A regionális és kisebbségi nyelvek helyi chartáját ismertették Magyarkanizsán

Az Európa Tanács támogatásával Magyarkanizsa Község Képviselő-testülete idén június 24-én, Szerbiában elsőként, meghozta Magyarkanizsa község regionális és kisebbségi nyelvek helyi chartáját a Magyar Nemzeti Tanács kezdeményezésére. Meghozatalának és alkalmazásának célja Magyarkanizsa község lakossága nyelvi jogai megvalósításának előmozdítása volt. A dokumentumot és annak fontosságát december 7-én szakmai konferencián ismertették. 

- Nem csak hivatkozási alap lehet a helyi charta, hanem annak a bizonyítéka is, hogy ezek a jogok igenis járnak nekünk, az itt élő magyarságnak. Kell, hogy éljünk ezekkel. Másrészt pedig ezen jogok megbecsülésének a jele a többségi nemzet részéről arról is szól, hogy együtt, közösen erősebbek is vagyunk, mondta Hajnal Jenő, az MNT elnöke. 

Sztáray Péter magyarországi biztonságpolitikáért felelős államtitkár a nemzeti kisebbségi jogok helyzetéről számolt be. 

- Az egyezmény az Európa Tanács két alapvető jogi dokumentumára épül és ezekből vezeti azt le, hogy helyi szinten, önkormányzati és kormányzati szinten is megfelelően biztosítva legyen a kisebbségi nyelvhasználat. Ez olyan kérdéseket is felvet, hogy ha valaki jól beszéli a kisebbségi nyelvet, akkor is adott esetben kedvezőbb számára, hogy ha tolmáccsal a saját anyanyelvén tud megszólalni hivatalosan. 

A szakmai előadások során Szakállas Zsolt, a Tartományi Oktatási, Közigazgatási, Jogalkotási, Nemzeti Kisebbségi – Nemzeti Közösségi Titkárság titkára elmondta, hogy a tartományi közigazgatásban a szerb nyelv mellett hivatalos használatban van a magyar, a szlovák, a román, a horvát és a ruszin nyelv is. 

- Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a polgárok fordulhatnak a tartományi szervekhez mindezen nyelveken. A tartomány területén 45 önkormányzat van és ezek közül 41 önkormányzatban a szerb nyelv mellett egy kisebbségi nyelv is hivatalos használatban van. Ez a gyakorlatban lehetővé teszi a polgároknak, hogy anyanyelvükön forduljanak az önkormányzati szervekhez, valamint azokhoz a köztársasági szervekhez, amelyek az adott önkormányzat területén székelnek. 

A konferencián továbbá Ljudmila Popović, az Európa Tanács Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája Szakértői Bizottságának tagja a helyi akciótervekről, mint kisebbségi nyelvek promóciójának követendő gyakorlatáról számolt be. Miladin Nešić a Szerbiai Ombudsmanok Egyesületének elnöke pedig a helyi jogvédő jelentőségéről és szerepéről a nemzeti kisebbségek-nemzeti közösségek hivatalos nyelvhasználatának fejlesztéséről és védelméről tartott előadást. 

Bővebben: