| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |

   2024.03.28.
Varrni tanulnak Magyarkanizsán

A Cnesa Oktatási és Művelődési Intézményben már régóta foglalkoznak felnőttoktatással. Jelenleg nők informatikai képzése zajlik, ugyanakkor egy varrótanfolyam is elindult néhány hete. Erről Búzás Hedvig oktatásszervezővel beszélgettünk. 
– Intézményünkben már a 70-es évek végén és a 80-as évek elején is létezett varrótanfolyam. Akkoriban húsz-harminc varrógéppel dolgoztunk egyszerre, illetve előfordult, hogy akár három csoport is járt ...

   2024.03.28.
Új épülettel bővül a magyarkanizsai Batthyáneum

Az év végéig elkészül és megnyílhat a magyarkanizsai Batthyáneum Idősek Egyházi Otthonának második épülete. Ebben az épületszárnyban 30 új idős lakót tudnak majd fogadni. 
Az utolsó munkálatok zajlanak az idősek otthona második épületében. A Magyarország kormánya által biztosított 5 millió forintos támogatás lehetővé tette, hogy az objektumban kiépítsék a biztonsági rendszert. A következő lépés a megnyitáshoz szükséges dokumentációk ...

   2024.03.28.
Tojásfák díszítik Horgost

Színes tojásokkal díszítették fel a horgosi Napraforgó óvoda gyermekei a Művelődési Ház előtti fákat. A tojásfadíszítés egyébként már hagyománynak számít a településen. 
Színes, hímes vagy épp filccel díszített, de modern műanyagtojások is kerültek a fákra és bokrokra, a helyi óvodások jóvoltából. A közösségépítő program célja, hogy kicsiket és nagyokat egyaránt megmozgassanak. A szervező, azaz a horgosi Művelődési Ház fontosnak ...

   2024.03.27.
Már készül a kamarási vasútállomás felújítási terve

Magyarkanizsa közgyűlése kérvényezte, hogy a szerb kormány ruházza át a horgosi-kamarási vasútállomás használati jogát a községre. A Szerbiai Vasutak nem volt érdekelt a romos épület felújításában, annak lebontása is szóba került már, viszont az épület felbecsülhetetlen építészeti értékkel bír. Tervezőjét, Magyar Edét „magyar Gaudínak” is nevezik. Legismertebb műve a szegedi Reök-palota, de a kamarási vasútállomás is egy igazi gyöngyszem, ...

   2024.03.25.
A mi környezetünk - A mi jövőnk

Ezzel a címmel indított el fásítási akciót a VMSZ Ifjúsági Fórum. A következő egy hónapban 9 vajdasági községben 1200 facsemetét ültetnek el. A megmozdulás Magyarkanizsa községben kezdődött. 
Március 23-án, szombat reggel a Tisza-menti község több településén is fásítási akciót szerveztek. Fehér nyárfák, szibériai szilfák és kőrisfák kerültek a földbe, attól függően, hogy út mellé, fásítási területre vagy pedig a már meglévő, ...

 
Keresés
 

   2022.11.07.
Jókedvvel táncoltak a XV. Vajdasági Szólótánc Fesztivál résztvevői

Hiánypótló szerepe volt megalapításakor a horgosi szólótánc fesztiválnak, hisz a szóló- és párostáncosoknak nem volt még akkoriban Vajdaságban rendezvényük. Az elmúlt 15 év alatt történtek változások, az viszont továbbra is a zsűri legfőbb mércéje marad, hogy a saját kedvükre is ropják a táncot a versenyzők. 
A Vajdasági Szólótánc Fesztivált a Magyar Nemzeti Tanács kiemelt jelentőségű rendezvénnyé nyilvánította, s a szervezők igyekeznek megfelelni ennek a minősítésnek. A 15. rendezvényt szombaton tartották meg a horgosi művelődési házban. Az elmúlt másfél évtized tapasztalatairól kérdeztük elsőként Szécsi Zsolt szervezőt. 
- A szervezés közben előkerült a 2012/13-as év papíranyaga, amikor rengeteg magyarországi versenyző volt, több mint vajdasági. Törekvéseink időközben megfordultak, a vajdasági táncosok kerültek előtérbe, az anyaországiak pedig kissé a háttérbe. Termesztésen azért ők is itt vannak, de az arány megfordult. 15 év alatt elértük azt a célt, hogy elért az üzenetünk a vajdasági táncosokhoz, hogy ez nekik szól, s nagy öröm a számunkra, hogy a gyerekek évről évre visszajárnak a versenyre. Megfogadják a zsűri szakmai tanácsait, javítanak a produkcióikon, s a következő alkalommal visszajönnek, s megmutatják, hogy még jobbak lettek, s ezáltal még jobb eredményt érnek el. Ezt a folyamatot látjuk már évek óta, s azt gondolom, hogy megéri a fáradozásunk, mert ezek a gyerekek ezáltal az évek alatt beérnek. Később maguk is saját közösségeikben jobb tanárok lesznek, színvonalasabbá válik a műhelymunka otthon, amiben részt vesznek. A színpadi próbák közben mondta valaki a közönség soraiból, hogy hiába, van, aki színpadra születik. Nagyon jók ezek a gyerekek, s kiélezett verseny elé nézünk. 
Takács Zsuzsanna és Kiss Zselykó, a zsűri két tagja, Újvidékről érkeztek. Mire figyelnek pontozáskor? - kérdeztem elsőként Zsuzsannától. 
- Én a viseleteket kell, hogy nézzem, arról kell véleményt mondanom és tanácsot adnom, hogy miként tudnak még jobbak lenni - mondja Zsuzsanna. - Vannak együttesek, amely a támogatásoknak hála, jobban oda tudnak már figyelni a népviseletekre is. Még vegyes a felhozatal, de mindinkább szembetűnő, hogy odafigyelnek erre is, s hitelesen, szépen öltözködnek. 
- Hogyan kell öltözködniük a vajdaságiaknak, tekintettel arra, hogy újratelepített területről van szó, sok helyről kerültek ide az emberek? 
- Ez nehéz kérdés, hiszen Vajdaságban nem volt jelentős viselet-kutatás, vagy amikor itt elkezdték ezt kutatni, addigra már kivetkőztek az emberek. Három-négy hagyományőrző faluban maradt meg a népviselet. Akik azt mondják, úgy akarunk öltözni, hogy valami vajdaságit húzunk fel, olyan nincsen, csak van Kupuszina, Gombos és Doroszló, meg esetleg az al-dunai székelyek népviselete. A többiek pedig amilyen tájegység táncait táncolják, úgy kell, hogy beöltözzenek. 
- Hogyan kell táncolni a táncosnak, hogy plusz pontokat kapjon? – kérdeztem már Kiss Zselykótól. 
- Habár vállalok zsűrizést, nem vagyok híve a versenyeztetésnek. Hitem szerint valakinek a tánca akkor jó, ha látszik rajta, hogy az eredeti funkcióját szolgálja. Bármelyik tánc, s most maradjunk a hagyományos magyar paraszti kultúránál, nem azért született, hogy a színpadon véleményezve legyen, rangsorolva, hanem azért, hogy az embernek valamiféle lelki-testi igényét kielégítse. Az az igazi, az a jó, amikor az látszik a táncoson, hogy a saját örömére, élvezetére táncol, meg a párja örömére, nem pedig azért, hogy valakinek megfeleljen. Nagyobb fesztiválokon két dologra figyelnek, hogy el van mozogva és el van táncolva. Az el van táncolva, az magába foglalja az átélést és beleélést is, azt, hogy az ember valami pluszt érez azáltal, hogy mozog. Mindezt pontokra lebontani nem tudom, csak megfogalmazni, hogy mi az, ami igazából jó táncnak számít. Ilyenkor már jönnek az olyan apróságok, hogy melyik tájegység táncát választotta a kötelező mellé a táncos, s az mennyire az, mennyire tudja visszaadni a helyi jellegzetességeket a mozgásában a táncos. A párostánc esetében pedig fontos, hogy mennyire egy a két ember. 
Balog Dávid Királyhalomról érkezett, s a szólótánc kategóriában lépett fel. Harmadszor vett részt a versenyen. Szívesen veszi a zsűri kritikáit, s utána megpróbálja csiszolni tánctudását, hogy az mindenben megfelkelő legyen. Ha valamiről úgy gondolja, hogy nem éppen úgy van, mert egy picit önfejű is, akkor azon nem sokat változtat. Horgoson kalotaszegi legényessel lépett fel és egy lőrincrévi pontozóval. Amúgy a kedvence a szatmári verbunk. 
Kozsán Gergely horgosi. Korábban is részt vett már a fesztiválon. A zsűri azt mondta neki, jók a mozgásai, gyakoroljon sokat. Igyekezett a tanácsokat megfogadni, s kíváncsian várta, mi lesz az eredmény. A kötelező mellé szatmári verbunkot hozott. Mindene a tánc, szerinte megfelel annak a követelménynek is, hogy bele tudja magát élni a produkcióba. 
Atlasz Hanna Jázmin Szegedről érkezett. Palatkai népviseletben érkezett a versenyre. A ruhát a tánctanára készítette, ezért is nagy az eszmei értéke a számára. Ekrü alapon világoskék virágok vannak rajta, a köténye pedig sötétkék. Kiegészítőként egy kalárist viselt. Mint mondta, fogalma sincs, hogy hány soros, de biztos van vagy tíz. Tudta, hogy a zsűri az öltözetet is értékeli, ezért tudatosan készültek azzal is, hogy hű legyen a tájegységhez, amit táncolt. 
A verseny után megtartották a XV. Vajdasági Szólótánc Fesztivál gáláját, amelyen a helyiek mellett a szabadkai Népkör táncosai is felléptek. Közben a zsűri osztott, szorzott, pontokat osztott, s a végére a következő eredmény alakult ki: 
Szóló kategória 
I. helyezett: Kozsán Gergely (Horgos) 
III. megosztott helyezés: Balog Dávid (Királyhalom), Biacs Balázs (Kispiac) 
Páros kategória 
I. helyezett: Bicskei Edvin - Csóvity Brigitta (Szabadka) 
II. helyezett: Macankó Márk - Botka Réka (Szabadka) 
III. helyezett: Perényi Ábel- Atlasz Hanna (Szeged) 
Vajdaság legjobb táncosa-díj 2022-ben: Bicskei Edvin - Csóvity Brigitta (Szabadka) 
Az eredményhirdetés után táncházat tartottak, s a táncosok már ott elkezdhették alkalmazni azokat a tanácsokat, amit a zsűri javasolt a számukra. 
Bővebben: 

 




Jókedvvel táncoltak a XV. Vajdasági Szólótánc Fesztivál résztvevői

Néptáncosok szálltak versenybe Horgoson

Tizenötödik táncos nap