Adorjánon a Szőke Tisza ME igyekszik ápolni a hagyományokat, s átadni azokat az új generációknak. Az egyik ilyen a húsvéthétfői locsolkodás.

A fiúk Bicskei Ibolya, az egyesület vezetőségi tagja felügyeletével traktor vontatta fiákeren keresték fel a lányos házakat, hogy meglocsolják őket.

Mivel kicsikről van szó, kizárólag kölnivizet használtak a locsolók, vödröket nem, így a lányok örömmel várták a fiúkat.

A helybeli Jókai Mór Művelődési Egyesület néptáncos fiúi már kora reggel elkezdték járni a falu utcáit, és meglocsolták a néptáncos lányokat. Többségüknek illatos kölni jutott, volt azonban, akit jól nyakon öntöttek egy vödör hideg vízzel.

Kora reggel gyülekeztek Kispiac központjában a locsolkodni induló néptáncosok. A fiúk locsolóverseket mondtak a lányoknak, majd kölnivel öntözték meg őket, nehogy elhervadjanak.

Évek ...

Színes tojásokkal díszítették fel a horgosi Napraforgó óvoda gyermekei a Művelődési Ház előtti fákat. A tojásfadíszítés egyébként már hagyománynak számít a településen. 
Színes, hímes vagy épp filccel díszített, de modern műanyagtojások is kerültek a fákra és bokrokra, a helyi óvodások jóvoltából. A közösségépítő program célja, hogy kicsiket és nagyokat egyaránt megmozgassanak. A szervező, azaz a horgosi Művelődési Ház fontosnak ...

Magyarkanizsa közgyűlése kérvényezte, hogy a szerb kormány ruházza át a horgosi-kamarási vasútállomás használati jogát a községre. A Szerbiai Vasutak nem volt érdekelt a romos épület felújításában, annak lebontása is szóba került már, viszont az épület felbecsülhetetlen építészeti értékkel bír. Tervezőjét, Magyar Edét „magyar Gaudínak” is nevezik. Legismertebb műve a szegedi Reök-palota, de a kamarási vasútállomás is egy igazi gyöngyszem, ...

Horgoson vasárnap megünnepelték a falu újratelepítésének 253. évfordulóját. A település napja március 11-e, amikor arra emlékeznek, hogy 1771. március 11-ei keltezésű birtokjogi oklevelével Mária Terézia császárnő azzal bízta meg Kárász Miklós szegedi főjegyzőt, hogy telepítse újra a Szeged és Szabadka között található Horgos pusztát. A falut 1075-ben említették először hivatalos dokumentumban, később nagy rombolást végeztek a tatárok, de a falu akkor ...

Adorjánon a Szőke Tisza ME igyekszik ápolni a hagyományokat, s átadni azokat az új generációknak. Az egyik ilyen a húsvéthétfői locsolkodás.

A fiúk Bicskei Ibolya, az egyesület vezetőségi tagja felügyeletével traktor vontatta fiákeren keresték fel a lányos házakat, hogy meglocsolják őket.

Mivel kicsikről van szó, kizárólag kölnivizet használtak a locsolók, vödröket nem, így a lányok örömmel várták a fiúkat.

A helybeli Jókai Mór Művelődési Egyesület néptáncos fiúi már kora reggel elkezdték járni a falu utcáit, és meglocsolták a néptáncos lányokat. Többségüknek illatos kölni jutott, volt azonban, akit jól nyakon öntöttek egy vödör hideg vízzel.

Kora reggel gyülekeztek Kispiac központjában a locsolkodni induló néptáncosok. A fiúk locsolóverseket mondtak a lányoknak, majd kölnivel öntözték meg őket, nehogy elhervadjanak.

Évek ...

Színes tojásokkal díszítették fel a horgosi Napraforgó óvoda gyermekei a Művelődési Ház előtti fákat. A tojásfadíszítés egyébként már hagyománynak számít a településen. 
Színes, hímes vagy épp filccel díszített, de modern műanyagtojások is kerültek a fákra és bokrokra, a helyi óvodások jóvoltából. A közösségépítő program célja, hogy kicsiket és nagyokat egyaránt megmozgassanak. A szervező, azaz a horgosi Művelődési Ház fontosnak ...

Magyarkanizsa közgyűlése kérvényezte, hogy a szerb kormány ruházza át a horgosi-kamarási vasútállomás használati jogát a községre. A Szerbiai Vasutak nem volt érdekelt a romos épület felújításában, annak lebontása is szóba került már, viszont az épület felbecsülhetetlen építészeti értékkel bír. Tervezőjét, Magyar Edét „magyar Gaudínak” is nevezik. Legismertebb műve a szegedi Reök-palota, de a kamarási vasútállomás is egy igazi gyöngyszem, ...

Horgoson vasárnap megünnepelték a falu újratelepítésének 253. évfordulóját. A település napja március 11-e, amikor arra emlékeznek, hogy 1771. március 11-ei keltezésű birtokjogi oklevelével Mária Terézia császárnő azzal bízta meg Kárász Miklós szegedi főjegyzőt, hogy telepítse újra a Szeged és Szabadka között található Horgos pusztát. A falut 1075-ben említették először hivatalos dokumentumban, később nagy rombolást végeztek a tatárok, de a falu akkor ...