| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |

   2026.11.17.
Rangos asztalitenisz-torna Oromon

Az Oromi Asztaliteniszezők Baráti Köre harmadik alkalommal szervezett nemzetközi asztalitenisz-tornát, amelyen Újvidéktől Horgoson át Magyarországig összesen harmincöten vettek részt. A helyi általános iskola tornatermében rendezett versenyen szabadidősportolók, amatőr sportolók és 70 éven felüli asztaliteniszezők mérték össze ügyességüket.


A szabadidősportolók versengéséből Sándor Ákos került ki győztesen, a második helyen Berec Attila ...

   2026.11.16.
„Az ereimben vízzel felhígított agyag volt”

A magyarkanizsai községi képviselő-testület szeptemberi ülésén hirdették ki az idei Pro Urbe díjasok névsorát. A legnagyobb elismerést, a Pro Urbe érdemérmet dr. Kaszás Károly kapta az idén. Erről lapunk hasábjain is beszámoltunk, és a hír a közösségimédia-oldalunkra is felkerült. A képviselő-testületi ülések nem sok reakciót szoktak kiváltani az olvasókból, hisz általában határozatok, a költségvetést érintő döntések, intézményi beszámolók alkotják ...

   2026.11.13.
Fontos botanikai felfedezés a magyarkanizsai Járáson

Jelentős természetvédelmi sikerről számolt be a Ludas Ökológiai Oktatótábor - olvasható a Riparia Természetbarátok Egyesületének Facebook-bejegyzésében. A védett területként nyilvántartott magyarkanizsai Járáson Szigetvári Csaba egy rendkívül ritka növényfajt, a Cyperus pannonicust, azaz a magyar palkát azonosította.  

A megállapítást eljuttatták a védett terület kezeléséért felelős Palics-Ludas Közvállalathoz, amely továbbította ...

   2026.11.12.
Líbiában került elő egy Magyarkanizsa közelében meggyűrűzött ugartyúk

Egy 2026 júliusában, Magyarkanizsa közelében fiókaként meggyűrűzött ugartyúkot októberben, egy tudományos kutatás során élve fogtak vissza a líbiai Miszrátában - közölte közösségi oldalán a Riparia Természetbarátok Egyesülete. 

Mindössze 99 nappal később, a gyűrűzés helyétől 1616 km-re került meg. Ez az első dokumentált külföldi megkerülése egy Szerbiában meggyűrűzött ugartyúknak.  

Az ilyen megkerülések értékes ...

   2026.11.12.
Kis csapat, nagy sikerek

Kiemelkedően sikeres évet zártak a magyarkanizsai Testvériség Kajakklub versenyzői. Az egyesület kajakozói 2026-ban összesen 85 érmet – 46 aranyat, 25 ezüstöt, 14 bronzot – nyertek a hazai és a nemzetközi versenyeken. Az országos bajnokságokon 15 érmet szereztek a magyarkanizsai kajakozók, a szerbiai kupában 8 érem a termés, emellett Apró István vezetőedző tanítványai a nemzetközi regattákon is letették névjegyüket. 

Az Ada Ciganliján ...

 
Keresés
 

   2025.01.30.
Növekszik a véradási kedv Oromon

A Magyarkanizsai Vöröskereszt illetékesei a helyi Arany János Általános Iskolában szervezték meg a véradást, ahol az intézmény munkatársai és más oromi lakosok is adtak vért.
A véradási folyamat csupán harminc percet vesz igénybe, egy kérdőív kitöltéséből, orvosi vizsgálatból és magából a véradásból áll. Az illetékesek az újonc és a veterán véradókat is leginkább azzal motiválják, hogy csupán egy véradással, akár három életet is megmenthetnek.
Nagy a véradási kedv az oromi Arany János Általános Iskola munkatársai között. Péjity Daniella, az iskola egyik tanára azoknak az önkénteseknek az egyike, aki már a harmincadik véradásához közelít:  
„Ezt mindenki maga érzi, fontos. Fontos, mert egyszer velünk is történhet olyan dolog, amikor egy baleset, egy orvosi beavatkozás, egy műtét és rászorulunk majd a vérre, ez egy emberi dolog. Szerintem ez egy nagyon jó dolog. Sokan kellene, hogy segítsünk, ezzel is tudunk jót tenni.”
Oromon évente háromszor szerveznek véradást. Ez elengedő alkalom, ugyanis a nők négyhavonta, a férfiak pedig háromhavonta adhatnak vért. A véradási lehetőséget a település más lakosai is kihasználják, például az oromi Juhász Alfonz:  
„Ez a huszonötödik véradásom, állandó véradó vagyok. Éppen a mai véradásom a huszonötödik. Folyamatos véradó vagyok. Nagyon fontosnak tartom a véradást, minden szempontból, mások segítségére. A véradás egy olyan pont az életben, hogy másokat támogatunk ezzel.”
Az oromi Arany János Általános Iskola évtizedek óta ápol jó kapcsolatot a magyarkanizsai Vöröskereszttel. Habár az intézmény tanulói még nem vehetnek részt a véradásokon, ennek ellenére többször is hallanak annak fontosságáról. Tukacs Piroska, az oromi Arany János Általános Iskola igazgatóhelyettese elmondta:  
„Minden évben több alkalommal biztosítunk helyet a helyi véradók számára. Meleg és tiszta tanteremben tudnak vért adni. A diákjaink a Vöröskereszt világnapján a Vöröskereszt tagjává válnak és részt szoktak venni minden évben a Vöröskereszt által meghirdetett rajzpályázaton, aminek a címe A vér életet jelent. Ezenkívül kiemeljük osztályfőnöki órákon is, hogy mennyire fontos a véradás.”
A magyarkanizsai Vöröskereszt idei második véradási akciója az oromi. Az illetékesek elégedettek a vértartalékok mennyiségével. Hodik Erzsébet, a Vöröskereszt magyarkanizsai szervezetének elnöke elmondta:  
„Vér legtöbbször a baleseteknél kell, ott nagyon sok vérre van szükség. Utána egyes betegségeknél, mondjuk rosszindulatú betegségeknél, műtéteknél nagyon sok vér fogy. Betegségeknél, egyesesetekben szüléseknél, kisbabáknál. Az orvos tudja eldönteni, hogy mikor van rá szükség. A lényeg, hogy azért mondjuk, hogy három életet ment, mert szétválasztják a vért elemeire, részeire és csak a szükséges, adott elemet adják, és így több betegnek is tudnak segíteni a véradók. Tehát egy véradó három betegnek tud segíteni.”
A Vöröskereszt magyarkanizsai szervezetének elnöke kiemelte, a legideálisabb az lenne, ha mindenki évente legalább kétszer adna vért.
Bővebben:

 




Növekvő tendenciát mutat a véradási kedv Oromon