|
|
| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |
A Cnesa Oktatási és Művelődési Intézményben már régóta foglalkoznak felnőttoktatással. Jelenleg nők informatikai képzése zajlik, ugyanakkor egy varrótanfolyam is elindult néhány hete. Erről Búzás Hedvig oktatásszervezővel beszélgettünk.
– Intézményünkben már a 70-es évek végén és a 80-as évek elején is létezett varrótanfolyam. Akkoriban húsz-harminc varrógéppel dolgoztunk egyszerre, illetve előfordult, hogy akár három csoport is járt ... |
|
Az év végéig elkészül és megnyílhat a magyarkanizsai Batthyáneum Idősek Egyházi Otthonának második épülete. Ebben az épületszárnyban 30 új idős lakót tudnak majd fogadni.
Az utolsó munkálatok zajlanak az idősek otthona második épületében. A Magyarország kormánya által biztosított 5 millió forintos támogatás lehetővé tette, hogy az objektumban kiépítsék a biztonsági rendszert. A következő lépés a megnyitáshoz szükséges dokumentációk ... |
|
Színes tojásokkal díszítették fel a horgosi Napraforgó óvoda gyermekei a Művelődési Ház előtti fákat. A tojásfadíszítés egyébként már hagyománynak számít a településen.
Színes, hímes vagy épp filccel díszített, de modern műanyagtojások is kerültek a fákra és bokrokra, a helyi óvodások jóvoltából. A közösségépítő program célja, hogy kicsiket és nagyokat egyaránt megmozgassanak. A szervező, azaz a horgosi Művelődési Ház fontosnak ... |
|
Magyarkanizsa közgyűlése kérvényezte, hogy a szerb kormány ruházza át a horgosi-kamarási vasútállomás használati jogát a községre. A Szerbiai Vasutak nem volt érdekelt a romos épület felújításában, annak lebontása is szóba került már, viszont az épület felbecsülhetetlen építészeti értékkel bír. Tervezőjét, Magyar Edét „magyar Gaudínak” is nevezik. Legismertebb műve a szegedi Reök-palota, de a kamarási vasútállomás is egy igazi gyöngyszem, ... |
|
Ezzel a címmel indított el fásítási akciót a VMSZ Ifjúsági Fórum. A következő egy hónapban 9 vajdasági községben 1200 facsemetét ültetnek el. A megmozdulás Magyarkanizsa községben kezdődött.
Március 23-án, szombat reggel a Tisza-menti község több településén is fásítási akciót szerveztek. Fehér nyárfák, szibériai szilfák és kőrisfák kerültek a földbe, attól függően, hogy út mellé, fásítási területre vagy pedig a már meglévő, ... |
|
|
|
|
|
|
|
A Halász téren emlékeztek meg október 20-án Magyarkanizsa Község Napjáról. A hagyományokhoz híven rövid alkalmi műsorral készültek a községbeli fiatalok, ezután megkoszorúzták a város eredetét jelző emlékművet. A megemlékezésen Győri Viktor történelemtanár mondott beszédet, aki ismertette a település történelmét.
- Magyarkanizsa már az őskorban lakott volt, erről vannak történelmi forrásaink, amelyek ezt bizonyítják. Mivel itt volt a Tisza a legsekélyebb, ezért könnyen tudtak az emberek áthaladni az egyikről a másik oldalra, ezért ez a település meg is maradt. A 9. századtól a település neve Cnesa és a terület idővel magyarlakta terület lett. A név idővel változott, átalakult. A 15. század közepétől, mint az összes többi környező település nehezen tudott fennmaradni, mert a törökök elfoglalták ezeket a területeket. A 17. századtól a keresztény hatalmak visszahódították a vidéket. Magyarkanizsát pontosan 1686. október 20-án foglalták vissza, ennek apropóján ünnepeljük a község napját - emlékezett vissza Győri Viktor.
Az emlékezés virágait elhelyezték az önkormányzat, a Szabadkai Főkonzulátus, a helyi közösség, a testvérvárosok települései, a Vajdasági Magyar Szövetség, a Szerb Haladó Párt, az oktatási intézmények és a községi Tűzoltó Egyesület képviselői.
Bővebben:
Koszorúzással egybekötött megemlékezés Magyarkanizsa Község napján
A Halász-téren is megemlékezést tartottak Magyarkanizsa község napján
|
|
|
|
|
|