A mai Oromhegyes területe már az őskorban lakott hely volt, amit a csiszolt kőkorszaki leletek is bizonyítanak, amelyek az Általános Iskola építésekor kerültek elő. Az első középkori településre vonatkozó okirat 1271-ből származik, vagyis Fel-Adrianra, Felső-Adorjánra vonatkoztatható, amely már kolostorokkal is rendelkezett. Ezek alapján vélekedett úgy Dudás Gyula jeles történészünk, hogy ez a Felső-Adorján csak Tetőhegyes - a mai Oromhegyes területén állhatott.
A falu mai formájában a múlt század derekán alakult ki, a dohánykertészek, pásztorok betelepítésével.
Egy Sipos nevű kisbirtokos adta el 6 lánc szántóföldjét és szőlejét házhelyeknek, és ily módon kezdtek építkezni a telkeken az ide sereglett szegény emberek, minden engedély, jogcím nélkül, és ennek eredményeként 1857-ben már 437-en voltak. A nagygazdák, Kanizsa urai, különösen pedig Huszágh jegyző a települést minden áron meg akarták semmisíteni, attól tartva, hogy Siposfalva, más néven Zákóföld kialakulásával elveszítik legelőiket, de az olcsó munkaerőt is.
Kanizsa Képviselő-testülete végül belenyugodott a megváltoztathatatlanba, és a falu 1857-ben már tanítót is kapott Kálmán János személyében. A következő évtizedekben kisipari műhelyek nyíltak, malom épült, artézi kutakat fúrtak, rendőrállomás, iskolaépület létesült, majd pedig 1908-ban a templomot is felszerelték.
Ily módon alakult ki a település magva, és ebből alakultak ki az utcák a régi Zentai úton, a Velebit felé vezető dűlőkön és az Orompart lábánál, illetve az adorjáni állomás felé húzódó út mentén.
A 102 méteres tengerszint feletti magasságban fekvő falu fő gazdasági ága a mezőgazdaság. Van termelőszövetkezete, a magángazdaságok 40%-a 1-3 ha nagyságrendű, 25%-a pedig 1 hektárnál kevesebb földdel rendelkezik. Legelterjedtebb a búza és iparinövény-termesztés, de a zöldségfélék is népszerűek.
Nagyon fejlett az állattenyésztés, különösen a marha-, és sertéstenyésztés és nagy múltja van a juhászatnak is.
A falu néprajzi hagyományai gazdagok és sokfélék. Mindezt híven, avatottan őrzi a helybeli Petőfi Sándor Művelődési Egyesület, amely az egész község részvételével minden évben megszervezi a Gazdag Ág szemlét a tárgyi és szellemi néprajz ápolásának részeként.