| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |

   2026.10.21.
Dobó Tihamér magyarkanizsai festőre emlékeztek

A festő- és grafikusművész alkotásaiból válogattak össze egy kiállításra valót a község napi rendezvénysorozat részeként a Dobó Tihamér Képtárban.


Dobó Tihamér, a vajdasági magyar képzőművészet jelentős alakja volt, Magyarkanizsa egyik emblematikus festője. Az ünnepi kiállítás megnyitót követően Vranić Váradi Lívia Cigonya kisfilmjét is bemutatták Magyarkanizsán, amely úgyszintén a festő, Dobó Tihamérről szól.


Ninkov ...

   2026.10.20.
Ízekbe zárt családi örökség

A Bogyóműhely név hallatán először gyermekkorom meséi jutottak eszembe, melyekben a főszereplők a már jól bevált recept szerint egy nagy üstben főzik a különféle bogyókból készült italokat. Álomnak indult, végül Horgoson vált valósággá a Bogyóműhely, melynek nevét a bodzabogyó és a különféle bogyós gyümölcsök ihlették. Berényi Árpád vezeti a vállalkozást, ahol a természet adta alapanyagokból, régi családi receptekből és saját ötletekből lekvárok, ...

   2026.10.19.
VAJDASÁGI MAGYAR KÓRUSOK XXVI. TALÁLKOZÓJA

Tíz kórus, közös éneklés és a magyar zenei hagyományok ünnepe. Huszonhatodik alkalommal rendezték meg a Vajdasági Magyar Kórusok Találkozóját, amelynek ezúttal a magyarkanizsai Szent Őrangyalok-templom adott otthont. A rendezvényen vajdasági és magyarországi együttesek mutatkoztak be, bizonyítva, hogy a közös éneklés a határokon átívelve is összeköti a magyar közösségeket.  
A kóruséneklés nem csupán a zenei élményről szól: a közösség ...

   2026.10.19.
Csaba Ferenc Nemzetközi Birkózó Emlékverseny Magyarkanizsán

Magyarkanizsa egyik legjelentősebb sporteseményét szervezték meg a hétvégén, a Csaba Ferenc Nemzetközi Birkózó Emlékversenyt. Az eseményen 16 ország képviselteti magát, mintegy 400 versenyzővel. A sportversenyt 17-dik éve szervezte meg a Potisje Birkózó Egyesület.


Lányok és fiúk egyaránt több korosztályban léptek szőnyegre és a kötöttfogásban alkalmazott szabályok szerint versenyeztek. A sportolók számára az ilyen megmérettetések különösen ...

   2026.10.19.
30 éves fennállását ünnepli a magyarkanizsai Tisza Néptáncegyesület

Idén ünnepli 30 éves fennállását a magyarkanizsai Tisza Néptáncegyesület, amely tegnap gálaműsorral készült a Művészetek Házában. Ebből az alkalomból nem csak a jelenlegi, hanem a régi tagok is felléptek egy-egy produkcióval.


Teltház előtt lépett színpadra az egyesület Magyarkanizsán, a Művészetek Házában. A közönség elsőként a legkisebbeket láthatta a színpadon, majd szép lassan az összes táncos bekapcsolódott a produkcióba.


 
Keresés
| Sport |
 

   2025.04.07.
A Hargitától Bácskáig

A Kárpát-medencei Sport Hagyományőrző Egyesület és a Vajdasági Birkózóakadémia együttműködésének köszönhetően április 5-én, szombaton a magyarkanizsai létesítmény adott otthont a 66. Nemzetközi Sporttörténeti Konferenciának. Az érdeklődők a körmendi Mecseriné Doktor Rozália moderálása mellett négy, az összmagyar sporttörténet szempontjából igencsak érdekes előadást hallgathattak végig. Előbb Bálint Zoltán, a Vajdasági Birkózóakadémia ügyvezetője mutatta be a létesítményt, és számolt be az eddigi eredményeiről, illetve a jövőbeni tervekről, majd a csíkszeredai Csíki András Hargita megyei nyugalmazott sportigazgató, a Kárpát-medencei SHE alelnöke Síélet a Hargita alján című előadása következett, harmadikként a Kárpát-medencei SHE elnöke, az Olimpiatörténészek Nemzetközi Társaságának tagja, Horváth Vilmos beszélt a birkózósport legnagyobb alakjairól, végül pedig Táborosi László zentai sporttörténész ismertette a bácskai Tisza-vidék sporttörténetének kezdeteit.
– Az anyaországi, valamint a külhoni sportkapcsolatok fejlesztése és fenntartása kiemelten fontos számunkra, lehetőségeinkhez mérten igyekszünk részt venni ezekben a programokban is. A konferencia része annak az együttműködésnek, amit a Vajdasági Birkózóakadémia határon innen és túl, Magyarországgal, valamint a többi elszakított területtel közösen igyekszik megvalósítani. Magyarkanizsa már negyedik alkalommal lehetett házigazdája az eseménynek, mindez azt bizonyítja, hogy itt mindig befogadó a közeg, és mindig olyan sportmunkások tevékenykedtek, akiknek nemcsak a helyi, de a magyarság egészét érintő kérdések és sikerek is fontosak. A konferencia témája általában szorosan összefügg a rendezvény helyszínével, így amikor felvettük a kapcsolatot, és szóba került a birkózás, valamint Táborosi Laci bácsi előadásának témája, rögtön tudtam, hogy gondolkodás nélkül elvállaljuk a szervezést. Bízom benne, hogy az itt elhangzottak és a megszületett emberi, valamint baráti kapcsolatok továbbviszik Magyarkanizsa és a vajdasági birkózás jó hírét, az akadémia munkájáról szóló jelentéseket. Természetesen a tapasztalat- és információcsere számunkra is kiemelten fontos, kiváló alkalom ez arra, hogy betekintést nyerjünk az anyaországtól elszakadt külhoni területek aktuális és jelentős sportéleti kérdéseibe, problémáiba, illetve megismerkedjünk a múltjukkal. Számomra mindig érdekes valami újat tanulni, ma például a hargitai sísportról szóló előadás szolgáltatott számos új információt. Horváth Vilmos elődadása „szakmába vágott”, objektív rangsort felállítani lehetetlen, számunkra Horváth István egyértelműen a birkózás gigászai közé tartozik, hiszen amellett, hogy kétszeres világbajnok, háromszoros vb- és egyszeres olimpiai ezüstérmes, az egyetlen olyan birkózó világbajnok, aki az olimpiai fair play bizottság díját is elnyerte – mondta a konferencia kapcsán Bálint Zoltán.
Ami Vajdaságnak a birkózás, az Hargita megyének a sísport, amely évszázadokra visszanyúló hagyománynak örvend a térségben – a helyiek már XIX. században hódoltak a téli sportok nyújtotta örömöknek. Eleinte ugyan csak a tehetősebbek engedhették meg maguknak a sportolást a hófödte lankákon, a második világháborút követően azonban szélesebb körben is elterjedt, majd különféle létesítmények létrehozása révén az eredményesség sem maradt el.
– Hargita megyében aktív síélet van, a számos lesikló- mellett sífutó-, sílövő- és síugrópálya is működik, mára már széles körben elterjedt a téli sportok népszerűsége, szinte minden település rendelkezik saját pályával. A globális felmelegedés ugyan minket sem kímél, valamivel magasabbra kell utazni a kedvezőbb hóhelyzet miatt, de különösebb panaszra nem lehet okunk. A hatvanas években még megállta a helyét a székely mondás, miszerint hat hónapig hideg van, és hat hónapig nincs meleg. Ez mára némileg módosult, de azért a sportolási lehetőség még mindig adott. Az tájegység sportolóinak eredményességére nem lehet panasz, lesiklásban, sílövészetben és sífutásban is voltak és vannak eredményes képviselőink, gondoljunk csak Miklós Editre vagy Tófalvi Évára. Egyedül a síugrás esett vissza az utóbbi időben. Ezen valójában nem kell csodálkozni, hiszen a natalitás is visszaesett a térségünkben, emellett megjelent számos konkurens és divatsportág is. Hagyományosan a jégkorong, a gyorskorcsolya és a műkorcsolya vitte nálunk a prímet, ma már a labdarúgás és a cselgáncs egyre népszerűbb. A síelés egy kicsit talán regresszióba került, de reméljük, ez csak egy átmeneti időszak! – mondta a Hargita megyei sísport kapcsán Csíki András. – Egész életemben sportból éltem, ebben dolgoztam, ma már viszont annyira szerteágazó a fiatalok érdeklődési köre, és annyi minden közül választhatnak, hogy elengedhetetlen a népszerűsítés. Remek kapcsolódási pont ez mind az anyaországi, mind a külhoni szakemberekkel. Alapító tagnak ugyan nem számítok az egyesületben, hiszen 2004-ben indult útjára a mozgalom, én pedig 2007-ben kapcsolódtam be, de amikor tehetem, jövök, és amennyiben felkérnek, akkor szívesen elő is adok. Nyugdíjas vagyok, így ma már több időm jut erre is, kitűnő hobbi – tette hozzá.
A Kárpát-medencei Sport Hagyományőrző Egyesület még 2004-ben, Európai Sport Hagyományőrző Egyesület néven alakult meg, olyan magyarországi, muravidéki, erdélyi, felvidéki és délvidéki sportbarátoknak köszönhetően, akik szívügyüknek tekintették a sport és az olimpiai eszme népszerűsítését. A cél ma sem változott, egyedül a tagság bővült.
– Célunk leginkább a Kárpát-medence magyarlakta területein népszerűsíteni az olimpiai eszmét, és szélesebb körben ismertetni az egyetemes magyar sporttörténet sikereit. Ennyi alkalom után talán mondhatom, hogy ez eredményesen működik, hiszen rengeteg barátság és kapcsolat szövődött az évek során, sokszor hasznos dolgokkal segítettük egymást. A sport mellett szívügyünk az is, hogy akik honfitársainkként az anyaországon kívül rekedtek, érezzék azt, hogy velük vagyunk – mondta az esemény kapcsán Horváth Vilmos, a Kárpát-medencei Sport Hagyományőrző Egyesület elnöke. A társulás eddig 35 helyszínen szervezett a magyarkanizsaihoz hasonló konferenciát, azt ugyan még nem tudni, a következőre hol kerül sor, ám a társaság biztosan érdekes előadásokkal készül majd.

Bővebben:




A Hargitától Bácskáig

A birkózás legnagyobb alakjairól Magyarkanizsán

66. Nemzetközi Sporttörténeti Konferencia Magyarkanizsán