| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |

   2026.08.14.
"A CÉLOM A HIT ÉS A JÓISTEN KÖRÉ CSOPORTOSÍTANI AZ EMBEREKET"

Egy éve immár, hogy közöttünk van. Próbált megismerni bennünket ezalatt, beilleszkedni, s egy kicsit irányítani is. A modern kor egyik betegsége az, hogy bezárkóznak, elidegenednek egymástól az emberek, megszűnnek a közösségek, elkezd erodálódni a társadalom. Ezért van különösen fontos szerepe ebben a korban a lelki pásztornak, hogy egybe tartsa a rá bízott közösséget. Nem könnyű feladat, de ezzel próbál megbirkózni Verebélyi Árpád plébános, aki tavaly ...

   2026.08.11.
Mert álmodni, mert lépni

A fiatal kishomoki vállalkozó, Sors Kornél ötletéből mára sikeres vállalkozás nőtte ki magát. A Prosperitati Alapítvány támogatási rendszerének köszönhetően az elmúlt egy évtizedben több száz bátor és innovatív vajdasági magyar kezdő vállalkozás bontogathatta szárnyait. Új sorozatunkban olyan kezdő vállalkozókat és mikrovállalkozásokat mutatunk be, akik/amelyek az alapítvány segítségével, illetve az anyaországi támogatás révén váltották valóra ...

   2026.08.11.
A közös emlékek őrzője

Kispiac életében jelentős szerepet tölt be a helyi újság, mely a település eseményeiről, a civil szervezetek munkájáról, valamint számos más, a falut érintő témáról számol be. A Kispiaci Hírmondó első száma 2009-ben 20 oldalas volt, a legutóbbi, a 2025 decemberében megjelent 44–47. szám pedig 36 oldalon tudósít a település híreiről és eseményeiről. A legtöbb, azaz 40 oldalas 2017 decemberében volt a lap. 
A Kispiaci Hírmondót 2009-ben ...

   2026.08.11.
Megkezdődött a betakarítás

A hozam a vártál is rosszabb, holdanként 800 kilogramm körül mozog. A tengeri még várat magára, de sokan már siló formájában lekombájnozták, míg csöves és szemes állapotban még csak most indul a betakarítás. 


Igencsak sárgák a kukoricák a határban. Az elmúlt három hét szárazsága és forrósága jól látszik, megindult a kényszerérés. Ez azt jelenti, hogy idén sem várható nagy termés a tengeri esetében. A gazdák többsége menti, ami ...

   2026.08.11.
Birkózásmódszertani könyveket mutattak be Magyarkanizsán

Bemutatták a magyarkanizsai Vajdasági Birkózóakadémián Módos Péter és Lőrincz Tamás magyarországi birkózók, illetve más társszerzők által kiadott Grundbirkózó és birkózó, valamint a Képességfejlesztő játékok című módszertani kiadványokat. A könyvek lényege, hogy gyakorlati útmutatást, mintákat és szakmai ötleteket adjanak a sport területén a szakembereknek a hatékony tanításhoz, neveléshez. A kiadványokon két éven át dolgoztak. 


 
Keresés
| Sport |
 

   2025.04.07.
A Hargitától Bácskáig

A Kárpát-medencei Sport Hagyományőrző Egyesület és a Vajdasági Birkózóakadémia együttműködésének köszönhetően április 5-én, szombaton a magyarkanizsai létesítmény adott otthont a 66. Nemzetközi Sporttörténeti Konferenciának. Az érdeklődők a körmendi Mecseriné Doktor Rozália moderálása mellett négy, az összmagyar sporttörténet szempontjából igencsak érdekes előadást hallgathattak végig. Előbb Bálint Zoltán, a Vajdasági Birkózóakadémia ügyvezetője mutatta be a létesítményt, és számolt be az eddigi eredményeiről, illetve a jövőbeni tervekről, majd a csíkszeredai Csíki András Hargita megyei nyugalmazott sportigazgató, a Kárpát-medencei SHE alelnöke Síélet a Hargita alján című előadása következett, harmadikként a Kárpát-medencei SHE elnöke, az Olimpiatörténészek Nemzetközi Társaságának tagja, Horváth Vilmos beszélt a birkózósport legnagyobb alakjairól, végül pedig Táborosi László zentai sporttörténész ismertette a bácskai Tisza-vidék sporttörténetének kezdeteit.
– Az anyaországi, valamint a külhoni sportkapcsolatok fejlesztése és fenntartása kiemelten fontos számunkra, lehetőségeinkhez mérten igyekszünk részt venni ezekben a programokban is. A konferencia része annak az együttműködésnek, amit a Vajdasági Birkózóakadémia határon innen és túl, Magyarországgal, valamint a többi elszakított területtel közösen igyekszik megvalósítani. Magyarkanizsa már negyedik alkalommal lehetett házigazdája az eseménynek, mindez azt bizonyítja, hogy itt mindig befogadó a közeg, és mindig olyan sportmunkások tevékenykedtek, akiknek nemcsak a helyi, de a magyarság egészét érintő kérdések és sikerek is fontosak. A konferencia témája általában szorosan összefügg a rendezvény helyszínével, így amikor felvettük a kapcsolatot, és szóba került a birkózás, valamint Táborosi Laci bácsi előadásának témája, rögtön tudtam, hogy gondolkodás nélkül elvállaljuk a szervezést. Bízom benne, hogy az itt elhangzottak és a megszületett emberi, valamint baráti kapcsolatok továbbviszik Magyarkanizsa és a vajdasági birkózás jó hírét, az akadémia munkájáról szóló jelentéseket. Természetesen a tapasztalat- és információcsere számunkra is kiemelten fontos, kiváló alkalom ez arra, hogy betekintést nyerjünk az anyaországtól elszakadt külhoni területek aktuális és jelentős sportéleti kérdéseibe, problémáiba, illetve megismerkedjünk a múltjukkal. Számomra mindig érdekes valami újat tanulni, ma például a hargitai sísportról szóló előadás szolgáltatott számos új információt. Horváth Vilmos elődadása „szakmába vágott”, objektív rangsort felállítani lehetetlen, számunkra Horváth István egyértelműen a birkózás gigászai közé tartozik, hiszen amellett, hogy kétszeres világbajnok, háromszoros vb- és egyszeres olimpiai ezüstérmes, az egyetlen olyan birkózó világbajnok, aki az olimpiai fair play bizottság díját is elnyerte – mondta a konferencia kapcsán Bálint Zoltán.
Ami Vajdaságnak a birkózás, az Hargita megyének a sísport, amely évszázadokra visszanyúló hagyománynak örvend a térségben – a helyiek már XIX. században hódoltak a téli sportok nyújtotta örömöknek. Eleinte ugyan csak a tehetősebbek engedhették meg maguknak a sportolást a hófödte lankákon, a második világháborút követően azonban szélesebb körben is elterjedt, majd különféle létesítmények létrehozása révén az eredményesség sem maradt el.
– Hargita megyében aktív síélet van, a számos lesikló- mellett sífutó-, sílövő- és síugrópálya is működik, mára már széles körben elterjedt a téli sportok népszerűsége, szinte minden település rendelkezik saját pályával. A globális felmelegedés ugyan minket sem kímél, valamivel magasabbra kell utazni a kedvezőbb hóhelyzet miatt, de különösebb panaszra nem lehet okunk. A hatvanas években még megállta a helyét a székely mondás, miszerint hat hónapig hideg van, és hat hónapig nincs meleg. Ez mára némileg módosult, de azért a sportolási lehetőség még mindig adott. Az tájegység sportolóinak eredményességére nem lehet panasz, lesiklásban, sílövészetben és sífutásban is voltak és vannak eredményes képviselőink, gondoljunk csak Miklós Editre vagy Tófalvi Évára. Egyedül a síugrás esett vissza az utóbbi időben. Ezen valójában nem kell csodálkozni, hiszen a natalitás is visszaesett a térségünkben, emellett megjelent számos konkurens és divatsportág is. Hagyományosan a jégkorong, a gyorskorcsolya és a műkorcsolya vitte nálunk a prímet, ma már a labdarúgás és a cselgáncs egyre népszerűbb. A síelés egy kicsit talán regresszióba került, de reméljük, ez csak egy átmeneti időszak! – mondta a Hargita megyei sísport kapcsán Csíki András. – Egész életemben sportból éltem, ebben dolgoztam, ma már viszont annyira szerteágazó a fiatalok érdeklődési köre, és annyi minden közül választhatnak, hogy elengedhetetlen a népszerűsítés. Remek kapcsolódási pont ez mind az anyaországi, mind a külhoni szakemberekkel. Alapító tagnak ugyan nem számítok az egyesületben, hiszen 2004-ben indult útjára a mozgalom, én pedig 2007-ben kapcsolódtam be, de amikor tehetem, jövök, és amennyiben felkérnek, akkor szívesen elő is adok. Nyugdíjas vagyok, így ma már több időm jut erre is, kitűnő hobbi – tette hozzá.
A Kárpát-medencei Sport Hagyományőrző Egyesület még 2004-ben, Európai Sport Hagyományőrző Egyesület néven alakult meg, olyan magyarországi, muravidéki, erdélyi, felvidéki és délvidéki sportbarátoknak köszönhetően, akik szívügyüknek tekintették a sport és az olimpiai eszme népszerűsítését. A cél ma sem változott, egyedül a tagság bővült.
– Célunk leginkább a Kárpát-medence magyarlakta területein népszerűsíteni az olimpiai eszmét, és szélesebb körben ismertetni az egyetemes magyar sporttörténet sikereit. Ennyi alkalom után talán mondhatom, hogy ez eredményesen működik, hiszen rengeteg barátság és kapcsolat szövődött az évek során, sokszor hasznos dolgokkal segítettük egymást. A sport mellett szívügyünk az is, hogy akik honfitársainkként az anyaországon kívül rekedtek, érezzék azt, hogy velük vagyunk – mondta az esemény kapcsán Horváth Vilmos, a Kárpát-medencei Sport Hagyományőrző Egyesület elnöke. A társulás eddig 35 helyszínen szervezett a magyarkanizsaihoz hasonló konferenciát, azt ugyan még nem tudni, a következőre hol kerül sor, ám a társaság biztosan érdekes előadásokkal készül majd.

Bővebben:




A Hargitától Bácskáig

A birkózás legnagyobb alakjairól Magyarkanizsán

66. Nemzetközi Sporttörténeti Konferencia Magyarkanizsán