| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |

   2026.01.23.
Lélekablak Magyarkanizsán

Lélekablak – A szabadság ára címmel tartott nagy sikerű előadást Rékasi Károly színművész január 20-án, kedden este Magyarkanizsán. A Cnesában lezajlott eseményre sokan eljöttek. Voltak, akik Márai Sándor írói munkássága előtt tisztelegtek, mások kifejezetten Rékasi Károly miatt érkeztek. A magyarországi szappanoperából is ismert színész előadását látva azonban senkinek nem jutott eszébe egykori szerepével azonosítani, hisz olyan produkciót láthattak ...

   2026.01.22.
Fényes Vince, tele pince - ködös Vince, üres pince

Kilátogattak a szőlősbe a horgosi gazdák. Igaz, Vince napja majd holnap, január 22-én lesz, ennek ellenére a termelők már ma megmetszették a szőlőt, a plébános pedig megszentelte a vesszőket és a tőkéket a jó termés reményében. 
Január 22-e Szent Vince napja, és ehhez számos hagyomány és mondás is kapcsolódik. Például: ha fénylik Vince, tele lesz a pince, azaz, ha holnap napos időjárásunk lesz, akkor a szőlősgazdák gazdag termésre számíthatnak. 

   2026.01.21.
A Rómeó és Júlia Magyarkanizsán

 A temerini Szirmai Károly Magyar Művelődési Egyesület Jáccunk Truppjának musicaljét, az örök klasszikus Rómeó és Júliát vitték színre a hétvégén Magyarkanizsán, a Művészetek Házában. Egy város. Két család. Gyűlölet, harc, kilátástalanság, és két fiatal mindent elsöprő szerelme.  
A László Sándor rendezésében készült darabban a nézők mindazt átélhették, ami Shakespeare drámájában benne van, és azt is, ami abból kimaradt. ...

   2026.01.21.
Drágább sertéshús, elégedetlen tenyésztők

Emelkedett a sertéshús ára az elmúlt időszakban a hentesüzletekben, a boltok polcain. Igaz ez a malacra és a hízóra is, viszont ez az ár sem éri még el azt a szintet, hogy az állattenyésztők nyereséggel számolhassanak. 
Továbbra is bajban van a sertéstenyésztés Vajdaságban, hiszen alacsonyak a felvásárlási árak a malacok és a hízók esetében is. 
Az adorjáni Vajda István elmondta, hogy nagyon hullámzó a felvásárlási ár a malacokat illetően. 

   2026.01.20.
Szerb–magyar útirányjelző táblák Magyarkanizsán is

Magyarkanizsa következik: összesen 19 kétnyelvű, magyar–szerb útirányjelző tábla kerül kihelyezésre az önkormányzat területén - írja közösségi oldalán dr. Pásztor Bálint. 
A Vajdasági Magyar Szövetség elnöke a közösségi oldalán tette közzé a hír. Mint írja, amit Zentán elindítottak, majd Topolyán folytattak, az most Magyarkanizsán következik. Közel 40 év után először nem esetileg, hanem rendszerben jelenik meg a magyar nyelv a helyi ...

 
Keresés
 

   2025.10.23.
Dömötörözés Ilonafalván

Magyarkanizsa község kis települése, Ilonafalva két nagy rendezvényt tudhat magáénak. Az egyik a juhászok találkozója, a másik pedig a behajtási ünnep. Mindkettőre igény mutatkozik, és nagy a látogatottsága, többen jönnek el ezekre a rendezvényekre, mint amennyien a faluban laknak. Legutóbb múlt vasárnap telt meg a Járás emberekkel, valamint jószággal is, hisz másodszor tartották meg a Behajtási Ünnepet és Csikósfesztivált, amely kezdetben Tóthfaluban zajlott, de a Járásban találta meg valódi terét és otthonát. Az viszont nem változott, hogy a fő szervező a tóthfalusi Almás-Vasderes Hagyományápoló Egyesület volt, és ma is az. 
Délelőtt gyülekezett a tömeg a Baráthok kútjánál és annak környékén, ahol az ünnepség zajlott. Kálmán Jenő, az egyesület elnöke hangsúlyozta, hogy családias eseményt szerettek volna létrehozni, amelyen mindenki, idős és fiatal egyaránt jól érzi magát. 
– Az idei rendezvény meghaladta a tavalyi látogatottságot, amikor hatszáz ember volt itt, ez most az időjárásnak, valamint az esemény népszerűségének és a programok sokrétűségének köszönhetően jóval nagyobb. Az a célunk, hogy igazi, őszi lovas fesztivált építsünk a behajtás köré, és hagyományt teremtsünk, élesszünk újjá. A környékről és távolabbról is érkeztek a lovasok, akik a behajtást végezték. A helyiek mellett csantavériek, zentaiak, felsőhegyiek, adaiak és oromhegyesiek vettek részt a leglátványosabb elemben, a behajtásban, amikor a lovakkal beterelték a juhokat, szarvasmarhákat, rackabirkákat és szamarakat – mondta a fő szervező, aki szerint legalább ötszáz állatot tereltek be úgy, ahogy azt egykor őseink is tették. 
Oskó Tamás, a Pest Vármegyei Polgárőrszövetség elnöke a sikeres együttműködésért plakettet ajándékozott Kálmán Jenőnek a megnyitón, majd a továbbiakban átadták a teret a szórakozásnak. Gombos Lara regélte el Szent Dömötör legendáját, illetve a Tiszavirág tánccsoport, a Szőke Tisza citeracsoport, a Tücskök vonószenekar és a Tisza Néptáncegyesület is fellépett, továbbá a Három Medve Dobkör a kezdetektől alapozta a hangulatot. Az érdeklődők íjászkodhattak, vívhattak, madárbemutatót is láthattak, és a gazdag kézműves-kirakodóvásárban is nézelődhettek. A Mendicus tamburazenekar gondoskodott a talpalávalóról, valamint az Ady Endre Művelődési Egyesület tagjai is a szórakoztatták a jelenlevőket. A gyerekeknek külön játékokat és foglalkozásokat tartottak, többen főztek, délután pedig beterelték a jószágokat a lovak segítségével. Most már jöhet a tél, a juhok, szarvasmarhák és szamarak a helyükön vannak – pont úgy, ahogy régen is volt. Az Almás-Vasderes Hagyományápoló Egyesület tagjai és a Zentáról, Oromhegyesről, Adáról, Felsőhegyről, Csantavérről érkező lovasok megmutatták, régen hogyan hajtották be télire a legelőről az állatokat, és hogy a hagyományaink mélyen gyökerező igazságokat rejtenek, ezért vigyáznunk kell rájuk. 

Bővebben: 




Dömötörözés Ilonafalván

Behajtották a jószágokat a legelőről