Élősúlyban a sertés kilónkénti felvásárlási ára jelenleg 150 dinár, míg a boltokban feldolgozva 700 dinár körül mozog, de helyenként ez akár több is lehet. 
Az ágazat behozatalra szorul - mondják a felvásárlók. A szomszédos országokban még olcsóbban hozzá lehet jutni a termékekhez, miközben Szerbiában sajnos a nagyobb farmok is konkurenciát jelentenek a kis termelőknek. 
Egy magyarkanizsai hentesüzletben minden finomság megtalálható. A legolcsóbb sertéshús kilója 500 dinárba kerül, míg a legdrágább a 700 dináros hús. Az árakkal itt sem elégedettek, mint mondják, a jelenlegi helyzet érthetetlen, hiszen egy sertés önköltségi ára legalább 20 ezer dinár, míg a felvásárlási ára 14 ezer dinár körül mozog. Egyre többen vesznek féldisznót különféle, ismeretlennek számító helyekről. Viszont sokan még mindig a biztosra mennek és a minőségre törekszenek. 
Domonkos János magyarkanizsai vállalkozó elmondta: „Mi mini farmokkal dolgozunk, mi többet fizetünk a minőségi sertésekért, mint ami a napi felvásárlási ár a különféle vágóhidak részéről. Viszont ez kockázattal jár, hogy a termékeinket nem tudjuk ahhoz arányosan oda lecsökkenteni, mint például egy 140 dináros felvásárlási ár igényelné. Úgyhogy mi egy picikét, lehet, hogy egy 15-20 százalékkal drágábbak vagyunk.” 
A sertés élő súlyának ára mélyponton van. Az adorjáni felvásárló cégben legutóbb 150 dináros áron vették a jószágot. Borsos Csaba elmondta, Szerbiában hiány van a sertésből, behozatalra szorul az ország. Hiába vélik úgy a termelők, hogy az ár alacsony, sajnos ez a környező országokban még kevesebb. 
 
Borsos Csaba, adorjáni felvásárló elmondta: „Ellentétben Magyarországon jelenleg is 128,129 dinár a sertésnek a felvásárlási ára, és ott még van 5 százalék káló is. Erre a magyar állam tett is egy komoly intézkedést, 10 millió eurót elkülönített a gazdák számára, ugyanis az már mínuszos a termelésben. Nálunk sem beszélhetünk pluszról.” 
A felvásárló elmondta, február első hetében az Európa Unióban emelkedett a malac ára, így bíznak abban, hogy a sertés felvásárlási ára talán Szerbiában is növekszik majd. 
Az államnak viszont most kellett volna beavatkoznia – emelte ki a szerb közmédiának adott nyilatkozatában Nenad Budimović. A Szerbiai Gazdasági Kamara titkára elmondta, a húspiacon már régóta fennáll az egyensúlyhiány. Ebben a három-négy láncszemből álló folyamatban mindenki veszít – a termelők veszteségesen működnek, a piacot pedig elárasztják az olcsó importtermékek és a feldolgozás magas haszonkulcsai. A termelés több mint 70 százalékát kis- és közepes méretű gazdaságok teszi ki, amelyek különösen veszélyeztetettek. 
Nenad Budimović, a Szerbiai Gazdasági Kamara titkára elmondta: „Ugyanakkor azt el kell mondanom, hogy bár ezek kistermelők – kevesebb kocával és hízóval –, ezek a családok ebből élnek, és fenn kell maradniuk, fenn is kell maradniuk. Itt talán egy lépést lehetne tenni a támogatások és ösztönzők rendszerében: a sertés- és sertéshús-termelés támogatását külön kellene kezelni az árutermelő nagyüzemek és a kisebb gazdák esetében. Nem mondom, hogy ki kapjon többet, de egyszerűen nem ugyanaz a két kategória.” 
Budimović emlékeztet arra is, hogy fontos lenne, hogy a friss sertéshús ellátása a hazai termelésre támaszkodjon, valamint szerinte a Szerbiából származó termékek címkézése is jelentős lépés lenne a nagyobb átláthatóság felé. 

Bővebben: