|
|
| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |
A Cnesa Oktatási és Művelődési Intézményben már régóta foglalkoznak felnőttoktatással. Jelenleg nők informatikai képzése zajlik, ugyanakkor egy varrótanfolyam is elindult néhány hete. Erről Búzás Hedvig oktatásszervezővel beszélgettünk.
– Intézményünkben már a 70-es évek végén és a 80-as évek elején is létezett varrótanfolyam. Akkoriban húsz-harminc varrógéppel dolgoztunk egyszerre, illetve előfordult, hogy akár három csoport is járt ... |
|
Az év végéig elkészül és megnyílhat a magyarkanizsai Batthyáneum Idősek Egyházi Otthonának második épülete. Ebben az épületszárnyban 30 új idős lakót tudnak majd fogadni.
Az utolsó munkálatok zajlanak az idősek otthona második épületében. A Magyarország kormánya által biztosított 5 millió forintos támogatás lehetővé tette, hogy az objektumban kiépítsék a biztonsági rendszert. A következő lépés a megnyitáshoz szükséges dokumentációk ... |
|
Színes tojásokkal díszítették fel a horgosi Napraforgó óvoda gyermekei a Művelődési Ház előtti fákat. A tojásfadíszítés egyébként már hagyománynak számít a településen.
Színes, hímes vagy épp filccel díszített, de modern műanyagtojások is kerültek a fákra és bokrokra, a helyi óvodások jóvoltából. A közösségépítő program célja, hogy kicsiket és nagyokat egyaránt megmozgassanak. A szervező, azaz a horgosi Művelődési Ház fontosnak ... |
|
Magyarkanizsa közgyűlése kérvényezte, hogy a szerb kormány ruházza át a horgosi-kamarási vasútállomás használati jogát a községre. A Szerbiai Vasutak nem volt érdekelt a romos épület felújításában, annak lebontása is szóba került már, viszont az épület felbecsülhetetlen építészeti értékkel bír. Tervezőjét, Magyar Edét „magyar Gaudínak” is nevezik. Legismertebb műve a szegedi Reök-palota, de a kamarási vasútállomás is egy igazi gyöngyszem, ... |
|
Ezzel a címmel indított el fásítási akciót a VMSZ Ifjúsági Fórum. A következő egy hónapban 9 vajdasági községben 1200 facsemetét ültetnek el. A megmozdulás Magyarkanizsa községben kezdődött.
Március 23-án, szombat reggel a Tisza-menti község több településén is fásítási akciót szerveztek. Fehér nyárfák, szibériai szilfák és kőrisfák kerültek a földbe, attól függően, hogy út mellé, fásítási területre vagy pedig a már meglévő, ... |
|
|
|
|
|
|
|
Oromot és Csantavért mintegy húsz percnyi autókázás választja el egymástól, ha a nyári utat használják, ám a rossz idő beköszöntével körülményes és hosszadalmas az eljutás A-ból B-be, esetükben Oromról Csantavérre vagy visszafelé. A Szabadka felé vezető autóúton kell átrobogni ahhoz, több kilométeres kitérővel, hogy az utas célba érkezzen. Ezt kiküszöbölendő fognak össze a gazdák tavasszal, hogy mintegy tizenöt traktor segítségével elegyengessék a földes utat, hogy aztán a vásáridény kezdetével zavartalanul és percek alatt érjenek át az egyik faluból a másikba. A távoli időkre nyúlik vissza az, hogy az oromiak Csantavért előnyben részesítik. Valamikor sokat jártak oda, akár vásárra, akár beszerző körútra, de még templomba is. Tavaly felismerték a vezetők, hogy papírformában is nyomatékot kell adniuk a jó viszonynak, éppen ezért novemberben, az oromi falunap alkalmával együttműködési szerződést írt alá a két helyi közösség elnöke. Lékó Róbert, Orom helyi közösségének elnöke, az egyik aláíró fél, fontos lépésnek ítélte meg akkor is és most azt, hogy a falujától karnyújtásnyira lévő Csantavérrel jó és gyümölcsöző kapcsolatot ápoljanak továbbra is, és ezért minden lehetőséget meg is ragad.
Az együttműködés kapcsán a Magyar Szóban jelent meg az oromi helyi közösség vezetőjével készült interjú.
Bővebben:
Összefogtak a gazdák
|
|
|
|
|
|