Ha tisztában vagyunk közösségi értékeinkkel, ismerjük azok történetét, gyökereinket, akkor tudunk igazán büszkék lenni szülőföldünkre és önmagunkra. 

Magyarkanizsán fontosnak tartják, hogy a diákok megismerkedjenek a helytörténettel. A községnapi programokhoz kapcsolódva több napon át szerveztek történelemórákat a Népkertben, azaz az egykori Erzsébet ligetben a helybeli Jovan Jovanović Zmaj Általános iskola tanulói számára. 

Ott jártunkkor Kávai Szabolcs történelemtanár éppen nyolcadikosoknak tartott órát. Az óra végén rögtönzött felelés keretében gyorsan leteszteltünk két diákot. Érdekes lehetett az óra, mert Urbán Tamás és Nagy Lara minden kérdésünkre tudta a választ. 

- Láttunk régi fotókat, hogy hogyan nézett ki régen a Népkert, a Vigadó. Volt szökőkút is - magyarázza Lara. 

- Elég csúnya lett ahhoz képest, amilyen volt – teszi hozzá Tamás. - Százhúsz évvel ezelőtt volt az aranykora. Akkor jártak ide például Újvidékről is bálakba. A gyógyfürdőbe jöttek még Bécsből is gyógyulni vonatokkal. 

- Az aranykorban vasárnap délután akár ezren is sétáltak itt. Álltak itt szobrok, volt cukrászda, nagyon híres cukrász dolgozott itt - meséli Lara. 

- Erzsébet királyné szobrát az oroszok lőtték szét a II. Világháborúban - teszi hozzá Tamás. 

- A Vigadó épülete romos, de még áll, a cukrászda is megvan, a régi fürdő még ma is dolgozik. A szökőkutat elbontották, de a növények egy része még megvan. A park része megmaradt - foglalja össze a hallottakat Lara és Tamás. 

Kávai Szabolcs történelemtanár szerint nagyon fontos kezdeményezés érkezett az iskolájukba az önkormányzattól. 

- Azt kérték, hogy a szülőföld szeretetét, a lokálpatriotizmust próbáljuk erősíteni, hiszen most ünnepeltük a községünk napját. 1686. október 20-án volt egy csata a községünk területén. Kiváló alkalom volt ez, hogy közelebb hozzuk a gyerekekhez a helytörténetet. Valójában a múltat ismerve tudják még jobban megszeretni a szülővárosukat. Nagyon jó ötletnek tartottam, hogy itt a Népkertben tartsuk meg a rendkívüli történelemórákat. Nemcsak a Népkertről, a Vigadóról, a régi fürdőről, a Longa cukrászdáról meséltem, hanem úgy általában a város fejlődéséról, Kanizsa aranykoráról, ami a kiegyezéstől az I. világháború kezdetéig tartott. Ekkor épültek a város területén a legfontosabb épületek, a városháza például. A Nagytemplom is ekkor nyerte el a mai formáját. Gyárak, vállalatok jöttek létre, és a gyógyfürdő is. 

- Ekkor létesítették az Erzsébet ligetet is, azaz a mostani Népkertet. Sokan azt mondják, a monarchia egyik legszebb parkja volt. 

- Az egész Osztrák-Magyar Monarchia területén létrejöttek hasonló parkok. Bednárcz Károly 40 évig volt Ókanizsának, később Magyarkanizsának a főkertésze, neki köszönhetjük ezt a gyönyörű parkot. A Vigadó épületét különböző okok miatt még nem újították fel. Ott bálakat rendeztek, jótékonysági bálakat, ezt ki szeretném hangsúlyozni. Számtalan egyesület működött ugyanis akkor Kanizsán, s ők voltak a szervezők. Lakodalmakat is tartottak itt. Tavasztól őszig mindig foglalt volt ez az épület. Igazi közösségi színtere volt a városnak. 

- Hogyan kell elképzelni, mi volt látható itt a parkban 100 évvel ezelőtt? 

- Egy nagy nyüzsgés. Annak idején szokás volt sétálni, főleg vasárnap. A gazdagabb polgári réteg, de a szegényebbek is kijöttek az Úri utcára, a mai Nagy utcára, illetve ide, az Erzsébet ligetbe. Megmutatták magukat és megnézték a többieket. A gyógyfürdőbe Bécsből, Prágából, Budapestről is érkeztek vendégek. 

Kávai Szabolcs elmondta a diákoknak, hogy Magyarkanizsának már 110 évvel ezelőtt is komoly gyógyturizmusa volt, s a jövőt is ennek alapján kellene tervezni. Az adottságok megvannak, csak látnivalókról, programokról kell gondoskodni, s akkor a vendégek is biztos, hogy egyre nagyobb számban érkeznek majd a Tisza-parti városba. 

Bővebben: