| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |

   2026.04.08.
Népviseletben érkeztek a táncosok a húsvéti misére Horgoson

Nekünk, keresztényeknek a húsvét mutat rá, hogy a halál nem egy végpont, hanem egy új kezdet - ezt Verebélyi Árpád horgosi plébános mondta. A bácskai településen is szentmisére gyűltek össze a hívek, hogy megünnepeljék a húsvétot. 

A húsvét a kereszténység legjelentősebb ünnepe, melyet Jézus Krisztus feltámadásának, valamint az emberiség megváltásának emlékére tartanak. Horgoson ez az ünnep különösen közösségi és kulturális ...

   2026.04.07.
A több évszázados piac

1751 óta minden csütörtökön megtelik élettel a magyarkanizsai piac. Bár a hét több napján is várják az árusok a vásárlókat, a csütörtök továbbra is különleges, ilyenkor a standok roskadoznak a portékától, a tér pedig igazi közösségi találkozóhellyé alakul. 

A húsvéti ünnepeket megelőző csütörtökökön különösen pezseg az élet Magyarkanizsán, hiszen piacnap van. Noha hétfő kivételével szinte minden nap találni árusokat, a csütörtöki ...

   2026.04.07.
Megnyílt az 54. MIRK Magyarkanizsán

A Házi Áldástól a gyöngyfűzésen át a festményekig megannyi csodálatos, kézzel készült alkotásban gyönyörködhetnek azok, akik Magyarkanizsára látogatnak. A Zmaj iskola Ady részlegében nyitották meg hétfőn az 54. MIRK-et, azaz a Nemzetközi Kézimunka és Gyűjtemény Kiállítást, mely csütörtökig tekinthető meg. 

A kiállításon felléptek az Ozoray Árpád MME Cifraszűr kórusa, Pozder Damján citeraszólista és a Szent ...

   2026.04.07.
A jövő rakétamérnöke

Minden egy teleszkóppal kezdődött. A nyolcadik születésnapjára kapta, és a szenvedély azonnal lángra kapott: az űrkutatás teljesen magával ragadta. A gyerekkori érdeklődés máig megmaradt, Kis Botond mögött számos eredményes megmérettetés szerepel, az érettségi után pedig a régió egyik legjobb felsőoktatási intézményében, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen szeretné folytatni a tanulmányait. 
Botond magyarkanizsai, a Bolyai Tehetséggondozó ...

   2026.04.07.
Él még a locsolkodás hagyománya Adorjánon

A locsolkodás a magyar húsvéti hagyománykör egyik legismertebb és legélőbb eleme, különösen a falvakban. Sok helyen még ma is a régi szokásokat őrzik általa. Az adorjáni Szőke Tisza Művelődési Egyesület tagjai húsvéthétfőn kora reggel zeneszóval vonultak az utcákon, hogy felkeressék a falubeli lányokat.  

Faluhelyen a locsolkodás még ma is erősen közösségépítő szokás, és jobban ragaszkodnak a hagyományos elemeihez, mint a városokban. ...

 
Keresés
 

   2025.11.17.
Hagyományaink éltetése

Szombaton, november 15-én tartották Oromon azt a találkozót, ahol a tánc és az ének kapta a fő szerepet. Az V. Zengő Gyermek Néptánctalálkozót az oromi Zengő Tájház Nők és Fiatalok Kézműves Egyesülete szervezte, és mintegy nyolcvanan léptek fel. Az eseményt megtisztelte jelenlétével Varjú Potrebić Tatjana, a Magyar Nemzeti Tanács Végrehajtó Bizottságának oktatással megbízott tagja, továbbá Bicskei Ibolya, a magyarkanizsai községi tanács művelődéssel és civil szervezetekkel megbízott tagja, illetve Vajda Attila a helybeli Arany János Általános Iskola igazgatója is. Az eseményt Gonczlik György tanulságos meséje nyitotta meg, majd Bicskei Ibolya szólt az egybegyűltekhez, aki Magyarkanizsa község polgármesterének, Fejsztámer Róbertnek az üzenetét is tolmácsolta, miszerint hagyományaink éltetése fontos feladat. Ezt követően Muhi Zsuzsanna, az egyesület elnöke szólt az egybegyűltekhez. 
- A karakteres néptáncok vidékeink értékét, kultúráját tárják fel nekünk. A néptánc és a népzene a legjobb eszköz ahhoz, hogy a gyermekeink megőrizzék és táplálják nemzeti identitásukat, kultúrájukat, hazaszeretetüket. Általa olyan értékekkel rendelkezünk, melyre büszkéknek kell lennünk, melyet védenünk kell. Nem csak a múltunkat tárja elénk, hanem a jövőnk alapja is. Fontos, hogy a zene, a ritmus életünk része legyen, ami közösséggé formál bennünket, tanulásával nem hagyjuk feledésbe merülni elődeink hagyományait, szokásait, melyeket átörökítünk – mondta többek között Muhi Zsuzsanna. 
A találkozón fellépett a Zengő Tájház Nők és Fitalok Egyesületének Zergeboglár és Ropogtató csoportja, az oromi Petőfi Sándor Művelődési Egyesület tagjai, a magyarkanizsai Szent Száva Művelődési Egyesület kis táncosai, Széll Attila, martonosi népdalénekes, a Tisza Menti Zengő Citerazenekar Oromhegyesről, Ördög Mihály Magyarkanizsáról, a Jókai Mór Művelődési Egyesület Fürgelábak csoportja Kispiacról, a Szőke Tisza Művelődési Egyesület Dalos pacsirták leánykara, Kovács Miklós citerával és énekkel, a horgosi Bartók Béla Művelődési Egyesület Kis Fülemüle csoportja. 
- Abban bízunk, hogy egyre többen kedvet kapnak a néptánchoz és énekhez, és évről évre növekedik azok száma, akik tovább viszik a hagyományokat – hangsúlyozta Muhi Zsuzsanna. 

Bővebben: 




Hagyományaink éltetése