| |
|
| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |
|
A festő- és grafikusművész alkotásaiból válogattak össze egy kiállításra valót a község napi rendezvénysorozat részeként a Dobó Tihamér Képtárban.
Dobó Tihamér, a vajdasági magyar képzőművészet jelentős alakja volt, Magyarkanizsa egyik emblematikus festője. Az ünnepi kiállítás megnyitót követően Vranić Váradi Lívia Cigonya kisfilmjét is bemutatták Magyarkanizsán, amely úgyszintén a festő, Dobó Tihamérről szól.
Ninkov ...
|
|
|
A Bogyóműhely név hallatán először gyermekkorom meséi jutottak eszembe, melyekben a főszereplők a már jól bevált recept szerint egy nagy üstben főzik a különféle bogyókból készült italokat. Álomnak indult, végül Horgoson vált valósággá a Bogyóműhely, melynek nevét a bodzabogyó és a különféle bogyós gyümölcsök ihlették. Berényi Árpád vezeti a vállalkozást, ahol a természet adta alapanyagokból, régi családi receptekből és saját ötletekből lekvárok, ... |
|
|
Tíz kórus, közös éneklés és a magyar zenei hagyományok ünnepe. Huszonhatodik alkalommal rendezték meg a Vajdasági Magyar Kórusok Találkozóját, amelynek ezúttal a magyarkanizsai Szent Őrangyalok-templom adott otthont. A rendezvényen vajdasági és magyarországi együttesek mutatkoztak be, bizonyítva, hogy a közös éneklés a határokon átívelve is összeköti a magyar közösségeket.
A kóruséneklés nem csupán a zenei élményről szól: a közösség ... |
|
|
Magyarkanizsa egyik legjelentősebb sporteseményét szervezték meg a hétvégén, a Csaba Ferenc Nemzetközi Birkózó Emlékversenyt. Az eseményen 16 ország képviselteti magát, mintegy 400 versenyzővel. A sportversenyt 17-dik éve szervezte meg a Potisje Birkózó Egyesület.
Lányok és fiúk egyaránt több korosztályban léptek szőnyegre és a kötöttfogásban alkalmazott szabályok szerint versenyeztek. A sportolók számára az ilyen megmérettetések különösen ...
|
|
|
Idén ünnepli 30 éves fennállását a magyarkanizsai Tisza Néptáncegyesület, amely tegnap gálaműsorral készült a Művészetek Házában. Ebből az alkalomból nem csak a jelenlegi, hanem a régi tagok is felléptek egy-egy produkcióval.
Teltház előtt lépett színpadra az egyesület Magyarkanizsán, a Művészetek Házában. A közönség elsőként a legkisebbeket láthatta a színpadon, majd szép lassan az összes táncos bekapcsolódott a produkcióba.
|
|
|
|
|
|
|
|
 A magyarkanizsai Nektár Méhészegyesület meghívására Dr. Hegedűs Dénes, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület szakmai elnökhelyettese tartott előadást a városháza dísztermében. A méhészeti témák mellett, szót ejtett a mezőgazdasági termelők felelősségvállalásáról is.
Dr. Hegedűs Dénes hosszú és részletes előadásában azokra az extrém környezeti változásokra is kitért, amelyek a méhlegelőket érintik. Rámutatott, hogy a méhek rossz beteleltetésének egyik fő oka tavaly is a nyár végi virágporhiány volt. Teljes mértékben kiirtották ugyanis azokat a gyomnövényeket, amelyek tápanyagot biztosítanának és hasznos szerepet töltenek be a természet körforgásában – hangsúlyozta az előadó.
- A következő évben mikor elfagyott, a tisztesfű maradék anyagai gyomirtóként működnek és kizárólag a gabonát engedik kikelni meg saját magát. Ez működött és nagyon jó termésátlagokat értek el. Aki nem felejtett el vetni, az tudott aratni is. Mi a helyzet manapság? Gyomirtóval rámennek, kikel a gabona és felteszi a kérdést az a növénytermesztő, hogy a gabonának árt-e a gyomirtószer? Dehogynem. A gabona a képességéhez képest csak 70-80 százalékot tud teremni. Ha nem használna gyomirtót pont eredményt tudna növelni.
A növényvédelem elvégzése után pár hétig nem jelentkezik semmilyen tünet a méheken. A neonikotionid tartalmú permetszerek ugyanis csak később fejtik ki hatásukat. Ezek az idegrendszert károsítják a beporzók esetében. A megváltozott mezőgazdasági szerkezet sem hat kedvezően a méhpopulációkra – világított rá Hegedűs Dénes.
- Hiányoznak a természetvédelmi intézkedések. És a természetvédelemre mondok egy példát Magyarországon. Képzeljétek el, elkezdték a vaddohányt irtani természetvédelmi területeken. Hogyan? Gyomirtóval. Hát milyen természetvédelmi beavatkozásról beszélünk, ahol gyomirtóval irtják? Vagy éppen az akácfákat a homokhátságon elkezdték irtani, mondván, hogy nem oda való, mert a szürke nyár meg egyebek valók oda. Ez abszurd. Ezt is gyomirtószerrel csinálják. Vagy éppen a csatornapartokat gyomirtóval szórják. A gyomirtó mit fog csinálni? Az élő vízbe belemegy és kipusztítja az algákat majd a halakat. Manapság egyre több növényvédőszert kell alkalmazniuk a mezőgazdászoknak a termés megőrzése érdekében. Régen szakemberek irányították a növényvédelmi beavatkozásokat. Most a gazdákra van bízva minden – jegyezte meg Hegedűs Dénes.
Bővebben:
A méhek megtartásának kilátástalan helyzete
|
|
|
|
|
|
