| |
|
| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |
|
Közeleg a tanév vége. A tanulók és az iskolák számára egyaránt kihívásokkal teli ez az időszak. A diákok azért aggódnak, hogy sikerül-e az érettségi vizsgájuk, és olyan szakra iratkozhatnak-e, amilyenre szeretnének, az iskolák pedig abban reménykednek, hogy az új tanévben is sikerül feltölteniük a diáklétszámot a minisztérium által jóváhagyott szakirányokon.
Papdi István, mezőgazdasági technikus szakon érettségiző tanuló ...
|
|
|
Egyre többen érdeklődnek, hogy mikor virágzik a Tisza. A június közepe táján, 10-e és 15-e között esedékes látványos kérészrajzásra sokan kíváncsiak. Kevés hasonló természeti csodában lehet részünk szűkebb pátriánkban. Az idei kérésznász előjelei már csalhatatlanul mutatkoznak a Tisza egyes szakaszain, különösen ott, ahol a folyóvíz sodrása miatt a meder nem tud eliszaposodni. Ilyen ideális, szilárd aljzatú, agyagos medrű tiszavirág-élőhely a Magyarkanizsa ... |
|
|
Első alkalommal adott otthont Szerbia a balneológia és klimatológia területét érintő témák világkongresszusának.
A banja koviljačai gyógyfürdőben megtartott nemzetközi szakmai találkozón a világ számos országából érkezett kutatók és orvosok osztották meg tapasztalataikat a gyógyvizek, gyógyiszapok és a klímaváltozás egészségügyi hatásai kapcsán.
Dr. Klímó Attila, a Magyarkanizsai Gyógyfürdő főorvosa elmondta: ...
|
|
|
Az árvízvédelemről és a mezőgazdasági tüzek kezeléséről szerezhettek elméleti és gyakorlati tudást a vajdasági önkéntes tűzoltók Magyarkanizsán.
A Jerico IPA-projekt keretében megszervezett haladó képzés célja a határ menti térség felkészültségének erősítése a klímaváltozás és az emberi tevékenység okozta veszélyhelyzetekkel szemben. A Délvidéki Önkéntes Tűzoltó Hálózat 46 tagszervezetének képviselői magyarországi szakemberek ...
|
|
|
Az oromhegyesi XVIII. Traktorfesztivál adott otthont a JERICO IPA-projekt nyílt napjának. Az eseményen az érdeklődők testközelből ismerkedhettek meg az önkéntes tűzoltók munkájával és a katasztrófavédelem világával.
A rendezvény egyik leglátványosabb programpontja az égő gépjármű oltásának bemutatója volt. Emellett hagyományőrző tűzoltó-bemutató, tűzoltó jármű- és felszereléskiállítás, valamint az önkéntes tűzoltóság ...
|
|
|
|
|
|
|
|
 A magyarkanizsai Nektár Méhészegyesület meghívására Dr. Hegedűs Dénes, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület szakmai elnökhelyettese tartott előadást a városháza dísztermében. A méhészeti témák mellett, szót ejtett a mezőgazdasági termelők felelősségvállalásáról is.
Dr. Hegedűs Dénes hosszú és részletes előadásában azokra az extrém környezeti változásokra is kitért, amelyek a méhlegelőket érintik. Rámutatott, hogy a méhek rossz beteleltetésének egyik fő oka tavaly is a nyár végi virágporhiány volt. Teljes mértékben kiirtották ugyanis azokat a gyomnövényeket, amelyek tápanyagot biztosítanának és hasznos szerepet töltenek be a természet körforgásában – hangsúlyozta az előadó.
- A következő évben mikor elfagyott, a tisztesfű maradék anyagai gyomirtóként működnek és kizárólag a gabonát engedik kikelni meg saját magát. Ez működött és nagyon jó termésátlagokat értek el. Aki nem felejtett el vetni, az tudott aratni is. Mi a helyzet manapság? Gyomirtóval rámennek, kikel a gabona és felteszi a kérdést az a növénytermesztő, hogy a gabonának árt-e a gyomirtószer? Dehogynem. A gabona a képességéhez képest csak 70-80 százalékot tud teremni. Ha nem használna gyomirtót pont eredményt tudna növelni.
A növényvédelem elvégzése után pár hétig nem jelentkezik semmilyen tünet a méheken. A neonikotionid tartalmú permetszerek ugyanis csak később fejtik ki hatásukat. Ezek az idegrendszert károsítják a beporzók esetében. A megváltozott mezőgazdasági szerkezet sem hat kedvezően a méhpopulációkra – világított rá Hegedűs Dénes.
- Hiányoznak a természetvédelmi intézkedések. És a természetvédelemre mondok egy példát Magyarországon. Képzeljétek el, elkezdték a vaddohányt irtani természetvédelmi területeken. Hogyan? Gyomirtóval. Hát milyen természetvédelmi beavatkozásról beszélünk, ahol gyomirtóval irtják? Vagy éppen az akácfákat a homokhátságon elkezdték irtani, mondván, hogy nem oda való, mert a szürke nyár meg egyebek valók oda. Ez abszurd. Ezt is gyomirtószerrel csinálják. Vagy éppen a csatornapartokat gyomirtóval szórják. A gyomirtó mit fog csinálni? Az élő vízbe belemegy és kipusztítja az algákat majd a halakat. Manapság egyre több növényvédőszert kell alkalmazniuk a mezőgazdászoknak a termés megőrzése érdekében. Régen szakemberek irányították a növényvédelmi beavatkozásokat. Most a gazdákra van bízva minden – jegyezte meg Hegedűs Dénes.
Bővebben:
A méhek megtartásának kilátástalan helyzete
|
|
|
|
|
|
