| |
|
| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |
|
Másodszor ad otthont a népi kézműves tábornak Tóthfalu, ahol mintha a múlt találkozna a jövővel, hisz egyik szegletben muzsikálnak, a másikban kosarat fonnak, a harmadikban a népi viseletekről van szó. A túloldalon népzene szól, míg távolabb meg épp a kis focisták rúgják a bőrt. A népi kézműves tábor szerdától vasárnapig tart, így épp a munka kellős közepébe csöppentünk bele csütörtökön, amikor meglátogattuk a tábor résztvevőit. A Hagyományok Háza ... |
|
|
Szombaton, augusztus 16-án tartották az V. Szent István-napi magyarságismereti vetélkedőt és II. Ifjúsági napot a Vajdasági Nagycsaládos Egyesületek Szövetségének és a magyarkanizsai Kuckó Nagycsaládosok Egyesületének szervezésében.
A délelőtt folyamán zajlott le a magyarságismereti vetélkedő, melyben háromtagú csapatok mutatták be tudásukat az 1848/49-es forradalom és szabadságharc témakörében.
A csapatokat a Vajdasági ... |
|
|
Horgoson idén először szervezték meg a nyári mazsorett tábort, amelyet a Bartók Béla Magyar Művelődési Egyesület mazsorettcsoportja szervezett.
A négy nap során 15 résztvevő ismerkedhetett meg a tánc világával, voltak kezdők és olyanok is, akik már tapasztalt táncosok. A gyerekek a mazsoretten kívül más táncstílusokat is kipróbálhattak, miközben játékos, kreatív foglalkozásokon vettek részt.
A tánctábort Szabadkán már több alkalommal ... |
|
|
A megmérettetésre összesen 24 csapat nevezett. A párosok a héten minden délután pályára lépnek, hogy eldöntsék az idén ki lesz a legjobb.
Évről évre egyre több csapatot vonz a lábteniszbajnokság a magyarkanizsai Tisza-partra. Idén közel ötvenen neveztek be, akik mind győzni érkeztek. Sokan közülük rendszeresen sportolnak, de mint mondják, ez még nem feltétele a helyezésnek, ugyanis a csapatok egyre jobban fejlődnek.
Dalibor Crkvenjakov ... |
|
|
Hollóék csaknem húsz éve játszadoztak el a gondolattal, hogy növénytermesztésbe kezdenek, majd meg is valósították az álmukat, létrehoztak egy tekintélyes méretű biogazdaságot. Kezdetben fűszernövényekkel foglalkoztak, de gyorsan kiderült, hogy felénk erre nem igazán van kereslet, így belevágtak a növénytermesztésbe. Azóta a nevük ismertté vált, hisz a jó portéka híre gyorsan terjed. A környéken házhoz mennek a vásárlók, de nagyobb mennyiség esetén, ... |
|
|
|
|
|
|
|
|
A szerb és magyar történészek által egy máig vitatott, többféleképpen értelmezett történelmi korszak az 1848–49-es szabadságharc. A forradalomról és ezen belül a délvidéki szerbek és magyarok szerepvállalásáról tartott előadást a magyarkanizsai József Attila Könyvtárban Zakar Péter szegedi egyetemi tanár. Fontos az 1848–49-es forradalom és szabadságharc eseményeinek feltárása, hiszen a magyar és a szerb történészek évtizedek óta más szemszögből közelítik meg az eseményeket és tárják a nyilvánosság elé. Ezért szervezett beszélgetést a témáról a Rákóczi Szövetség magyarkanizsai helyi szervezete.
A közelmúlt eseményeihez hasonlóan a két ország történészeinek a szabadságharcról, és más, korabeli történelmi eseményekről kialakított álláspontjaikat is közelíteniük kellene egymáshoz – mondta egyebek mellett Kávai Szabolcs történelemtanár, az est házigazdája. 1848-ban nem a Délvidéken élők csaptak össze. A szerb oldalon elsősorban a török hódoltság elöl, Szerbiából elmenekült szabadcsapatok garázdálkodtak, amelyeket az itteni szerb nemzeti mozgalom nagymértékben támogatott – hangsúlyozta Zakar Péter, szegedi egyetemi tanár.
Az előadás több olyan tényre is rámutatott, amely eddig ismeretlen volt a nyilvánosság előtt. A téma iránt érdeklődő polgárok mellett megjelentek a Beszédes József Mezőgazdasági és Műszaki Iskolaközpont diákjai is.
Bővebben:
http://pannonrtv.com/web/?p=182054
|
|
|
|
|
|
