| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |

   2026.01.23.
Lélekablak Magyarkanizsán

Lélekablak – A szabadság ára címmel tartott nagy sikerű előadást Rékasi Károly színművész január 20-án, kedden este Magyarkanizsán. A Cnesában lezajlott eseményre sokan eljöttek. Voltak, akik Márai Sándor írói munkássága előtt tisztelegtek, mások kifejezetten Rékasi Károly miatt érkeztek. A magyarországi szappanoperából is ismert színész előadását látva azonban senkinek nem jutott eszébe egykori szerepével azonosítani, hisz olyan produkciót láthattak ...

   2026.01.22.
Fényes Vince, tele pince - ködös Vince, üres pince

Kilátogattak a szőlősbe a horgosi gazdák. Igaz, Vince napja majd holnap, január 22-én lesz, ennek ellenére a termelők már ma megmetszették a szőlőt, a plébános pedig megszentelte a vesszőket és a tőkéket a jó termés reményében. 
Január 22-e Szent Vince napja, és ehhez számos hagyomány és mondás is kapcsolódik. Például: ha fénylik Vince, tele lesz a pince, azaz, ha holnap napos időjárásunk lesz, akkor a szőlősgazdák gazdag termésre számíthatnak. 

   2026.01.21.
A Rómeó és Júlia Magyarkanizsán

 A temerini Szirmai Károly Magyar Művelődési Egyesület Jáccunk Truppjának musicaljét, az örök klasszikus Rómeó és Júliát vitték színre a hétvégén Magyarkanizsán, a Művészetek Házában. Egy város. Két család. Gyűlölet, harc, kilátástalanság, és két fiatal mindent elsöprő szerelme.  
A László Sándor rendezésében készült darabban a nézők mindazt átélhették, ami Shakespeare drámájában benne van, és azt is, ami abból kimaradt. ...

   2026.01.21.
Drágább sertéshús, elégedetlen tenyésztők

Emelkedett a sertéshús ára az elmúlt időszakban a hentesüzletekben, a boltok polcain. Igaz ez a malacra és a hízóra is, viszont ez az ár sem éri még el azt a szintet, hogy az állattenyésztők nyereséggel számolhassanak. 
Továbbra is bajban van a sertéstenyésztés Vajdaságban, hiszen alacsonyak a felvásárlási árak a malacok és a hízók esetében is. 
Az adorjáni Vajda István elmondta, hogy nagyon hullámzó a felvásárlási ár a malacokat illetően. 

   2026.01.20.
Szerb–magyar útirányjelző táblák Magyarkanizsán is

Magyarkanizsa következik: összesen 19 kétnyelvű, magyar–szerb útirányjelző tábla kerül kihelyezésre az önkormányzat területén - írja közösségi oldalán dr. Pásztor Bálint. 
A Vajdasági Magyar Szövetség elnöke a közösségi oldalán tette közzé a hír. Mint írja, amit Zentán elindítottak, majd Topolyán folytattak, az most Magyarkanizsán következik. Közel 40 év után először nem esetileg, hanem rendszerben jelenik meg a magyar nyelv a helyi ...

 
Keresés
 

   2025.01.30.
Növekszik a véradási kedv Oromon

A Magyarkanizsai Vöröskereszt illetékesei a helyi Arany János Általános Iskolában szervezték meg a véradást, ahol az intézmény munkatársai és más oromi lakosok is adtak vért.
A véradási folyamat csupán harminc percet vesz igénybe, egy kérdőív kitöltéséből, orvosi vizsgálatból és magából a véradásból áll. Az illetékesek az újonc és a veterán véradókat is leginkább azzal motiválják, hogy csupán egy véradással, akár három életet is megmenthetnek.
Nagy a véradási kedv az oromi Arany János Általános Iskola munkatársai között. Péjity Daniella, az iskola egyik tanára azoknak az önkénteseknek az egyike, aki már a harmincadik véradásához közelít:  
„Ezt mindenki maga érzi, fontos. Fontos, mert egyszer velünk is történhet olyan dolog, amikor egy baleset, egy orvosi beavatkozás, egy műtét és rászorulunk majd a vérre, ez egy emberi dolog. Szerintem ez egy nagyon jó dolog. Sokan kellene, hogy segítsünk, ezzel is tudunk jót tenni.”
Oromon évente háromszor szerveznek véradást. Ez elengedő alkalom, ugyanis a nők négyhavonta, a férfiak pedig háromhavonta adhatnak vért. A véradási lehetőséget a település más lakosai is kihasználják, például az oromi Juhász Alfonz:  
„Ez a huszonötödik véradásom, állandó véradó vagyok. Éppen a mai véradásom a huszonötödik. Folyamatos véradó vagyok. Nagyon fontosnak tartom a véradást, minden szempontból, mások segítségére. A véradás egy olyan pont az életben, hogy másokat támogatunk ezzel.”
Az oromi Arany János Általános Iskola évtizedek óta ápol jó kapcsolatot a magyarkanizsai Vöröskereszttel. Habár az intézmény tanulói még nem vehetnek részt a véradásokon, ennek ellenére többször is hallanak annak fontosságáról. Tukacs Piroska, az oromi Arany János Általános Iskola igazgatóhelyettese elmondta:  
„Minden évben több alkalommal biztosítunk helyet a helyi véradók számára. Meleg és tiszta tanteremben tudnak vért adni. A diákjaink a Vöröskereszt világnapján a Vöröskereszt tagjává válnak és részt szoktak venni minden évben a Vöröskereszt által meghirdetett rajzpályázaton, aminek a címe A vér életet jelent. Ezenkívül kiemeljük osztályfőnöki órákon is, hogy mennyire fontos a véradás.”
A magyarkanizsai Vöröskereszt idei második véradási akciója az oromi. Az illetékesek elégedettek a vértartalékok mennyiségével. Hodik Erzsébet, a Vöröskereszt magyarkanizsai szervezetének elnöke elmondta:  
„Vér legtöbbször a baleseteknél kell, ott nagyon sok vérre van szükség. Utána egyes betegségeknél, mondjuk rosszindulatú betegségeknél, műtéteknél nagyon sok vér fogy. Betegségeknél, egyesesetekben szüléseknél, kisbabáknál. Az orvos tudja eldönteni, hogy mikor van rá szükség. A lényeg, hogy azért mondjuk, hogy három életet ment, mert szétválasztják a vért elemeire, részeire és csak a szükséges, adott elemet adják, és így több betegnek is tudnak segíteni a véradók. Tehát egy véradó három betegnek tud segíteni.”
A Vöröskereszt magyarkanizsai szervezetének elnöke kiemelte, a legideálisabb az lenne, ha mindenki évente legalább kétszer adna vért.
Bővebben:

 




Növekvő tendenciát mutat a véradási kedv Oromon