| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |

   2026.03.03.
Többszörös ünnep Oromon

Az Arany János nevét viselő általános iskola három épületébe öt kistelepülés diákjai járnak: az oromhegyesi, az oromi és a tóthfalui tagozatra utaznak még a völgyesi és az újfalusi diákok is elsajátítani a nyolc osztály tananyagát. Az iskolanapot már tizenegy éve a magyar költőóriás születésének napján tartják. Az ünnepség alkalmából ezúttal hétfőn az oromi épületben gyűltek össze az eminens vendégek, a testvériskolák képviselői és természetesen ...

   2026.03.02.
A Folyami Polgárnaszád Magyarkanizsán

A Magyar Nemzeti Tanács szervezésében február 27-én, pénteken este a magyarkanizsai székhelyű Vajdasági Birkózóakadémián telt ház előtt zajlott le a Folyami Polgárnaszád eseménye, majd az azt követő Kormorán-nagykoncert. A tényfeltáró rendezvény alkalmat adott a találkozásra, a párbeszédre és a közösségi kapcsolatok megerősítésére is. A Civil Összefogás Fórum (CÖF) és a Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖKA) országjáró programja még tavaly ...

   2026.02.26.
Az lehetsz, aki csak akarsz, és rajzold is le!

Nemzetközi rajzpályázatot szervezett a magyarkanizsai Gyöngyszemeink Iskoláskor Előtti Intézmény. A községből és Magyarországról 120 alkotás érkezett be a Farsang nevet viselő kiírásra. 


A Cnesa előcsarnokában állították ki a rajzokat, amelyeket az ünnepélyes megnyitó előtt mindenki megtekinthetett. A gyerekek rajzainak csak a képzelet szabhatott határt, szinte mindenki más-más technikával alkotott. 


A rajzpályázatra ...

   2026.02.26.
A vallási turizmus fejlesztése

A Magyarkanizsa községben zajló határon átnyúló projektek egyike a Szakrális utazások, azaz a Sacred Journeys projektum, amelynek egyik kedvezményezettje a Délvidék Kutató Központ Egyesület. A pályázat az Interreg VI-A IPA Magyarország–Szerbia Program keretében valósul meg, célja pedig a szerb–magyar határtérség gazdag vallási és kulturális örökségének megőrzése, elérhetősége, láthatóvá tétele. A projekt térségünk szakrális helyeit és vallási ...

   2026.02.25.
Mit jelent boldognak lenni?

Soha nem éltünk még ilyen jól – mégis egyre többet beszélünk a boldogtalanságról. Kalmár Ákos okleveles közgazdász, vallástudományi szakember ennek miértjére kereste a választ a József Attila Könyvtárban megtartott előadásán. Konkrétan azt vizsgálta, hogyan alakult a boldogság fogalma az európai gondolkodás történetében, az ókori filozófiától a keresztény hagyományon át a modernitás kezdetéig.


Külön hangsúlyt kapott a 18. századtól ...

 
Keresés
 

   2022.09.23.
Egyre kevesebben foglalkoznak állattenyésztéssel

Az elmúlt években fokozatosan, míg az elmúlt hónapokban drasztikusan csökkent az állattenyésztők száma Magyarkanizsa községben. Ennek egyik oka a gabona és a jószágok nem reális felvásárlási ára.

A termelők elmondása szerint a legnagyobb probléma még várat magára, ugyanis tavaszra már sem anyagi keretük, sem takarmányuk nem lesz, hogy etessék az állatokat.

Már sok gazdaságban nagy gondot okoz a jószág állomány megfelelő etetése és ellátása. Sajnos az idei terményhiányos év egyre jobban meggyötri a gazdákat. Erőt a tej, illetve a prémium árának növelése adott a termelőknek, viszont ezek az ígéretek egyelőre még nem teljesedtek be.

Sajnos a bizonytalanság nem csak a tej felvásárlásában mutatkozik, a jószágok iránti kereslet-kínálat is akadozik, és ingadozik. Jelen pillanatban a hízóbika ára 250 dinártól indul. Hasonló helyzet alakult ki a sertés esetében is a piacon. Volt mikor 105 dinárért vásárolták fel, de hetekkel ezelőtt elérte a 300 dinárt is.

Zsoldos Róbert tóthfalui felvásárló elmondta: „A kereslet megcsappant a sertések iránt, mert van behozatal, így lement az ára. A nagyobb felvásárlók csak 230 dinárt tudnának fizetni a termelőknek, a kisebbek még 250-260 dinárokat fizetnek a sertésért.”

Évről évre egyre jobban nőttek a befektetési árak és a megvalósított jövedelem közötti különbség, amit a termelők nem tudtak követni, így lassan eladogatták a jószágot. Ez az év és a jövő év pedig még nehezebb lesz a termelőknek, emelte ki Bata Erzsébet, a magyarkanizsai Gazdakör elnöke.

„Én úgy érzem, hogy az idei aszálynak a hatása igazán majd még a 2023-as évben fog bekövetkezni, amikor már a tartalékok is fogynak a termelők kezében. Most még tartalékból tudják az őszi vetéseket finanszírozni úgymond, de a takarmány ellátás már akadályokba ütközik” - mondta Bata Erzsébet.

A Gazdakör elnöke kiemelte, a takarmány beszerzése mellett nagy gondot okoz annak minősége is, ami ebben az évben tápértékben igen szegény.

 

Bővebben:

 




Magyarkanizsa községben is egyre kevesebben foglalkoznak állattenyésztéssel