Több az európai uniós tagság előnye, mint hátránya. Röviden talán ez szűrhető le mindabból, ami szeptember 25-én, szombaton Kispiacon elhangzott a Kultúra és integráció euroszkepticizmus nélkül című konferencián. Szerbia a 2000-es fordulat után fordult az Unió felé, s tűzte ki maga elé célként a csatlakozást, a tárgyalások azonban csak sokára kezdődtek meg, s vontatottan haladtak, most pedig elakadćssal fenyegetnek. Az emberek is kiábrándulni látszanak. 

Erre figyelt fel a Mozgalom Kispiacért Egyesület, s ezért szervezte meg konferenciát, miután a Helyi Közösség támogatásával sikeresen pályázott az Európai Unió Europe for Citizens programjában. 

Szarapka Ede, Kispiac helyi közösség tanácsának elnöke, a civil szervezet alapítója elmondta, hogy a mostani rendezvénysorozatuk háromnapos, s öt térségbeli partnerország vesz benne részt az EU területéről. A konferencián azt taglalják, hogy miért kell Szerbiának is az Unióhoz tartoznia. Minden partnerországból érkező vendég elmondja, hogy hogyan javított életkörülményeiken az uniós tagság. 

- Húsz évvel ezelőtt Szerbiában nagy volt az uniós integráció támogatottsága, azóta mintha csökkent volna ennek az aránya. Kezdenek kiábrándulni az emberek. Ön is így látja? 

- Húsz évvel ezelőtt a háború sújtotta, inflációval küszködő, áruhiányos Szerbiában nagyon vonzónak tűnt az az Európa, amely a fellendülés lehetőségét ígérte. Azóta sok minden megváltozott. Egy kicsit talán a polgárok is megváltoztak, értem ezt a többségi nemzetre is, akik elfogadták, hogy ahhoz a tömbhöz kell csatlakozni, amely 1999-ben bombázta az országot. Viszont most azt tapasztalják, hogy akármit is teszünk meg politikailag, nem tudunk az integráció útján előrébb haladni. Közel két éve nincs megnyitva újabb tárgyalási fejezet, s ez nagyon hosszú idő. Ha megnézzük, hogy az a Magyarország, amely a 90-es évek előtt jóval le volt maradva Jugoszlávia mögött, 2004 óta uniós tag, látható igazán a lemaradás. Mi is 20 éve igyekszünk az EU irányába, de még csak körvonalazva sincs a dátum, hogy mikor léphetünk be. Az emberek ma már talán úgy vannak vele, hogy megélünk mi így is. Talán jobb az a délebbi, mediterrán mentalitás, amikor nincs a rengeteg kötöttség, nincs minden túlszabályozva – véli Szarapka Ede. 

Kovács Elvira parlamenti képviselőként már évek óta figyelemmel kíséri a szerb integrációt, s szerinte is úgy tűnik, hogy megakadt a csatlakozási folyamat, hisz 2019 decembere óta nem sikerült megnyitni egyetlenegy tárgyalási fejezetet sem. 

- A szerb polgárok egy része szerint a nyugatiak hibája a folyamat leállása, mert nem kívánatos Szerbia az EU-ban. Ön miként látja ezt? 

- 2020-ban felajánlották az új módszertant, s idén júniusra Szerbia fel is készült arra, hogy megnyissanak két klasztert, most már klaszterekről beszélünk, de ez nem történt meg. A tárgyalási folyamat valóban áll, megrekedt. Ennek ellenére nem gondolom azt, hogy nem kívánatos ország Szerbia az EU-ban. Főleg a nyugati országok kérik Belgrádtól, hogy még több mindent mutasson fel a reformok terén, s ne csak a szavak szintjén, hanem tettekkel is bizonyítsa, hogy komolyan gondolja ezt. Elég sok törvény módosult, sok mindent teljesített az ország, de ezek alkalmazása sántikál, illetve késésben vagyunk. Például az alkotmány módosításáról is nagyon régóta beszélünk, de az eddig még nem történt meg, viszont az év végére megleszünk azzal is – véli Kovács Elvíra. 

Kis iróniával úgy is fogalmazhatunk, hogy Kispiac szomszédja, Horgos fél lábbal már az Unióban van. A magyarországi Öttömös a XIX. század végén horgos nagyközség része volt mintegy 10 éven át. Öttömös 2004 óta élvezi mindazt, amit az uniós tagság jelent, s a piciny falu azóta hatalmas fejlődésen ment át. Dr. Dobó István Öttömös község polgármestere a pozitív változásokról beszélt a tanácskozáson. 

- Annak ellenére, hogy Csongrád-Csanád megye egyik legkisebb települése vagyunk, igazából mi is részesülünk az EU-s tagság előnyeiből. Az esetleges hátrányokból is, de azok azért eltörpülnek az előnyök mellett. Az előrehaladással járó fáradság és többletkiadás az, ami hátrányt jelent. Például, amikor az EU az ivóvízben található arzén szintjét szabályozta, s levitte 22 mikrogrammról 10 mikrogrammra, ez a települések számára jelentős többletköltségeket eredményezett. Ugyanakkor hosszú távon ez pozitívan hat az itt lakók életére. Hasonló dolog az adatvédelem, ami rengeteg vesződséggel jár, mégis pozitív dolog. Vannak tehát halvány hátrányai az uniós tagságnak, mégis azt gondolom, hogy az előnyök nagyon előre mutatóak. 

Öttömös polgármester úgy véli, a vajdasági magyarok szempontjából is gyorsan eldől a hátrányok és előnyök vonatkozásában, hogy mi a jó, s azért jött el Kispiacra, hogy bátorítsa az ittenieket, hogy minden erővel támogassák Szerbia uniós integrációját. 

Bővebben: