| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |

   2024.03.28.
Varrni tanulnak Magyarkanizsán

A Cnesa Oktatási és Művelődési Intézményben már régóta foglalkoznak felnőttoktatással. Jelenleg nők informatikai képzése zajlik, ugyanakkor egy varrótanfolyam is elindult néhány hete. Erről Búzás Hedvig oktatásszervezővel beszélgettünk. 
– Intézményünkben már a 70-es évek végén és a 80-as évek elején is létezett varrótanfolyam. Akkoriban húsz-harminc varrógéppel dolgoztunk egyszerre, illetve előfordult, hogy akár három csoport is járt ...

   2024.03.28.
Új épülettel bővül a magyarkanizsai Batthyáneum

Az év végéig elkészül és megnyílhat a magyarkanizsai Batthyáneum Idősek Egyházi Otthonának második épülete. Ebben az épületszárnyban 30 új idős lakót tudnak majd fogadni. 
Az utolsó munkálatok zajlanak az idősek otthona második épületében. A Magyarország kormánya által biztosított 5 millió forintos támogatás lehetővé tette, hogy az objektumban kiépítsék a biztonsági rendszert. A következő lépés a megnyitáshoz szükséges dokumentációk ...

   2024.03.28.
Tojásfák díszítik Horgost

Színes tojásokkal díszítették fel a horgosi Napraforgó óvoda gyermekei a Művelődési Ház előtti fákat. A tojásfadíszítés egyébként már hagyománynak számít a településen. 
Színes, hímes vagy épp filccel díszített, de modern műanyagtojások is kerültek a fákra és bokrokra, a helyi óvodások jóvoltából. A közösségépítő program célja, hogy kicsiket és nagyokat egyaránt megmozgassanak. A szervező, azaz a horgosi Művelődési Ház fontosnak ...

   2024.03.27.
Már készül a kamarási vasútállomás felújítási terve

Magyarkanizsa közgyűlése kérvényezte, hogy a szerb kormány ruházza át a horgosi-kamarási vasútállomás használati jogát a községre. A Szerbiai Vasutak nem volt érdekelt a romos épület felújításában, annak lebontása is szóba került már, viszont az épület felbecsülhetetlen építészeti értékkel bír. Tervezőjét, Magyar Edét „magyar Gaudínak” is nevezik. Legismertebb műve a szegedi Reök-palota, de a kamarási vasútállomás is egy igazi gyöngyszem, ...

   2024.03.25.
A mi környezetünk - A mi jövőnk

Ezzel a címmel indított el fásítási akciót a VMSZ Ifjúsági Fórum. A következő egy hónapban 9 vajdasági községben 1200 facsemetét ültetnek el. A megmozdulás Magyarkanizsa községben kezdődött. 
Március 23-án, szombat reggel a Tisza-menti község több településén is fásítási akciót szerveztek. Fehér nyárfák, szibériai szilfák és kőrisfák kerültek a földbe, attól függően, hogy út mellé, fásítási területre vagy pedig a már meglévő, ...

 
Keresés
| Oktatás |
 

   2021.10.27.
Az Erzsébet liget fái ma is mesélnek Magyarkanizsa aranykoráról

Ha tisztában vagyunk közösségi értékeinkkel, ismerjük azok történetét, gyökereinket, akkor tudunk igazán büszkék lenni szülőföldünkre és önmagunkra. 

Magyarkanizsán fontosnak tartják, hogy a diákok megismerkedjenek a helytörténettel. A községnapi programokhoz kapcsolódva több napon át szerveztek történelemórákat a Népkertben, azaz az egykori Erzsébet ligetben a helybeli Jovan Jovanović Zmaj Általános iskola tanulói számára. 

Ott jártunkkor Kávai Szabolcs történelemtanár éppen nyolcadikosoknak tartott órát. Az óra végén rögtönzött felelés keretében gyorsan leteszteltünk két diákot. Érdekes lehetett az óra, mert Urbán Tamás és Nagy Lara minden kérdésünkre tudta a választ. 

- Láttunk régi fotókat, hogy hogyan nézett ki régen a Népkert, a Vigadó. Volt szökőkút is - magyarázza Lara. 

- Elég csúnya lett ahhoz képest, amilyen volt – teszi hozzá Tamás. - Százhúsz évvel ezelőtt volt az aranykora. Akkor jártak ide például Újvidékről is bálakba. A gyógyfürdőbe jöttek még Bécsből is gyógyulni vonatokkal. 

- Az aranykorban vasárnap délután akár ezren is sétáltak itt. Álltak itt szobrok, volt cukrászda, nagyon híres cukrász dolgozott itt - meséli Lara. 

- Erzsébet királyné szobrát az oroszok lőtték szét a II. Világháborúban - teszi hozzá Tamás. 

- A Vigadó épülete romos, de még áll, a cukrászda is megvan, a régi fürdő még ma is dolgozik. A szökőkutat elbontották, de a növények egy része még megvan. A park része megmaradt - foglalja össze a hallottakat Lara és Tamás. 

Kávai Szabolcs történelemtanár szerint nagyon fontos kezdeményezés érkezett az iskolájukba az önkormányzattól. 

- Azt kérték, hogy a szülőföld szeretetét, a lokálpatriotizmust próbáljuk erősíteni, hiszen most ünnepeltük a községünk napját. 1686. október 20-án volt egy csata a községünk területén. Kiváló alkalom volt ez, hogy közelebb hozzuk a gyerekekhez a helytörténetet. Valójában a múltat ismerve tudják még jobban megszeretni a szülővárosukat. Nagyon jó ötletnek tartottam, hogy itt a Népkertben tartsuk meg a rendkívüli történelemórákat. Nemcsak a Népkertről, a Vigadóról, a régi fürdőről, a Longa cukrászdáról meséltem, hanem úgy általában a város fejlődéséról, Kanizsa aranykoráról, ami a kiegyezéstől az I. világháború kezdetéig tartott. Ekkor épültek a város területén a legfontosabb épületek, a városháza például. A Nagytemplom is ekkor nyerte el a mai formáját. Gyárak, vállalatok jöttek létre, és a gyógyfürdő is. 

- Ekkor létesítették az Erzsébet ligetet is, azaz a mostani Népkertet. Sokan azt mondják, a monarchia egyik legszebb parkja volt. 

- Az egész Osztrák-Magyar Monarchia területén létrejöttek hasonló parkok. Bednárcz Károly 40 évig volt Ókanizsának, később Magyarkanizsának a főkertésze, neki köszönhetjük ezt a gyönyörű parkot. A Vigadó épületét különböző okok miatt még nem újították fel. Ott bálakat rendeztek, jótékonysági bálakat, ezt ki szeretném hangsúlyozni. Számtalan egyesület működött ugyanis akkor Kanizsán, s ők voltak a szervezők. Lakodalmakat is tartottak itt. Tavasztól őszig mindig foglalt volt ez az épület. Igazi közösségi színtere volt a városnak. 

- Hogyan kell elképzelni, mi volt látható itt a parkban 100 évvel ezelőtt? 

- Egy nagy nyüzsgés. Annak idején szokás volt sétálni, főleg vasárnap. A gazdagabb polgári réteg, de a szegényebbek is kijöttek az Úri utcára, a mai Nagy utcára, illetve ide, az Erzsébet ligetbe. Megmutatták magukat és megnézték a többieket. A gyógyfürdőbe Bécsből, Prágából, Budapestről is érkeztek vendégek. 

Kávai Szabolcs elmondta a diákoknak, hogy Magyarkanizsának már 110 évvel ezelőtt is komoly gyógyturizmusa volt, s a jövőt is ennek alapján kellene tervezni. Az adottságok megvannak, csak látnivalókról, programokról kell gondoskodni, s akkor a vendégek is biztos, hogy egyre nagyobb számban érkeznek majd a Tisza-parti városba. 

Bővebben: 




Az Erzsébet liget fái ma is mesélnek Magyarkanizsa aranykoráról