| |
|
| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |
|
A szombati nappal véget ért az idei Malomfesztivál. A hajrában is külföldi, magyarországi és vajdasági előadók váltották egymást a színpadon. A népi hangzásvilágtól egészen az elektronikus zene különböző ötvözetéig számos műfaj helyet kapott a programban.
A fesztivál minden évben sok fiatalt vonz. A horgosi Berényi Bálint még csak tízéves, de ez már a harmadik idénye a Malomfesztiválon. „A harmadik Malomfesztiválom, és azért ...
|
|
|
A helyi hívek mellett a környező településekről érkezők is részt vettek a szentmisén, amelyen a közösség összetartozásának fontosságát hangsúlyozták, valamint azt, hogy a búcsú a lelki megújulást és az új kezdetet jelképezi.
A templombúcsú minden évben fontos esemény a település életében, hiszen nemcsak vallási ünnep, hanem a közösség összetartozásának jelképe is. Az ünnepi szentmisére számos hívő érkezett a környező településekről ...
|
|
|
Rekkenő, embert próbáló hőségben rendezték meg Martonoson a 24. Nemzetközi Halászléfőző Versenyt, melyen összesen 85 hazai, magyarországi és felvidéki csapat ragadott fakanalat.
Már a kora délelőtti órákban benépesült a helyi közösség épülete mögött lévő park. A csapatok többsége a pontyot filézte, mások a bogrács alá gyújtottak, de olyanok is akadtak, akik a jó halászléhez elengedhetetlen fűszerek előkészítésével foglalatoskodtak. ...
|
|
|
Szombaton, augusztus 1-én tartották az oromi helyi közösség szervezésében az V. Sörfesztivált és az Oromiak Kilencedik Nagy Világtalálkozóját a helyi általános iskola udvarában. A programok már délután elkezdődtek és egészen éjszakába nyúlóan tartottak. Most már hagyománnyá vált, hogy a szomszédos kiserdőben főzőversenyt tartanak ezen a napon, és ez így volt idén is, amikor tizenkilenc csapat mérte össze tudását a gasztronómia terén. Főttek a paprikások, ... |
|
|
Szombaton, augusztus 1-én tartották meg Magyarkanizsán, a focipályán a kismotorfecskendő-szerelési bajnokságot. A nálunk még szokatlan elnevezést lassan, de biztosan meg kell tanulnunk, hisz egy ekkora esemény nem maradhat szó nélkül. A magyarországi országos kismotorfecskendő-szerelési bajnokság egyik fordulóját első alkalommal szervezték meg Vajdaságban, de valószínűleg nem utoljára. Tavaly már volt egy főpróba, amikor ezt a fajta versenyzést kipróbálták, ... |
|
|
|
|
|
|
|
|
A Magyar Kultúra Napjának alkalmából (január 22.) január 16-án, pénteken 19.00 órától a Művészetek Háza kisszínpadának vendége lesz két neves magyar népzenész: Szokolay Dongó Balázs (furulya, duda) és Fábri Géza (koboz, ének). Az est a Regionális Kreatív Műhely szervezésében, a magyarkanizsai önkormányzat és a Tartományi Művelődési és Tájékoztatási Titkárság támogatásával valósul meg.
A belépés díjtalan.
Szokolay Dongó Balázs:
Népzenét, valamint népzenei ihletésű improvizatív zenét játszik dudán, furulyán és szaxofonon. A kárpát-medencei folklór mélyebb tanulmányozása során kezdett népzene feldolgozással foglalkozni. Így születtek saját kompozíciói és azok az improvizatív zenei alapok, amelyek magukon hordozzák a régmúlt zenei kultúráját, és ugyanakkor modern, kortárs hangvételűek. Népzenészként 1990 óta rendszeres szereplője a magyar zenei életnek. Fontos megemlíteni azt a műhelymunkát, amelyben a népzene a történeti zenében és az improvizációban teljesedik ki. A koncertezés mellett zeneszerzéssel és alkalmazott zeneírással (tánc- és bábszínházi zenék) is foglalkozik.
A 90-es években tagja a Burány Béla vezette Dél-Alföldi Szaxofonegyüttesnek.
1994-ben lett a Népművészet Ifjú Mestere cím birtokosa. 2001-ben Glasgowban, az „Academy of Music and Drama” Népzenei Tanszékén adott szóló koncertet magyar és horvát dudán. 2003-tól 2007-ig az Óbudai Népzenei Iskola dudatanára. 2005-ben Artisjus-díjat kapott. Hangszerei: furulya, duda, szopránszaxofon, tárogató.
Fábry Géza:
Zentán született. Már a középiskolában is érdeklődött a népdal és népzene felé, felsőfokú tanulmányait a József Attila Tudományegyetemen kezdte és fejezte be matematika-fizika szakon. A Szegeden lévő felsőoktatási intézményben 1977-ben végzett, középiskolai tanári oklevelet szerezve. 1972-től tagja volt a Szegedi Egyetemi Énekkarnak, amelynek akkori karnagya Szécsi József volt. Ez a tagság öt évig tartott. Ez idő alatt csatlakozott a Magyarországon kialakuló táncház mozgalomhoz. Szülővárosában helyezkedett el mint matematika-fizika szakos tanár. A tanítás mellett a népzenei feldolgozásokkal és az eredeti hangszeres-énekes népzene tolmácsolásával foglalkozik. Az egykori Hívogató Együttes egyik alapítójaként lett a táncházmozgalom egyik elindítója és egyben meghatározó személyisége, egyénisége a Vajdaságban. Ez időtől kezdve kezdi el gyűjteni a délvidéki magyar tamburamuzsikát. Az 1980-as évek közepétől pedig az eredeti kobozmuzsika irányába fordul az érdeklődése.
|
|
|
|
|
|
