafikusművész alkotásaiból válogattak össze egy kiállításra valót a község napi rendezvénysorozat részeként a Dobó Tihamér Képtárban.
Dobó Tihamér, a vajdasági magyar képzőművészet jelentős alakja volt, Magyarkanizsa egyik emblematikus festője. Az ünnepi kiállítás megnyitót követően Vranić Váradi Lívia Cigonya kisfilmjét is bemutatták Magyarkanizsán, amely úgyszintén a festő, Dobó Tihamérről szól.
Ninkov ...
|
|
|
A Bogyóműhely név hallatán először gyermekkorom meséi jutottak eszembe, melyekben a főszereplők a már jól bevált recept szerint egy nagy üstben főzik a különféle bogyókból készült italokat. Álomnak indult, végül Horgoson vált valósággá a Bogyóműhely, melynek nevét a bodzabogyó és a különféle bogyós gyümölcsök ihlették. Berényi Árpád vezeti a vállalkozást, ahol a természet adta alapanyagokból, régi családi receptekből és saját ötletekből lekvárok, ... |
|
|
Tíz kórus, közös éneklés és a magyar zenei hagyományok ünnepe. Huszonhatodik alkalommal rendezték meg a Vajdasági Magyar Kórusok Találkozóját, amelynek ezúttal a magyarkanizsai Szent Őrangyalok-templom adott otthont. A rendezvényen vajdasági és magyarországi együttesek mutatkoztak be, bizonyítva, hogy a közös éneklés a határokon átívelve is összeköti a magyar közösségeket.
A kóruséneklés nem csupán a zenei élményről szól: a közösség ... |
|
|
Magyarkanizsa egyik legjelentősebb sporteseményét szervezték meg a hétvégén, a Csaba Ferenc Nemzetközi Birkózó Emlékversenyt. Az eseményen 16 ország képviselteti magát, mintegy 400 versenyzővel. A sportversenyt 17-dik éve szervezte meg a Potisje Birkózó Egyesület.
Lányok és fiúk egyaránt több korosztályban léptek szőnyegre és a kötöttfogásban alkalmazott szabályok szerint versenyeztek. A sportolók számára az ilyen megmérettetések különösen ...
|
|
|
Idén ünnepli 30 éves fennállását a magyarkanizsai Tisza Néptáncegyesület, amely tegnap gálaműsorral készült a Művészetek Házában. Ebből az alkalomból nem csak a jelenlegi, hanem a régi tagok is felléptek egy-egy produkcióval.
Teltház előtt lépett színpadra az egyesület Magyarkanizsán, a Művészetek Házában. A közönség elsőként a legkisebbeket láthatta a színpadon, majd szép lassan az összes táncos bekapcsolódott a produkcióba.
|
|
|
|
|
|
|
|
 Március 7-én a Regionális Szakmai Pedagógus-továbbképző Központ adott helyet Dr. Takács Zoltán könyvbemutatójának. A tanácskozás résztvevői megvitatták a vajdasági magyar felsőoktatás esélyeit az európai térben és a regionalizálódó nemzetközi kapcsolatrendszerben. A vita és könyvbemutató moderátorai Dr. Gábrity Molnár Irén és Ricz András voltak.
A Felsőoktatási határ/helyzetek című kötet igyekszik összefoglalni a Magyarságkutató Tudományos Társaság (Szabadka) és a Regionális Tudományi Társaság (Szabadka) keretében az utóbbi öt évben elvégzett (a felsőoktatás témaköréhez kapcsolódó) kutatási eredményeket. A szerző abból a megállapításból indul ki, hogy a vajdasági magyar tannyelvű oktatás és kutatások sorsát nem csak a szerb állam érdektelensége és az érintettek (tanulók, pedagógusok) számának csökkenése okozza, hanem a racionális és hálózatosan szervezett oktatáskutatási intézmények együttműködésének a hiánya, ugyanúgy, mint a minőségi szakkáderek/tanerő képzésének az elégtelensége. A politikailag is összehangolt háttértámogatások, a pénzügyi konstrukciók, sőt még a koncentrált szakemberi ténykedések is hiányoznak ebben a kérdésben.
A vajdasági magyar érdekeltségű tudományművelésben hiányos az átfogó gondolkodás; eluralkodott a pesszimizmus és a kilátástalanság hangulata; a fiatalok nagy része külföldön tervezi az egyetemi karrierjét és munkavállalását. Amit túl kell haladni a tudományos élet terén, az a vajdasági magyarság deorganizált intézményes szigetei, az intézmények élén működő elégtelen szaktekintélyek száma. Az eddig elvégzett részleges adatgyűjtések kiterjesztésével, (átfogó) intézményalapítási esettanulmányokkal lehetne elindulni a jövőképzés útján. Ha teljesen tisztában vagyunk az emberi és intézményi potenciáljainkkal a térségben, sőt az anyaországi felsőoktatási intézmények érdekeltségeivel is, akkor tudjuk majd a magyar tannyelvű felsőoktatás jogi kereteit is megfogalmazni (tanszékek, karok, egyetemtervezés).
|
|
|
|
|
|
