| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |

   2026.11.16.
„Az ereimben vízzel felhígított agyag volt”

A magyarkanizsai községi képviselő-testület szeptemberi ülésén hirdették ki az idei Pro Urbe díjasok névsorát. A legnagyobb elismerést, a Pro Urbe érdemérmet dr. Kaszás Károly kapta az idén. Erről lapunk hasábjain is beszámoltunk, és a hír a közösségimédia-oldalunkra is felkerült. A képviselő-testületi ülések nem sok reakciót szoktak kiváltani az olvasókból, hisz általában határozatok, a költségvetést érintő döntések, intézményi beszámolók alkotják ...

   2026.11.13.
Fontos botanikai felfedezés a magyarkanizsai Járáson

Jelentős természetvédelmi sikerről számolt be a Ludas Ökológiai Oktatótábor - olvasható a Riparia Természetbarátok Egyesületének Facebook-bejegyzésében. A védett területként nyilvántartott magyarkanizsai Járáson Szigetvári Csaba egy rendkívül ritka növényfajt, a Cyperus pannonicust, azaz a magyar palkát azonosította.  

A megállapítást eljuttatták a védett terület kezeléséért felelős Palics-Ludas Közvállalathoz, amely továbbította ...

   2026.11.12.
Líbiában került elő egy Magyarkanizsa közelében meggyűrűzött ugartyúk

Egy 2026 júliusában, Magyarkanizsa közelében fiókaként meggyűrűzött ugartyúkot októberben, egy tudományos kutatás során élve fogtak vissza a líbiai Miszrátában - közölte közösségi oldalán a Riparia Természetbarátok Egyesülete. 

Mindössze 99 nappal később, a gyűrűzés helyétől 1616 km-re került meg. Ez az első dokumentált külföldi megkerülése egy Szerbiában meggyűrűzött ugartyúknak.  

Az ilyen megkerülések értékes ...

   2026.11.12.
Kis csapat, nagy sikerek

Kiemelkedően sikeres évet zártak a magyarkanizsai Testvériség Kajakklub versenyzői. Az egyesület kajakozói 2026-ban összesen 85 érmet – 46 aranyat, 25 ezüstöt, 14 bronzot – nyertek a hazai és a nemzetközi versenyeken. Az országos bajnokságokon 15 érmet szereztek a magyarkanizsai kajakozók, a szerbiai kupában 8 érem a termés, emellett Apró István vezetőedző tanítványai a nemzetközi regattákon is letették névjegyüket. 

Az Ada Ciganliján ...

   2026.11.10.
Az idei év legjobbjait díjazták

A községi pedagógusegyesület szervezésében Magyarkanizsán november 6-án, pénteken este ünnepelték meg a pedagógusokat, és osztották ki az elismeréseket azoknak a tanároknak, akik az évek során kiváló teljesítményt nyújtottak. A Művészetek Házában a község pedagógusai gyűltek össze, hogy ez a nap most csak róluk szóljon, és még nagyobb lendületet adjanak egymásnak a jó munkavégzéshez, a gyerekek életre neveléséhez, amely nem csupán munka, hanem hivatás. 

 
Keresés
 

   2026.11.01.
A csendes temetők tudnak legtöbbet beszélni

A martonosi temető csendjében november 1-én, vasárnap felhangzott a szó, amikor az ártatlanul megkínzott, majd kivégzett magyarokra emlékeztek. Az 1944-es történések ideje alatt olyan emberek kerültek a halál markába, akik semmit nem vétettek. Sokukat megkínozták, embertelen módon sanyargatták, míg ki nem lehelték lelküket, de rendes temetést és nyugvóhelyet azóta sem kaptak. Egy emlékmű jelzi, illetve kopjafák, hogy mi történt egykor, de a végső tisztességet mai napig nem tudták megadni a hozzátartozók ártatlan halottjainknak. A martonosi áldozatok nagy részét a Tiszába lőtték, vagy a magyarkanizsai városháza pincéjében kínozták meg őket. Holló Ferenc négyéves volt, amikor az édesapját meggyilkolták. Könnyeivel küszködve mondta, hogy emlékezünk kell, hogy ez soha többé ne fordulhasson elő. Dr. Forró Lajos harminc éve kutatja a témát, és mint mondta, ez az a helyszín, ahová nem csak a Délvidék Kutató Központ alelnökeként, a téma ismerőjeként érkezik, hanem személyes érintettsége okán is. Nyolcvankét éve a nagyapját ölték meg, de a likvidálás előtt kegyetlen módon megkínozták, megszurkálták rohamkéssel, a szemét kiütötték, mert nem volt hajlandó sírni és könyörögni, megtagadni a magyarságát, miközben verték. Dr. Forró Lajos Martonos is beszédet tartott, mint ahogy azt tenni szokta Adorjánon és Magyarkanizsán is. Több áldozat hozzátartozójának beszámolóját jegyezte fel, és ezekre emlékeztetett vasárnap is. Hangsúlyozta azt is, hogy azok a gyilkosok, akik a kegyetlenségeket művelték, ma a temetőben vannak eltemetve. És feltette a kérdést: Milyen világ az, ahol a gazembereknek van fejfája, az áldozatok meg dögtemetőkben, buszpályaudvarok alatt, sintérgödrökben, vagy mint Martonoson, a töltés mellett jeltelen sírban nyugszanak? Kifordított, embertelen világnak nevezte, és kérdésünkre azt is elmondta, mi hozhatna némi megnyugvást az áldozatok hozzátartozóinak: 

- Voltak lépések, történtek rehabilitációk, itt lehetünk, emlékezhetünk. Ez már egy előrelépés, de még egy nagy adósság van, amitől nem értem, hogy miért óckodnak a politikai pártok. Nekünk fontos lenne. Ez pedig az, hogy ahol tudjuk, hol hol nyugszanak az áldozatok, meg kell adni nekik a végtisztességet, hisz nekik is a temetőben a helyük! A családok számára ez hozna némi megnyugvást. 

Bővebben: 




A csendes temetők tudnak legtöbbet beszélni

Kegyeletadás az 1944-es áldozatok emlékhelyénél

Akikért nem szólt a harang – Martonosi megemlékezés az 1944-es ártatlan áldozatokra