| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |

   2026.05.13.
A Vöröskereszt munkájáról tanultak az adorjáni kisdiákok

A Vöröskereszt magyarkanizsai szervezete mutatkozott be az adorjáni elsősöknek kedd reggel. A gyerekek megismerhették a szervezet történetét, célkitűzéseit. Az esemény a Vöröskereszt hete programsorozat részeként valósult meg, amelynek célja, hogy közelebb hozza a szervezet munkáját a legfiatalabb generációhoz is. 


Mesén keresztül ismerhették meg az elsősök a Vöröskereszt történetét és mindennapi munkáját, játékosan sajátíthatták ...

   2026.05.13.
Iskolanapot ünnepelt a horgosi Kárász Karolina Általános Iskola

A horgosi Kárász Karolina Általános Iskola hétfőn ünnepelte az iskola napját. A diákok a diákszínjátszó fesztiválokon is sikerrel bemutatott Fehérlófia című előadással, énekszámokkal, a pedagógusok pedig zenés meglepetésprodukcióval készültek az ünnepi műsorra. 


Az esemény alkalmat adott arra is, hogy az intézmény vezetősége és Magyarkanizsa önkormányzata visszatekintsen az elmúlt időszak eredményeire, fejlesztéseire és az iskola ...

   2026.05.13.
Vándormadarak világnapja

Szombaton, május 9-én ünnepeltük a vándormadarak világnapját, ebből az alkalomból a törökkanizsai Tisza Ökológiai Központ madármegfigyelésre hívta a természetjáró, madárkedvelő embereket a Kispiac alatt, a magyarkanizsai Járáson elterülő Kapitány-rét halastóra. Az összegyűlt több mint egy tucat madárkedvelőt Mirjana Rankov törökkanizsai ornitológus, a Szerbiai Madártani és Madárvédelmi Egyesület szakmunkatársa vezette körbe a tavon.  


   2026.05.13.
Bicskei Zoltán az idei Herceg János-díjas

A dr. Silling István nyelvész, író, néprajzkutató, a dr. Mák Ferenc író, irodalom- és művelődéstörténész, a L. Móger Tímea költő alkotta bírálóbizottság 2026. március 20-án egyhangúlag meghozott döntése alapján a zombori Bielitzky Károly Városi Könyvtár a 2026. évre szóló Herceg János Irodalmi Díjat eddigi életművének jelentősége elismeréséül Bicskei Zoltán filmrendezőnek, grafikusművésznek, esszéírónak adományozza.  


   2026.05.13.
Borban is fürödhettek volna

A 14. Nagy Honi Borversenyt tartották május 9-én, szombaton a horgosi Művelődési Házban, ahová több mint kétszáz fajta bort hoztak a benevezők. A szervezők, a Szent Orbán Borlovagrend tagjai rendkívül elégedettek voltak, hisz nem csak a környékből, hanem még külföldről is érkeztek benevezők, akik mindannyian a legjobb nedűiket hozták Horgosra. Idén a hazaiak mellett Magyarországról, Szlovákiából, Romániából és első alkalommal Bulgáriából is Horgoson landoltak ...

 
Keresés
| Sport |
 

   2025.04.07.
A Hargitától Bácskáig

A Kárpát-medencei Sport Hagyományőrző Egyesület és a Vajdasági Birkózóakadémia együttműködésének köszönhetően április 5-én, szombaton a magyarkanizsai létesítmény adott otthont a 66. Nemzetközi Sporttörténeti Konferenciának. Az érdeklődők a körmendi Mecseriné Doktor Rozália moderálása mellett négy, az összmagyar sporttörténet szempontjából igencsak érdekes előadást hallgathattak végig. Előbb Bálint Zoltán, a Vajdasági Birkózóakadémia ügyvezetője mutatta be a létesítményt, és számolt be az eddigi eredményeiről, illetve a jövőbeni tervekről, majd a csíkszeredai Csíki András Hargita megyei nyugalmazott sportigazgató, a Kárpát-medencei SHE alelnöke Síélet a Hargita alján című előadása következett, harmadikként a Kárpát-medencei SHE elnöke, az Olimpiatörténészek Nemzetközi Társaságának tagja, Horváth Vilmos beszélt a birkózósport legnagyobb alakjairól, végül pedig Táborosi László zentai sporttörténész ismertette a bácskai Tisza-vidék sporttörténetének kezdeteit.
– Az anyaországi, valamint a külhoni sportkapcsolatok fejlesztése és fenntartása kiemelten fontos számunkra, lehetőségeinkhez mérten igyekszünk részt venni ezekben a programokban is. A konferencia része annak az együttműködésnek, amit a Vajdasági Birkózóakadémia határon innen és túl, Magyarországgal, valamint a többi elszakított területtel közösen igyekszik megvalósítani. Magyarkanizsa már negyedik alkalommal lehetett házigazdája az eseménynek, mindez azt bizonyítja, hogy itt mindig befogadó a közeg, és mindig olyan sportmunkások tevékenykedtek, akiknek nemcsak a helyi, de a magyarság egészét érintő kérdések és sikerek is fontosak. A konferencia témája általában szorosan összefügg a rendezvény helyszínével, így amikor felvettük a kapcsolatot, és szóba került a birkózás, valamint Táborosi Laci bácsi előadásának témája, rögtön tudtam, hogy gondolkodás nélkül elvállaljuk a szervezést. Bízom benne, hogy az itt elhangzottak és a megszületett emberi, valamint baráti kapcsolatok továbbviszik Magyarkanizsa és a vajdasági birkózás jó hírét, az akadémia munkájáról szóló jelentéseket. Természetesen a tapasztalat- és információcsere számunkra is kiemelten fontos, kiváló alkalom ez arra, hogy betekintést nyerjünk az anyaországtól elszakadt külhoni területek aktuális és jelentős sportéleti kérdéseibe, problémáiba, illetve megismerkedjünk a múltjukkal. Számomra mindig érdekes valami újat tanulni, ma például a hargitai sísportról szóló előadás szolgáltatott számos új információt. Horváth Vilmos elődadása „szakmába vágott”, objektív rangsort felállítani lehetetlen, számunkra Horváth István egyértelműen a birkózás gigászai közé tartozik, hiszen amellett, hogy kétszeres világbajnok, háromszoros vb- és egyszeres olimpiai ezüstérmes, az egyetlen olyan birkózó világbajnok, aki az olimpiai fair play bizottság díját is elnyerte – mondta a konferencia kapcsán Bálint Zoltán.
Ami Vajdaságnak a birkózás, az Hargita megyének a sísport, amely évszázadokra visszanyúló hagyománynak örvend a térségben – a helyiek már XIX. században hódoltak a téli sportok nyújtotta örömöknek. Eleinte ugyan csak a tehetősebbek engedhették meg maguknak a sportolást a hófödte lankákon, a második világháborút követően azonban szélesebb körben is elterjedt, majd különféle létesítmények létrehozása révén az eredményesség sem maradt el.
– Hargita megyében aktív síélet van, a számos lesikló- mellett sífutó-, sílövő- és síugrópálya is működik, mára már széles körben elterjedt a téli sportok népszerűsége, szinte minden település rendelkezik saját pályával. A globális felmelegedés ugyan minket sem kímél, valamivel magasabbra kell utazni a kedvezőbb hóhelyzet miatt, de különösebb panaszra nem lehet okunk. A hatvanas években még megállta a helyét a székely mondás, miszerint hat hónapig hideg van, és hat hónapig nincs meleg. Ez mára némileg módosult, de azért a sportolási lehetőség még mindig adott. Az tájegység sportolóinak eredményességére nem lehet panasz, lesiklásban, sílövészetben és sífutásban is voltak és vannak eredményes képviselőink, gondoljunk csak Miklós Editre vagy Tófalvi Évára. Egyedül a síugrás esett vissza az utóbbi időben. Ezen valójában nem kell csodálkozni, hiszen a natalitás is visszaesett a térségünkben, emellett megjelent számos konkurens és divatsportág is. Hagyományosan a jégkorong, a gyorskorcsolya és a műkorcsolya vitte nálunk a prímet, ma már a labdarúgás és a cselgáncs egyre népszerűbb. A síelés egy kicsit talán regresszióba került, de reméljük, ez csak egy átmeneti időszak! – mondta a Hargita megyei sísport kapcsán Csíki András. – Egész életemben sportból éltem, ebben dolgoztam, ma már viszont annyira szerteágazó a fiatalok érdeklődési köre, és annyi minden közül választhatnak, hogy elengedhetetlen a népszerűsítés. Remek kapcsolódási pont ez mind az anyaországi, mind a külhoni szakemberekkel. Alapító tagnak ugyan nem számítok az egyesületben, hiszen 2004-ben indult útjára a mozgalom, én pedig 2007-ben kapcsolódtam be, de amikor tehetem, jövök, és amennyiben felkérnek, akkor szívesen elő is adok. Nyugdíjas vagyok, így ma már több időm jut erre is, kitűnő hobbi – tette hozzá.
A Kárpát-medencei Sport Hagyományőrző Egyesület még 2004-ben, Európai Sport Hagyományőrző Egyesület néven alakult meg, olyan magyarországi, muravidéki, erdélyi, felvidéki és délvidéki sportbarátoknak köszönhetően, akik szívügyüknek tekintették a sport és az olimpiai eszme népszerűsítését. A cél ma sem változott, egyedül a tagság bővült.
– Célunk leginkább a Kárpát-medence magyarlakta területein népszerűsíteni az olimpiai eszmét, és szélesebb körben ismertetni az egyetemes magyar sporttörténet sikereit. Ennyi alkalom után talán mondhatom, hogy ez eredményesen működik, hiszen rengeteg barátság és kapcsolat szövődött az évek során, sokszor hasznos dolgokkal segítettük egymást. A sport mellett szívügyünk az is, hogy akik honfitársainkként az anyaországon kívül rekedtek, érezzék azt, hogy velük vagyunk – mondta az esemény kapcsán Horváth Vilmos, a Kárpát-medencei Sport Hagyományőrző Egyesület elnöke. A társulás eddig 35 helyszínen szervezett a magyarkanizsaihoz hasonló konferenciát, azt ugyan még nem tudni, a következőre hol kerül sor, ám a társaság biztosan érdekes előadásokkal készül majd.

Bővebben:




A Hargitától Bácskáig

A birkózás legnagyobb alakjairól Magyarkanizsán

66. Nemzetközi Sporttörténeti Konferencia Magyarkanizsán