| |
|
| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |
|
Ahol a gyümölcs elég nedvességhez jutott, ott minőségi szőlőt tudnak a termelők betakarítani. A cukortartalom magas, a savasságát igyekeznek a gazdák megőrizni, így várhatóan az idei borok is igen ízletesek lesznek.
Már kora hajnal óta szedik a szőlőt Horgos határában. Bíró Nándor szőlészetében ugyanis már beérett a gyümölcs szinte mindegyik fajtája. Bizonyos szőlőket még augusztusban be kell takarítani, ugyanis, ha túlérik, a hőség kiégeti ... |
|
|
A hétvégén, a Szent István-napi ünnepségsorozat részeként, a tóthfalusi tájház Magyarkanizsára költözött. A Dobó Tihamér Képtár falai között most olyan tárgyak láthatók, amelyek korábban Tóthfaluban meséltek a múltról.
Az érdeklődők megtekinthetik a paraszti világ mindennapjait idéző használati eszközöket, bútorokat, berendezéseket, dísztárgyakat, valamint korabeli ruházati cikkeket. A kiállítás célja, hogy közelebb hozza a látogatókhoz ... |
|
|
Másodszor ad otthont a népi kézműves tábornak Tóthfalu, ahol mintha a múlt találkozna a jövővel, hisz egyik szegletben muzsikálnak, a másikban kosarat fonnak, a harmadikban a népi viseletekről van szó. A túloldalon népzene szól, míg távolabb meg épp a kis focisták rúgják a bőrt. A népi kézműves tábor szerdától vasárnapig tart, így épp a munka kellős közepébe csöppentünk bele csütörtökön, amikor meglátogattuk a tábor résztvevőit. A Hagyományok Háza ... |
|
|
Szombaton, augusztus 16-án tartották az V. Szent István-napi magyarságismereti vetélkedőt és II. Ifjúsági napot a Vajdasági Nagycsaládos Egyesületek Szövetségének és a magyarkanizsai Kuckó Nagycsaládosok Egyesületének szervezésében.
A délelőtt folyamán zajlott le a magyarságismereti vetélkedő, melyben háromtagú csapatok mutatták be tudásukat az 1848/49-es forradalom és szabadságharc témakörében.
A csapatokat a Vajdasági ... |
|
|
Horgoson idén először szervezték meg a nyári mazsorett tábort, amelyet a Bartók Béla Magyar Művelődési Egyesület mazsorettcsoportja szervezett.
A négy nap során 15 résztvevő ismerkedhetett meg a tánc világával, voltak kezdők és olyanok is, akik már tapasztalt táncosok. A gyerekek a mazsoretten kívül más táncstílusokat is kipróbálhattak, miközben játékos, kreatív foglalkozásokon vettek részt.
A tánctábort Szabadkán már több alkalommal ... |
|
|
|
|
|
|
|
|
A Magyar Kultúra Napjának alkalmából (január 22.) január 16-án, pénteken 19.00 órától a Művészetek Háza kisszínpadának vendége lesz két neves magyar népzenész: Szokolay Dongó Balázs (furulya, duda) és Fábri Géza (koboz, ének). Az est a Regionális Kreatív Műhely szervezésében, a magyarkanizsai önkormányzat és a Tartományi Művelődési és Tájékoztatási Titkárság támogatásával valósul meg.
A belépés díjtalan.
Szokolay Dongó Balázs:
Népzenét, valamint népzenei ihletésű improvizatív zenét játszik dudán, furulyán és szaxofonon. A kárpát-medencei folklór mélyebb tanulmányozása során kezdett népzene feldolgozással foglalkozni. Így születtek saját kompozíciói és azok az improvizatív zenei alapok, amelyek magukon hordozzák a régmúlt zenei kultúráját, és ugyanakkor modern, kortárs hangvételűek. Népzenészként 1990 óta rendszeres szereplője a magyar zenei életnek. Fontos megemlíteni azt a műhelymunkát, amelyben a népzene a történeti zenében és az improvizációban teljesedik ki. A koncertezés mellett zeneszerzéssel és alkalmazott zeneírással (tánc- és bábszínházi zenék) is foglalkozik.
A 90-es években tagja a Burány Béla vezette Dél-Alföldi Szaxofonegyüttesnek.
1994-ben lett a Népművészet Ifjú Mestere cím birtokosa. 2001-ben Glasgowban, az „Academy of Music and Drama” Népzenei Tanszékén adott szóló koncertet magyar és horvát dudán. 2003-tól 2007-ig az Óbudai Népzenei Iskola dudatanára. 2005-ben Artisjus-díjat kapott. Hangszerei: furulya, duda, szopránszaxofon, tárogató.
Fábry Géza:
Zentán született. Már a középiskolában is érdeklődött a népdal és népzene felé, felsőfokú tanulmányait a József Attila Tudományegyetemen kezdte és fejezte be matematika-fizika szakon. A Szegeden lévő felsőoktatási intézményben 1977-ben végzett, középiskolai tanári oklevelet szerezve. 1972-től tagja volt a Szegedi Egyetemi Énekkarnak, amelynek akkori karnagya Szécsi József volt. Ez a tagság öt évig tartott. Ez idő alatt csatlakozott a Magyarországon kialakuló táncház mozgalomhoz. Szülővárosában helyezkedett el mint matematika-fizika szakos tanár. A tanítás mellett a népzenei feldolgozásokkal és az eredeti hangszeres-énekes népzene tolmácsolásával foglalkozik. Az egykori Hívogató Együttes egyik alapítójaként lett a táncházmozgalom egyik elindítója és egyben meghatározó személyisége, egyénisége a Vajdaságban. Ez időtől kezdve kezdi el gyűjteni a délvidéki magyar tamburamuzsikát. Az 1980-as évek közepétől pedig az eredeti kobozmuzsika irányába fordul az érdeklődése.
|
|
|
|
|
|
