| |
|
| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |
|
A termelés fejlesztése, illetve a gazdasági szereplők szintlépésének támogatása, üzleti hatékonyságuk növelése és versenyképességük erősítése, aminek alapvető célja a szülőföldön való boldogulás és az élelmiszeripari vállalkozások, valamint családi gazdaságok, megerősítése – ezeket az alapcélokat helyezi előtérbe a Vajdasági Rohonczy Gedeon Mentorprogram. A program lebonyolítója a Prosperitati Alapítvány és a CED Közép-európai ... |
|
|
Nekünk, keresztényeknek a húsvét mutat rá, hogy a halál nem egy végpont, hanem egy új kezdet - ezt Verebélyi Árpád horgosi plébános mondta. A bácskai településen is szentmisére gyűltek össze a hívek, hogy megünnepeljék a húsvétot.
A húsvét a kereszténység legjelentősebb ünnepe, melyet Jézus Krisztus feltámadásának, valamint az emberiség megváltásának emlékére tartanak. Horgoson ez az ünnep különösen közösségi és kulturális ... |
|
|
1751 óta minden csütörtökön megtelik élettel a magyarkanizsai piac. Bár a hét több napján is várják az árusok a vásárlókat, a csütörtök továbbra is különleges, ilyenkor a standok roskadoznak a portékától, a tér pedig igazi közösségi találkozóhellyé alakul.
A húsvéti ünnepeket megelőző csütörtökökön különösen pezseg az élet Magyarkanizsán, hiszen piacnap van. Noha hétfő kivételével szinte minden nap találni árusokat, a csütörtöki ... |
|
|
A Házi Áldástól a gyöngyfűzésen át a festményekig megannyi csodálatos, kézzel készült alkotásban gyönyörködhetnek azok, akik Magyarkanizsára látogatnak. A Zmaj iskola Ady részlegében nyitották meg hétfőn az 54. MIRK-et, azaz a Nemzetközi Kézimunka és Gyűjtemény Kiállítást, mely csütörtökig tekinthető meg.
A kiállításon felléptek az Ozoray Árpád MME Cifraszűr kórusa, Pozder Damján citeraszólista és a Szent ... |
|
|
Minden egy teleszkóppal kezdődött. A nyolcadik születésnapjára kapta, és a szenvedély azonnal lángra kapott: az űrkutatás teljesen magával ragadta. A gyerekkori érdeklődés máig megmaradt, Kis Botond mögött számos eredményes megmérettetés szerepel, az érettségi után pedig a régió egyik legjobb felsőoktatási intézményében, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen szeretné folytatni a tanulmányait.
Botond magyarkanizsai, a Bolyai Tehetséggondozó ... |
|
|
|
|
|
|
|
 A mai Oromhegyes területe már az őskorban lakott hely volt, amit a csiszolt kőkorszaki leletek is bizonyítanak, amelyek az Általános Iskola építésekor kerültek elő. Az első középkori településre vonatkozó okirat 1271-ből származik, vagyis Fel-Adrianra, Felső-Adorjánra vonatkoztatható, amely már kolostorokkal is rendelkezett. Ezek alapján vélekedett úgy Dudás Gyula jeles történészünk, hogy ez a Felső-Adorján csak Tetőhegyes - a mai Oromhegyes területén állhatott.
A falu mai formájában a múlt század derekán alakult ki, a dohánykertészek, pásztorok betelepítésével.
Egy Sipos nevű kisbirtokos adta el 6 lánc szántóföldjét és szőlejét házhelyeknek, és ily módon kezdtek építkezni a telkeken az ide sereglett szegény emberek, minden engedély, jogcím nélkül, és ennek eredményeként 1857-ben már 437-en voltak. A nagygazdák, Kanizsa urai, különösen pedig Huszágh jegyző a települést minden áron meg akarták semmisíteni, attól tartva, hogy Siposfalva, más néven Zákóföld kialakulásával elveszítik legelőiket, de az olcsó munkaerőt is.
Kanizsa Képviselő-testülete végül belenyugodott a megváltoztathatatlanba, és a falu 1857-ben már tanítót is kapott Kálmán János személyében. A következő évtizedekben kisipari műhelyek nyíltak, malom épült, artézi kutakat fúrtak, rendőrállomás, iskolaépület létesült, majd pedig 1908-ban a templomot is felszerelték.
Ily módon alakult ki a település magva, és ebből alakultak ki az utcák a régi Zentai úton, a Velebit felé vezető dűlőkön és az Orompart lábánál, illetve az adorjáni állomás felé húzódó út mentén.
A 102 méteres tengerszint feletti magasságban fekvő falu fő gazdasági ága a mezőgazdaság. Van termelőszövetkezete, a magángazdaságok 40%-a 1-3 ha nagyságrendű, 25%-a pedig 1 hektárnál kevesebb földdel rendelkezik. Legelterjedtebb a búza és iparinövény-termesztés, de a zöldségfélék is népszerűek.
Nagyon fejlett az állattenyésztés, különösen a marha-, és sertéstenyésztés és nagy múltja van a juhászatnak is.
A falu néprajzi hagyományai gazdagok és sokfélék. Mindezt híven, avatottan őrzi a helybeli Petőfi Sándor Művelődési Egyesület, amely az egész község részvételével minden évben megszervezi a Gazdag Ág szemlét a tárgyi és szellemi néprajz ápolásának részeként.
|
|
|
|
|
|
