Nagyon rossz állapotban van a magyarkanizsai nyugdíjasok székháza. Felújításra szorulna, de a jelenlegi tulajdonjogi viszonyok miatt ennek kivitelezése lehetetlen, sem a nyugdíjasok egyesülete, sem az önkormányzat nem tud pályázni. 
A probléma a nyugdíjasegyesület helyi szervezetének csütörtöki közgyűlésén is napirenden szerepelt, amelyen megjelent Fejsztámer Róbert polgármester is. A kérdés kapcsán Bálint Istvánt, a Községi Nyugdíjas Egyesület elnökét kérdeztük az ülés után. 
Bálint István elmondta, hogy a székházuknak most csupán a bérlőik. 
- Magyarkanizsa központjában van az épület, s nagyon rossz állapotban van. Már nagyon régi, azt sem tudom megmondani, mikor épült. Saját erőből egyesületünk nem tud nagyobb beruházásokat eszközölni, de mivel tulajdonosok sem vagyunk, pályázni sem tudunk, sőt mi több, az önkormányzat sem tulajdonos, így pályázati pénzekre ők sem tudnak szert tenni. 
Bálint István szerint nagyon fontos lenne a nyílászárók cseréje, mert most csak pazarolják az energiát, s sok pénzt lehetne megspórolni a fűtési számlán. 
- Rengeteg rendezvényünk van, de a hétvégék kivételével minden nap van fogadónap is. Nyugdíjasaink minden nap be tudnak jönni gondjaikkal, panaszaikkal, esetleg a megrendelt árut tudják átvenni, biztosítást csinálunk nekik. 
Az ülésen a polgármester is úgy fogalmazott, hogy az épület bizonyos részei balesetveszélyesek, s ezt Bálint István is megerősítette. 
- Már fotódokumentáció formájában is rögzítettük azokat a dolgokat, hogy mi milyen állapotban van, konkrétan, hogy hol van a fal megrepedve, hol kell valami beavatkozás. A tető nem jól áll, a csatornákkal is gond volt, azokat igyekeztünk lecserélni, és ezeket a dokumentációkat egy átirattal, egy szöveggel együtt elküldtük a tulajdonosnak. Sajnos ezen a téren, annak ellenére, hogy életveszélyes az épület, nem nagyon történt semmi. Eljutottunk odáig, hogy a tulajdonosnak most már az asztalán van komplett dokumentációnk, az említett fényképekkel és különböző leírásokkal egyben, és arra várunk, hogy ők valami formában próbáljanak megoldást találni az önkormányzattal karöltve. 
A tulajdonos egyébként a Köztársasági Nyugdíj- és Rokkantbiztosítási Alap, velük próbálnak egyezkedni. 
- Már régen köttetett köztünk egy szerződés, egyik elődöm látta el kézjegyével, miszerint mi használjuk az épületet, végezzük a tartományi és a Szerbiai Nyugdíjas Szövetség által előírt feladatokat, s a lakhatásért cserébe karbantartjuk az épületet. Például volt egy csőtörésünk a pincerészben. Egy vastag, régi, széles falban tönkrement az öreg vízvezetékcső. Saját magunknak kellett egy olyan mestert találnunk, aki valamikor a vízművekben dolgozott, ismeri ezeket a munkákat. A mi nyugdíjas szakembereink, a kőműveseink, ácsaink, piktorjaink fölverték a betont, kiásták a lyukat, majd elhívtuk ezt a mestert, hogy hozzáférjen a csőhöz, hogy el tudja hárítani a hibát, s végül kifizettük a bérét. Erre a szanációra nem is pályázhattunk, önerőből álltuk a költségeket. Nagyon rossz állapotban van a tető is, a falak meg vannak repedezve, a teherhordozó főfalak is. Az ajtók, ablakok egy részét nem lehet nyitni és csukni, a redőnyök nem működnek, borzasztó nagy energiapocsékolás folyik, de egyszerűen nem tudjuk a gondokat megoldani, nincs rá lehetőségünk. 
A megoldás az lenne, ha az önkormányzat megkapná az épület tulajdonjogát, hogy azután ott beruházásokat tudjon eszközölni, hangzott el a közgyűlésen. 
- Van több lehetőség. Például az épület használati jogának az esetleges átvétele egy bizonyos időre, és akkor esetleg a különböző jogszabályokat figyelembe véve az önkormányzat, mint tulajdonos, résztulajdonos vagy jogtulajdonos tudna pályázni, és ha pályázaton sikeresek volnánk, akkor esetleg tudnánk valamit javítani rajta. 
Az ülésen elhangzott, hogy a Községi Nyugdíjas Egyesület és az önkormányzat együtt próbálja a megoldást megtalálni. Az gyakorlatilag már meg is lenne, csak a bürokratikus és jogi akadályokat kell még leküzdeni.