| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |

   2024.10.15.
Fatimai ünnepséget tartottak Martonoson

A résztvevők Szűz Máriára emlékeztek, és közös imával, valamint gyertyás körmenettel tisztelegtek előtte.
A fatimai jelenések sorozata 1917-ben, Fatima városának közelében zajlott, összesen hat alkalommal. A római katolikus egyház hivatalos álláspontja szerint a Szűzanya három pásztorgyereknek jelent meg. A legjelentősebb, utolsó jelenés 1917. október 13-án történt, amelyet mintegy 70 ezer ember látott.
Szűz Máriát minden évben megemlékezéssel ...

   2024.10.14.
Múlt és jelen összeforr

Október 11-én, pénteken reggel kezdődött meg Magyarkanizsán a XIX. Kukoricafesztivál a Tangazdaságban tartott mezőgazdasági szakelőadásokkal. A helybeli középiskola mezőgazdasági szakirányon tanulói diákjai érdeklődve figyelték a többek között a fenntartható kukoricatermesztésről is szóló új ismereteket, melyek minden bizonnyal a későbbiekben nekik is hasznukra lesznek. A délután folyamán a Dobó Tihamér Képtárban folytatódtak a programok, ahol a fesztivál ...

   2024.10.11.
Ismét tervben a Csantavér és Orom közötti út rendezése

A Csantavér és Orom közötti földes út jelenleg is forgalmas. Az aszfaltburkolat évtizedek óta várat magára. Az úton nemcsak személyautók, hanem áruszállító furgonok, sőt nagy teherautók is közlekednek. Most jól járható, de csapadékos időben a sár, nyáron pedig a hatalmas por miatt nehézkes a közlekedés.
Az aszfaltút megépítése hatékonyabbá és biztonságosabbá tenné a hulladékszállítást is Csóka, Topolya, Kishegyes és Zenta önkormányzatok területéről ...

   2024.10.11.
Címeres Örökség - Kárász-kastély

A horgosi Kárász-kastélyt 1795-ben építette a Heves Vármegyéből származó család, miután a bécsi udvar úgy döntött, hogy újra kell telepíteni a szegedi pusztát. Az 1771-es döntést követően újra életre kelt a Honfoglalás előtti időktől lakott terület.
Horgos területe régóta lakott. Már az ókorban is éltek itt különféle népcsoportok. A Honfoglalás után már 1075-ben említik okiratokban Horgos, illetve Horgas halászfalut. 1230 körül a településnek ...

   2024.10.10.
A falakat kivéve minden új

A Magyarkanizsa községhez tartozó Oromhegyesen a helyi közösség és a posta épületének renoválása után most a temetőben is történt újítás. A ravatalozó épületét kívül és belül is úgy rendbe tették, hogy rá se lehet ismerni. Szerdán a helybeli lakosok és a vezetőség, valamint Fejsztámer Róbert magyarkanizsai polgármester jelenlétében Kozma Róbert plébános az alkalomhoz illő szertartás keretében szentelte fel az építményt. A ravatalozó méltó körülményeket, ...

 
Keresés
| Oktatás |
  

   2017.02.23.
Iskolai műhelymunka a migránskérdésről Magyarkanizsán

A magyarkanizsai Jovan Jovanović Zmaj Általános Iskola hetedikes és nyolcadikos, szerb és magyar tagozatos tanulóival tartott műhelymunkát február 22-én a belgrádi Menedékjogot kérők védelmével és segítésével foglalkozó központ. Szakemberei tíz szabadkai általános- és középiskolai foglalkozást követően jöttek el a Tisza-parti városba, hogy egy interaktív foglalkozás keretében tájékoztassák a diákokat a migránshelyzet kialakulásának okairól.

„Központunk minden szerbiai településen ott van, ahol létezik valamilyen kapcsolat az illegális bevándorlókkal. Valamennyien tudjuk, hogy számukra Szerbia csak egy tranzitország. Messziről jöttek, szinte senki sem tudja hogyan, mivel, milyen körülmények közepette, mennyi pénzük ment rá az útra. Itt, a félúton mi már leginkább igen meggyötört, elcsigázott, lerongyolódott állapotban találkozunk ezekkel az emberekkel, ami előítéleteket szül bennünk, pedig ők csak mielőbb szeretnék elérni kitűzött céljukat, azaz eljutni Nyugatra. Központunk egyik célja, hogy ne az előítéletekre alapozzuk a migránsok megítélését, hanem fedezzük fel az országukból való menekülésük valódi okát. Projektünk során kellő információt szereztünk arról, hogyan ítélik meg a polgárok a migránsokat, de azt is egyértelműen megállapítottuk, hogy jövetelük valós okairól a szerbiai emberek vajmi keveset tudnak. Úgy gondoljuk, hogy nem csak a polgároknak, de a fiatalabb generációnak is szüksége van a teljes körű információra ahhoz, hogy megértse, ezek az emberek vajon miért voltak kénytelenek elhagyni hazájukat, szülőföldjüket. A mai műhelymunkán a diákok nagyon nyíltak és őszinték voltak és meglepően sokat tudtak a migránsválságot kiváltó okokról. Reméljük segíteni tudtunk nekik a folyamatok megértésében, ahogyan azt is, hogy legközelebb talán másként gondolnak azokra, akik valami vagy valaki/valakik elől menekülnek. Műhelymunkánkat egy migránsválsággal kapcsolatos kiállítással is kiegészítjük, amit pénteken láthatnak majd az érdeklődők az iskola előcsarnokában” - mondta el Jelena Vinčić, a központ pedagógusa, a Menedékkérők és menekültek a szomszédunkban elnevezésű projekt koordinátora.

A migránsválság újfajta megközelítéseként értékelte a műhelymunkát Fejsztámer Róbert, Magyarkanizsa polgármestere, aki Lackó Róbert migránsügyi megbízottal együtt figyelemmel kísérte a diákokkal való foglalkozásokat.

„Magyarkanizsának nem kell bemutatni a migránsválságot, nagyon is benne volt és benne van részben még ma is, nagyon is jól tudja, mivel járt annak idején a hatalmas emberáradat. Nagyon örülök neki, hogy erre az eseményre nálunk sor került, mert úgy érzem, hogy eddig mi egyoldalúan tekintettünk erre az egész történetre. Persze mindenki saját, elsősorban negatív tapasztalataira hivatkozik, ezek azonban nem annyira személyes tapasztalatok, mint inkább intézményhez vagy éppen károkhoz kötődnek. Ezen a nagyon hasznos foglalkozáson azt tapasztaltuk, hogy a migránsokat származási országuktól követi nyomon a központ, nem statisztikai adatként foglalkozik velük, hanem személyenként, férfiként, nőként, gyerekként követi sorsukat és azokat a kihívásokat, amelyekkel ők útjuk során szembesülnek. Nem mi generáltuk ezt a migránshelyzetből eredő kihívást, nem is mi fogunk neki véget vetni, de úgy gondolom, hogy mindent meg kell tennünk, hogy megfelelően reagáljunk ezekre a kihívásokra, emberileg is, intézményileg is és pénzügyileg is, hogy a lehető legkulturáltabb módon kezeljük ezeket a gondokat, méghozzá úgy, hogy közben a saját polgáraink legyenek az első és legfontosabb helyen” - nyilatkozta Fejsztámer Róbert polgármester.

Bővebben:




Iskolai műhelymunka a migránskérdésről Magyarkanizsán

Igyekeznek feltárni, milyen ismeretekkel rendelkeznek a diákok a migránsválságról

Segítség a menedékkérőknek

Műhelymunka az általános iskolában


Fotó: Puskás Károly építészmérnök