| |
|
| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |
|
Nekünk, keresztényeknek a húsvét mutat rá, hogy a halál nem egy végpont, hanem egy új kezdet - ezt Verebélyi Árpád horgosi plébános mondta. A bácskai településen is szentmisére gyűltek össze a hívek, hogy megünnepeljék a húsvétot.
A húsvét a kereszténység legjelentősebb ünnepe, melyet Jézus Krisztus feltámadásának, valamint az emberiség megváltásának emlékére tartanak. Horgoson ez az ünnep különösen közösségi és kulturális ... |
|
|
1751 óta minden csütörtökön megtelik élettel a magyarkanizsai piac. Bár a hét több napján is várják az árusok a vásárlókat, a csütörtök továbbra is különleges, ilyenkor a standok roskadoznak a portékától, a tér pedig igazi közösségi találkozóhellyé alakul.
A húsvéti ünnepeket megelőző csütörtökökön különösen pezseg az élet Magyarkanizsán, hiszen piacnap van. Noha hétfő kivételével szinte minden nap találni árusokat, a csütörtöki ... |
|
|
A Házi Áldástól a gyöngyfűzésen át a festményekig megannyi csodálatos, kézzel készült alkotásban gyönyörködhetnek azok, akik Magyarkanizsára látogatnak. A Zmaj iskola Ady részlegében nyitották meg hétfőn az 54. MIRK-et, azaz a Nemzetközi Kézimunka és Gyűjtemény Kiállítást, mely csütörtökig tekinthető meg.
A kiállításon felléptek az Ozoray Árpád MME Cifraszűr kórusa, Pozder Damján citeraszólista és a Szent ... |
|
|
Minden egy teleszkóppal kezdődött. A nyolcadik születésnapjára kapta, és a szenvedély azonnal lángra kapott: az űrkutatás teljesen magával ragadta. A gyerekkori érdeklődés máig megmaradt, Kis Botond mögött számos eredményes megmérettetés szerepel, az érettségi után pedig a régió egyik legjobb felsőoktatási intézményében, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen szeretné folytatni a tanulmányait.
Botond magyarkanizsai, a Bolyai Tehetséggondozó ... |
|
|
A locsolkodás a magyar húsvéti hagyománykör egyik legismertebb és legélőbb eleme, különösen a falvakban. Sok helyen még ma is a régi szokásokat őrzik általa. Az adorjáni Szőke Tisza Művelődési Egyesület tagjai húsvéthétfőn kora reggel zeneszóval vonultak az utcákon, hogy felkeressék a falubeli lányokat.
Faluhelyen a locsolkodás még ma is erősen közösségépítő szokás, és jobban ragaszkodnak a hagyományos elemeihez, mint a városokban. ... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Március 29-én Adorjánon a falu nevét viselő művelődés egyesület szervezésében Húsvéti hagyományőrzés elnevezéssel műsoros délutánt tartottak. Amint azt a szervező házigazda nevében Borsos Margit elmondta, a karácsonyt és a húsvétot nagyszabású, egész délutánt betöltő, a hagyományokat felelevenítő művelődési műsorral köszöntik. A rendezvényen felléptek a magyarkanizsai község falvainak műkedvelői, de hívtak vendégeket Felsőhegyről, Keviből és Zentagunarasról is.
A zsúfolásig megtelt művelődési házban sorban léptek színpadra az egyesületek csoportjai és a húsvéti ünnepkörhöz kötődő népdalokat, verseket, prózai monológokat adtak elő. Az ügyes kezű asszonyok a húsvéti asztalra való díszeket, hímes tojást stb. hoztak magukkal. A fellépéseket követően asztalra került a sonka, a kolbász és a főtt tojás is.
A rendezvényen többek között jelen volt dr. Bimbó Mihály, a magyarkanizsai község polgármestere és Nyilas Leonov Anita, a Magyar Nemzeti Tanács alelnöke is.
Bővebben:
http://www.magyarszo.com/hu/2662/vajdasag_magyarkanizsa/124909/H%C3%BAsv%C3%A9ti-hagyom%C3%A1ny%C5%91rz%C3%A9s.htm
|
|
A fényképeket készítette: Puskás Károly építészmérnök
|
|
|
|
