| |
|
| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |
|
Horgoson idén először szervezték meg a nyári mazsorett tábort, amelyet a Bartók Béla Magyar Művelődési Egyesület mazsorettcsoportja szervezett.
A négy nap során 15 résztvevő ismerkedhetett meg a tánc világával, voltak kezdők és olyanok is, akik már tapasztalt táncosok. A gyerekek a mazsoretten kívül más táncstílusokat is kipróbálhattak, miközben játékos, kreatív foglalkozásokon vettek részt.
A tánctábort Szabadkán már több alkalommal ... |
|
|
A megmérettetésre összesen 24 csapat nevezett. A párosok a héten minden délután pályára lépnek, hogy eldöntsék az idén ki lesz a legjobb.
Évről évre egyre több csapatot vonz a lábteniszbajnokság a magyarkanizsai Tisza-partra. Idén közel ötvenen neveztek be, akik mind győzni érkeztek. Sokan közülük rendszeresen sportolnak, de mint mondják, ez még nem feltétele a helyezésnek, ugyanis a csapatok egyre jobban fejlődnek.
Dalibor Crkvenjakov ... |
|
|
Hollóék csaknem húsz éve játszadoztak el a gondolattal, hogy növénytermesztésbe kezdenek, majd meg is valósították az álmukat, létrehoztak egy tekintélyes méretű biogazdaságot. Kezdetben fűszernövényekkel foglalkoztak, de gyorsan kiderült, hogy felénk erre nem igazán van kereslet, így belevágtak a növénytermesztésbe. Azóta a nevük ismertté vált, hisz a jó portéka híre gyorsan terjed. A környéken házhoz mennek a vásárlók, de nagyobb mennyiség esetén, ... |
|
|
Kezdetét vette a napraforgó betakarítása Magyarkanizsa községben. A termés gyér, az érintettek úgy vélik, hogy jó, ha a hozam holdanként eléri átlagosan a 10-12 mázsát. Az ára jelenleg 40 dinár, viszont várhatóan ez az összeg hamarosan emelkedni fog.
Orom határában az elmúlt pár napban a kombájnok már elkezdték betakarítani a napraforgót. Elsőként mindig a beteg vagy időközben besült parcellákat takarítják be. Az időjárás az utóbbi hetekben ... |
|
|
Tóthfalu ad otthont augusztus 13–17. között a Hagyományok Háza Hálózat-Vajdaság IV. Népi kézműves táborának. A résztvevők nemcsak a mesterségek titkaiba pillanthatnak be, hanem mára szinte feledésbe merült technikákat is kipróbálhatnak.
Eleink mesterségei kelnek újra életre Tóthfaluban, bársonymintázás, nyomódúcok, kosárfonás szerepelnek a palettán, és gyógynövények illata tölti be augusztus 13–17. között a IV. Népi kézműves ... |
|
|
|
|
|
|
|
 A mai Oromhegyes területe már az őskorban lakott hely volt, amit a csiszolt kőkorszaki leletek is bizonyítanak, amelyek az Általános Iskola építésekor kerültek elő. Az első középkori településre vonatkozó okirat 1271-ből származik, vagyis Fel-Adrianra, Felső-Adorjánra vonatkoztatható, amely már kolostorokkal is rendelkezett. Ezek alapján vélekedett úgy Dudás Gyula jeles történészünk, hogy ez a Felső-Adorján csak Tetőhegyes - a mai Oromhegyes területén állhatott.
A falu mai formájában a múlt század derekán alakult ki, a dohánykertészek, pásztorok betelepítésével.
Egy Sipos nevű kisbirtokos adta el 6 lánc szántóföldjét és szőlejét házhelyeknek, és ily módon kezdtek építkezni a telkeken az ide sereglett szegény emberek, minden engedély, jogcím nélkül, és ennek eredményeként 1857-ben már 437-en voltak. A nagygazdák, Kanizsa urai, különösen pedig Huszágh jegyző a települést minden áron meg akarták semmisíteni, attól tartva, hogy Siposfalva, más néven Zákóföld kialakulásával elveszítik legelőiket, de az olcsó munkaerőt is.
Kanizsa Képviselő-testülete végül belenyugodott a megváltoztathatatlanba, és a falu 1857-ben már tanítót is kapott Kálmán János személyében. A következő évtizedekben kisipari műhelyek nyíltak, malom épült, artézi kutakat fúrtak, rendőrállomás, iskolaépület létesült, majd pedig 1908-ban a templomot is felszerelték.
Ily módon alakult ki a település magva, és ebből alakultak ki az utcák a régi Zentai úton, a Velebit felé vezető dűlőkön és az Orompart lábánál, illetve az adorjáni állomás felé húzódó út mentén.
A 102 méteres tengerszint feletti magasságban fekvő falu fő gazdasági ága a mezőgazdaság. Van termelőszövetkezete, a magángazdaságok 40%-a 1-3 ha nagyságrendű, 25%-a pedig 1 hektárnál kevesebb földdel rendelkezik. Legelterjedtebb a búza és iparinövény-termesztés, de a zöldségfélék is népszerűek.
Nagyon fejlett az állattenyésztés, különösen a marha-, és sertéstenyésztés és nagy múltja van a juhászatnak is.
A falu néprajzi hagyományai gazdagok és sokfélék. Mindezt híven, avatottan őrzi a helybeli Petőfi Sándor Művelődési Egyesület, amely az egész község részvételével minden évben megszervezi a Gazdag Ág szemlét a tárgyi és szellemi néprajz ápolásának részeként.
|
|
|
|
|
|
