| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |

   2026.10.16.
Interaktív előadás Horgoson a romák történelméről

A romák történelméről, a roma holokausztról is tartottak interaktív foglalkozást Horgoson, a Kárász Karolina Általános Iskola felnőttoktatási részlegében. 


Kovács Dezdemóna romajogokkal foglalkozó budapesti szakember a Kethane-projekt keretében látogatott Horgosra. Magyarkanizsa község ugyanis partnerként vesz részt a Kethane – Together: European Network for Roma Inclusion and Building Intercultural Understanding elnevezésű projektben, amelyet ...

   2026.10.16.
Nemzedékeket neveltek ki

Néptánc, népzene vagy hagyományőrzés, közösségépítés – ez mind a magyarkanizsai Tisza Néptáncegyesületet jellemzi, amely idén ünnepli fennállásának harmincadik évfordulóját. Erre az alkalomra jubileumi gálaműsorral is készülnek, amely szombaton tekinthető meg a Cnesa színháztermében. Az egyesület nemzedékeket nevelt ki, számos kiemelkedő eredményt ért el, mégis a legnagyobb eredmény az, hogy töretlenül dolgoznak azért, hogy hagyományaink, értékeink ...

   2026.10.15.
Elkezdődött a Vajdasági Magyar Filmek Fesztiválja

Tizedik éve ünnepeljük a Vajdasági Magyar Mozgókép Napját. Ez alkalomból tegnap hivatalosan is kezdetét vette a Vajdasági Magyar Filmek Fesztiválja. A rendezvénysorozat nyitónapján idén már négy vajdasági településen várták a mozi szerelmeseit. Adán, Topolyán, Zomborban és Magyarkanizsán tartottak vetítéseket. 
2006 óta rendezik meg a Vajdasági Magyar Mozgókép Fesztivált, amelynek célja, hogy a közönség több vajdasági településen is megismerhesse ...

   2026.10.13.
Két keréken Horgos történelmének nyomában

Ezzel a címmel szervezett kerékpártúrát a szegedi Délvidék Ház Természetjáró szakköre szombaton. A résztvevők Horgos történelmi emlékhelyeit járták be, felkeresték a Szeged életében is meghatározó szerepet játszó Kárász és Reök családhoz kötődő helyszíneket, valamint azokat az épületeket, amelyeket Szeged neves építésze, Magyar Ede tervezett. 
A Szegedről induló kerékpárosok Mihálytelken és Röszkén keresztül érkeztek Horgosra, ahol ...

   2026.10.13.
Hagyományos fatimai ünnepség Martonoson

Ismét hívek százai gyűltek össze a hagyományos fatimai ünnepségen Martonoson október 11-én, vasárnap délután. Vajdaság több településéről érkeztek zarándokok, hogy közös imádsággal, szentmisével és gyertyás körmenettel tisztelegjenek a Szűzanya előtt. 
A fatimai Szűz Mária tisztelete több mint egy évszázada köti össze a hívőket. Az 1917-es jelenésekre emlékezve Martonoson is évről évre összegyűlnek azok, akik a közös imádságban keresnek ...

 
Keresés
 

   2022.09.23.
Egyre kevesebben foglalkoznak állattenyésztéssel

Az elmúlt években fokozatosan, míg az elmúlt hónapokban drasztikusan csökkent az állattenyésztők száma Magyarkanizsa községben. Ennek egyik oka a gabona és a jószágok nem reális felvásárlási ára.

A termelők elmondása szerint a legnagyobb probléma még várat magára, ugyanis tavaszra már sem anyagi keretük, sem takarmányuk nem lesz, hogy etessék az állatokat.

Már sok gazdaságban nagy gondot okoz a jószág állomány megfelelő etetése és ellátása. Sajnos az idei terményhiányos év egyre jobban meggyötri a gazdákat. Erőt a tej, illetve a prémium árának növelése adott a termelőknek, viszont ezek az ígéretek egyelőre még nem teljesedtek be.

Sajnos a bizonytalanság nem csak a tej felvásárlásában mutatkozik, a jószágok iránti kereslet-kínálat is akadozik, és ingadozik. Jelen pillanatban a hízóbika ára 250 dinártól indul. Hasonló helyzet alakult ki a sertés esetében is a piacon. Volt mikor 105 dinárért vásárolták fel, de hetekkel ezelőtt elérte a 300 dinárt is.

Zsoldos Róbert tóthfalui felvásárló elmondta: „A kereslet megcsappant a sertések iránt, mert van behozatal, így lement az ára. A nagyobb felvásárlók csak 230 dinárt tudnának fizetni a termelőknek, a kisebbek még 250-260 dinárokat fizetnek a sertésért.”

Évről évre egyre jobban nőttek a befektetési árak és a megvalósított jövedelem közötti különbség, amit a termelők nem tudtak követni, így lassan eladogatták a jószágot. Ez az év és a jövő év pedig még nehezebb lesz a termelőknek, emelte ki Bata Erzsébet, a magyarkanizsai Gazdakör elnöke.

„Én úgy érzem, hogy az idei aszálynak a hatása igazán majd még a 2023-as évben fog bekövetkezni, amikor már a tartalékok is fogynak a termelők kezében. Most még tartalékból tudják az őszi vetéseket finanszírozni úgymond, de a takarmány ellátás már akadályokba ütközik” - mondta Bata Erzsébet.

A Gazdakör elnöke kiemelte, a takarmány beszerzése mellett nagy gondot okoz annak minősége is, ami ebben az évben tápértékben igen szegény.

 

Bővebben:

 




Magyarkanizsa községben is egyre kevesebben foglalkoznak állattenyésztéssel