| |
|
| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |
|
Magyarkanizsa község tizenhárom településének egyik legkisebbje Újfalu, mely Orom Helyi Közösséghez tartozik. Az egykor sűrűn lakott falucska fő vonzereje a helyben működő mezőgazdasági létesítmény volt, mely szinte az összes lakosnak munkát adott. Mára azonban az ott élők száma is megcsappant, a birtoknak sincs már meg az eredeti funkciója, de még mindig ugyanolyan kis, szerethető falu, mint volt egykoron. Az emberek ismerik egymást, szinte kis családként élnek, ... |
|
|
A Gyöngyszemeink Iskoláskor Előtti Intézmény óvodásai pénteken színes aszfaltrajzokkal díszítették ki a magyarkanizsai városháza előtti teret. Minden évben a gyermekhét keretében az aszfaltrajzolás is egy program a kicsiknek, amit általában ajándékokkal köszön meg nekik az önkormányzat. Fejsztámer Róbert munkatársaival együtt látogatott ki a városháza előtti térre, ahol gyerekeket labdákkal és játékokkal ajándékozták meg.
Márta Ottilia, ... |
|
|
Továbbra is igényelhetik a megvásárolt üzemanyag után a literenkénti 50 dináros támogatást a mezőgazdasági termelők, valamint a bérleti szerződések meghosszabbítása is aktuális. A falugazdászok arra kérik a bejegyzett gazdaságokat, hogy ezeket a folyamatokat ne hagyják az év végére, hiszen az eAgrár rendszernek is idő kell, míg az adatokat feldolgozza.
Folyamatosan érkeznek a gazdák a magyarkanizsai falugazdász irodába. Ugyanis egész éven át figyelemmel ... |
|
|
A Vajdasági Magyar Mozgókép Napja alkalmából újra megszervezik a Vajdasági Magyar Filmek Fesztiválját október 8. és 10. között. A filmeket Szabadkán, Magyarkanizsán, Újvidéken, Adán, Zentán, Topolyán és Zomborban is megtekinthetik az érdeklődők. Bemutatják a Szolgának született című erdélyi dokumentumfilmet, a Forró Lajos által rendezett Levél a halálsorról című 24 perces kisfilmet, Fejős Csilla alkotását, a Tűszúrásokat, amelyben Tolnai Ottóra emlékeznek, ... |
|
|
A Mi Kis Falunk Martonos Egyesület szervezésében megvalósult bemutató a helyi élet pillanatait, értékeit, valamint közösségi élményeit állítja középpontba.
A pályázatot külön gyermek- és felnőtt kategóriában értékelték, az első három helyezett díjazásban részesült, emellett különdíjakat is osztottak. A 11 éves Berkó Zalán is beküldte fotóját, amivel a második helyet érdemelte ki: „A pecaversenyen jöttek a hattyúk és láttam, hogy ... |
|
|
|
|
|
|
|
|
A Magyar Kultúra Napjának alkalmából (január 22.) január 16-án, pénteken 19.00 órától a Művészetek Háza kisszínpadának vendége lesz két neves magyar népzenész: Szokolay Dongó Balázs (furulya, duda) és Fábri Géza (koboz, ének). Az est a Regionális Kreatív Műhely szervezésében, a magyarkanizsai önkormányzat és a Tartományi Művelődési és Tájékoztatási Titkárság támogatásával valósul meg.
A belépés díjtalan.
Szokolay Dongó Balázs:
Népzenét, valamint népzenei ihletésű improvizatív zenét játszik dudán, furulyán és szaxofonon. A kárpát-medencei folklór mélyebb tanulmányozása során kezdett népzene feldolgozással foglalkozni. Így születtek saját kompozíciói és azok az improvizatív zenei alapok, amelyek magukon hordozzák a régmúlt zenei kultúráját, és ugyanakkor modern, kortárs hangvételűek. Népzenészként 1990 óta rendszeres szereplője a magyar zenei életnek. Fontos megemlíteni azt a műhelymunkát, amelyben a népzene a történeti zenében és az improvizációban teljesedik ki. A koncertezés mellett zeneszerzéssel és alkalmazott zeneírással (tánc- és bábszínházi zenék) is foglalkozik.
A 90-es években tagja a Burány Béla vezette Dél-Alföldi Szaxofonegyüttesnek.
1994-ben lett a Népművészet Ifjú Mestere cím birtokosa. 2001-ben Glasgowban, az „Academy of Music and Drama” Népzenei Tanszékén adott szóló koncertet magyar és horvát dudán. 2003-tól 2007-ig az Óbudai Népzenei Iskola dudatanára. 2005-ben Artisjus-díjat kapott. Hangszerei: furulya, duda, szopránszaxofon, tárogató.
Fábry Géza:
Zentán született. Már a középiskolában is érdeklődött a népdal és népzene felé, felsőfokú tanulmányait a József Attila Tudományegyetemen kezdte és fejezte be matematika-fizika szakon. A Szegeden lévő felsőoktatási intézményben 1977-ben végzett, középiskolai tanári oklevelet szerezve. 1972-től tagja volt a Szegedi Egyetemi Énekkarnak, amelynek akkori karnagya Szécsi József volt. Ez a tagság öt évig tartott. Ez idő alatt csatlakozott a Magyarországon kialakuló táncház mozgalomhoz. Szülővárosában helyezkedett el mint matematika-fizika szakos tanár. A tanítás mellett a népzenei feldolgozásokkal és az eredeti hangszeres-énekes népzene tolmácsolásával foglalkozik. Az egykori Hívogató Együttes egyik alapítójaként lett a táncházmozgalom egyik elindítója és egyben meghatározó személyisége, egyénisége a Vajdaságban. Ez időtől kezdve kezdi el gyűjteni a délvidéki magyar tamburamuzsikát. Az 1980-as évek közepétől pedig az eredeti kobozmuzsika irányába fordul az érdeklődése.
|
|
|
|
|
|
