| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |

   2025.06.19.
Zajlik a termények betakarítása

Magyarkanizsa községben az árpa nagy részét már learatták, vannak parcellák, ahol az olajrepce is sorra került és napokon belül beérik a búza is. A hozammal elégedett a termelők többsége, viszont a felvásárlási árakban idén is csalódtak. 
Orom határában az árpa nagy részét már betakarították, a környéken már egy hete elkezdődött az aratás. A holdankénti hozam 3,5-4 tonna között alakul. Az illetékesek szerint az aratási munkálatok vontatottan ...

   2025.06.19.
Tűz Tóthfaluban

Szerda délelőtt a tóthfalusi önkéntes tűzoltóknak sajnos bőven akadt dolguk. A falu szélén a szántóföldeken keletkezett ismeretlen okból tűz, aminek terjedését a gyors reagálásnak köszönhetően időben sikerült megfékezni. A tóthfalusiak tizenegy emberrel és két járművel siettek a helyszínre, és a segítség is megérkezett a magyarkanizsai hivatásos egység és az önkéntes tűzoltók személyében, illetve az oromhegyesi és az oromi tűzoltók is bekapcsolódtak ...

   2025.06.18.
Együtt minden jobb

A multikulturalizmus és a tolerancia megerősítése Vajdaságban elnevezésű projektje keretében a Tartományi Oktatási, Jogalkotási, Közigazgatási és Nemzeti Kisebbségi – Nemzeti Közösségi Titkárság Magyarkanizsán szervezte meg, immáron tizedik alkalommal a Multikulturalizmus tábort. Az esemény a tartományi titkárság, a helyi Bro’s Gym Sportegyesület és Magyarkanizsa község önkormányzata szoros együttműködésének köszönhetően valósul meg. 

   2025.06.16.
Megindult a Tisza virágzása!

Az elmúlt néhány napban, ha szégyenlősen is, de megindult a Tisza virágzása, a kérészrajzás, ami leglátványosabb a Magyarkanizsa feletti folyókanyarban. A kérészek számára eddig hideg volt a Tisza vize, amely csak a napokban melegedett fel 22 fok fölé, ami az egyik előfeltétele a tömeges rajzás beindulásának, amely mától, vasárnaptól esedékes. 
A késő délutáni órákban, általában hat óra tájban jelennek meg a víz felszínén a hím kérészek, ...

   2025.06.13.
Strandolni helyben is lehet

Nem kell ahhoz messzire utaznunk, hogy rendezett környezetben, otthonosan, mégis vízparton hűsöljünk. Szerencsések a magyarkanizsaiak, mert minden adott számukra ahhoz, hogy kényelmesen, tiszta, szép körülmények között töltsék el napjaikat olyankor, amikor a hőség kikényszeríti az őket a vízpartra. Nemcsak a helyieknek biztosít kikapcsolódást és megpihenést a helyi Tisza-part, hanem a távolabbról érkezőket is tárt karokkal várja. 
Ahogy leérünk a ...

 
Keresés
| Sport |
 

   2025.04.07.
A Hargitától Bácskáig

A Kárpát-medencei Sport Hagyományőrző Egyesület és a Vajdasági Birkózóakadémia együttműködésének köszönhetően április 5-én, szombaton a magyarkanizsai létesítmény adott otthont a 66. Nemzetközi Sporttörténeti Konferenciának. Az érdeklődők a körmendi Mecseriné Doktor Rozália moderálása mellett négy, az összmagyar sporttörténet szempontjából igencsak érdekes előadást hallgathattak végig. Előbb Bálint Zoltán, a Vajdasági Birkózóakadémia ügyvezetője mutatta be a létesítményt, és számolt be az eddigi eredményeiről, illetve a jövőbeni tervekről, majd a csíkszeredai Csíki András Hargita megyei nyugalmazott sportigazgató, a Kárpát-medencei SHE alelnöke Síélet a Hargita alján című előadása következett, harmadikként a Kárpát-medencei SHE elnöke, az Olimpiatörténészek Nemzetközi Társaságának tagja, Horváth Vilmos beszélt a birkózósport legnagyobb alakjairól, végül pedig Táborosi László zentai sporttörténész ismertette a bácskai Tisza-vidék sporttörténetének kezdeteit.
– Az anyaországi, valamint a külhoni sportkapcsolatok fejlesztése és fenntartása kiemelten fontos számunkra, lehetőségeinkhez mérten igyekszünk részt venni ezekben a programokban is. A konferencia része annak az együttműködésnek, amit a Vajdasági Birkózóakadémia határon innen és túl, Magyarországgal, valamint a többi elszakított területtel közösen igyekszik megvalósítani. Magyarkanizsa már negyedik alkalommal lehetett házigazdája az eseménynek, mindez azt bizonyítja, hogy itt mindig befogadó a közeg, és mindig olyan sportmunkások tevékenykedtek, akiknek nemcsak a helyi, de a magyarság egészét érintő kérdések és sikerek is fontosak. A konferencia témája általában szorosan összefügg a rendezvény helyszínével, így amikor felvettük a kapcsolatot, és szóba került a birkózás, valamint Táborosi Laci bácsi előadásának témája, rögtön tudtam, hogy gondolkodás nélkül elvállaljuk a szervezést. Bízom benne, hogy az itt elhangzottak és a megszületett emberi, valamint baráti kapcsolatok továbbviszik Magyarkanizsa és a vajdasági birkózás jó hírét, az akadémia munkájáról szóló jelentéseket. Természetesen a tapasztalat- és információcsere számunkra is kiemelten fontos, kiváló alkalom ez arra, hogy betekintést nyerjünk az anyaországtól elszakadt külhoni területek aktuális és jelentős sportéleti kérdéseibe, problémáiba, illetve megismerkedjünk a múltjukkal. Számomra mindig érdekes valami újat tanulni, ma például a hargitai sísportról szóló előadás szolgáltatott számos új információt. Horváth Vilmos elődadása „szakmába vágott”, objektív rangsort felállítani lehetetlen, számunkra Horváth István egyértelműen a birkózás gigászai közé tartozik, hiszen amellett, hogy kétszeres világbajnok, háromszoros vb- és egyszeres olimpiai ezüstérmes, az egyetlen olyan birkózó világbajnok, aki az olimpiai fair play bizottság díját is elnyerte – mondta a konferencia kapcsán Bálint Zoltán.
Ami Vajdaságnak a birkózás, az Hargita megyének a sísport, amely évszázadokra visszanyúló hagyománynak örvend a térségben – a helyiek már XIX. században hódoltak a téli sportok nyújtotta örömöknek. Eleinte ugyan csak a tehetősebbek engedhették meg maguknak a sportolást a hófödte lankákon, a második világháborút követően azonban szélesebb körben is elterjedt, majd különféle létesítmények létrehozása révén az eredményesség sem maradt el.
– Hargita megyében aktív síélet van, a számos lesikló- mellett sífutó-, sílövő- és síugrópálya is működik, mára már széles körben elterjedt a téli sportok népszerűsége, szinte minden település rendelkezik saját pályával. A globális felmelegedés ugyan minket sem kímél, valamivel magasabbra kell utazni a kedvezőbb hóhelyzet miatt, de különösebb panaszra nem lehet okunk. A hatvanas években még megállta a helyét a székely mondás, miszerint hat hónapig hideg van, és hat hónapig nincs meleg. Ez mára némileg módosult, de azért a sportolási lehetőség még mindig adott. Az tájegység sportolóinak eredményességére nem lehet panasz, lesiklásban, sílövészetben és sífutásban is voltak és vannak eredményes képviselőink, gondoljunk csak Miklós Editre vagy Tófalvi Évára. Egyedül a síugrás esett vissza az utóbbi időben. Ezen valójában nem kell csodálkozni, hiszen a natalitás is visszaesett a térségünkben, emellett megjelent számos konkurens és divatsportág is. Hagyományosan a jégkorong, a gyorskorcsolya és a műkorcsolya vitte nálunk a prímet, ma már a labdarúgás és a cselgáncs egyre népszerűbb. A síelés egy kicsit talán regresszióba került, de reméljük, ez csak egy átmeneti időszak! – mondta a Hargita megyei sísport kapcsán Csíki András. – Egész életemben sportból éltem, ebben dolgoztam, ma már viszont annyira szerteágazó a fiatalok érdeklődési köre, és annyi minden közül választhatnak, hogy elengedhetetlen a népszerűsítés. Remek kapcsolódási pont ez mind az anyaországi, mind a külhoni szakemberekkel. Alapító tagnak ugyan nem számítok az egyesületben, hiszen 2004-ben indult útjára a mozgalom, én pedig 2007-ben kapcsolódtam be, de amikor tehetem, jövök, és amennyiben felkérnek, akkor szívesen elő is adok. Nyugdíjas vagyok, így ma már több időm jut erre is, kitűnő hobbi – tette hozzá.
A Kárpát-medencei Sport Hagyományőrző Egyesület még 2004-ben, Európai Sport Hagyományőrző Egyesület néven alakult meg, olyan magyarországi, muravidéki, erdélyi, felvidéki és délvidéki sportbarátoknak köszönhetően, akik szívügyüknek tekintették a sport és az olimpiai eszme népszerűsítését. A cél ma sem változott, egyedül a tagság bővült.
– Célunk leginkább a Kárpát-medence magyarlakta területein népszerűsíteni az olimpiai eszmét, és szélesebb körben ismertetni az egyetemes magyar sporttörténet sikereit. Ennyi alkalom után talán mondhatom, hogy ez eredményesen működik, hiszen rengeteg barátság és kapcsolat szövődött az évek során, sokszor hasznos dolgokkal segítettük egymást. A sport mellett szívügyünk az is, hogy akik honfitársainkként az anyaországon kívül rekedtek, érezzék azt, hogy velük vagyunk – mondta az esemény kapcsán Horváth Vilmos, a Kárpát-medencei Sport Hagyományőrző Egyesület elnöke. A társulás eddig 35 helyszínen szervezett a magyarkanizsaihoz hasonló konferenciát, azt ugyan még nem tudni, a következőre hol kerül sor, ám a társaság biztosan érdekes előadásokkal készül majd.

Bővebben:




A Hargitától Bácskáig

A birkózás legnagyobb alakjairól Magyarkanizsán

66. Nemzetközi Sporttörténeti Konferencia Magyarkanizsán