| |
|
| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |
|
Nekünk, keresztényeknek a húsvét mutat rá, hogy a halál nem egy végpont, hanem egy új kezdet - ezt Verebélyi Árpád horgosi plébános mondta. A bácskai településen is szentmisére gyűltek össze a hívek, hogy megünnepeljék a húsvétot.
A húsvét a kereszténység legjelentősebb ünnepe, melyet Jézus Krisztus feltámadásának, valamint az emberiség megváltásának emlékére tartanak. Horgoson ez az ünnep különösen közösségi és kulturális ... |
|
|
1751 óta minden csütörtökön megtelik élettel a magyarkanizsai piac. Bár a hét több napján is várják az árusok a vásárlókat, a csütörtök továbbra is különleges, ilyenkor a standok roskadoznak a portékától, a tér pedig igazi közösségi találkozóhellyé alakul.
A húsvéti ünnepeket megelőző csütörtökökön különösen pezseg az élet Magyarkanizsán, hiszen piacnap van. Noha hétfő kivételével szinte minden nap találni árusokat, a csütörtöki ... |
|
|
A Házi Áldástól a gyöngyfűzésen át a festményekig megannyi csodálatos, kézzel készült alkotásban gyönyörködhetnek azok, akik Magyarkanizsára látogatnak. A Zmaj iskola Ady részlegében nyitották meg hétfőn az 54. MIRK-et, azaz a Nemzetközi Kézimunka és Gyűjtemény Kiállítást, mely csütörtökig tekinthető meg.
A kiállításon felléptek az Ozoray Árpád MME Cifraszűr kórusa, Pozder Damján citeraszólista és a Szent ... |
|
|
Minden egy teleszkóppal kezdődött. A nyolcadik születésnapjára kapta, és a szenvedély azonnal lángra kapott: az űrkutatás teljesen magával ragadta. A gyerekkori érdeklődés máig megmaradt, Kis Botond mögött számos eredményes megmérettetés szerepel, az érettségi után pedig a régió egyik legjobb felsőoktatási intézményében, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen szeretné folytatni a tanulmányait.
Botond magyarkanizsai, a Bolyai Tehetséggondozó ... |
|
|
A locsolkodás a magyar húsvéti hagyománykör egyik legismertebb és legélőbb eleme, különösen a falvakban. Sok helyen még ma is a régi szokásokat őrzik általa. Az adorjáni Szőke Tisza Művelődési Egyesület tagjai húsvéthétfőn kora reggel zeneszóval vonultak az utcákon, hogy felkeressék a falubeli lányokat.
Faluhelyen a locsolkodás még ma is erősen közösségépítő szokás, és jobban ragaszkodnak a hagyományos elemeihez, mint a városokban. ... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oromi helyi közösséghez tartozó Újfalu szélén lévő agyaggalamblövő pályát július negyedik hétvégéjén megtöltötték a résztvevők. Az oromi vadászegyesület szárnyai alatt működő Trap egyesület tagjai már évek óta összegyűlnek júliusban, hogy összemérjék tudásukat koronglövésben. Kezdetben az oromi napok programsorozatnak volt része ez a verseny, de mivel annak az időpontja átkerült augusztusra, ők maradtak a hagyományoknál és a régi, jól bevált szokásnál, és mintegy előfutáraként a jövő havi programoknak, most hétvégén lőtték a korongokat.
Az ötvennyolc versenyző egyéni és csoportos összeállításban mérkőzött meg. Már nemcsak a környékről verbuválódott össze a társaság, hanem érkeztek a községen kívül (Velebit, Horgos, Magyarkanizsa, Kispiac) máshonnan is, mégpedig Szabadkáról, Becséről, Csantavérről, Zentáról. A legtávolabbi fegyveres 400 kilométert tett meg, hogy hódolhasson sportszenvedélyének, amiről bizton állítható, nem a legolcsóbb sportok közé tartozik, hiszen a versenyzők elmondása szerint több ezer eurót is ki kell fizetni egy jó fegyverért. A versenyzők tizenöt „galambra” lőttek, a csapatokban négyen voltak, és közöttük Szerbia legjobbjai is képviseltették magukat. A helyezetteket serleggel jutalmazták.
Bővebben:
Puskalövésektől volt hangos Újfalu
|
|
|
|
|
|
