| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |

   2026.10.21.
Dobó Tihamér magyarkanizsai festőre emlékeztek

A festő- és grafikusművész alkotásaiból válogattak össze egy kiállításra valót a község napi rendezvénysorozat részeként a Dobó Tihamér Képtárban.


Dobó Tihamér, a vajdasági magyar képzőművészet jelentős alakja volt, Magyarkanizsa egyik emblematikus festője. Az ünnepi kiállítás megnyitót követően Vranić Váradi Lívia Cigonya kisfilmjét is bemutatták Magyarkanizsán, amely úgyszintén a festő, Dobó Tihamérről szól.


Ninkov ...

   2026.10.20.
Ízekbe zárt családi örökség

A Bogyóműhely név hallatán először gyermekkorom meséi jutottak eszembe, melyekben a főszereplők a már jól bevált recept szerint egy nagy üstben főzik a különféle bogyókból készült italokat. Álomnak indult, végül Horgoson vált valósággá a Bogyóműhely, melynek nevét a bodzabogyó és a különféle bogyós gyümölcsök ihlették. Berényi Árpád vezeti a vállalkozást, ahol a természet adta alapanyagokból, régi családi receptekből és saját ötletekből lekvárok, ...

   2026.10.19.
VAJDASÁGI MAGYAR KÓRUSOK XXVI. TALÁLKOZÓJA

Tíz kórus, közös éneklés és a magyar zenei hagyományok ünnepe. Huszonhatodik alkalommal rendezték meg a Vajdasági Magyar Kórusok Találkozóját, amelynek ezúttal a magyarkanizsai Szent Őrangyalok-templom adott otthont. A rendezvényen vajdasági és magyarországi együttesek mutatkoztak be, bizonyítva, hogy a közös éneklés a határokon átívelve is összeköti a magyar közösségeket.  
A kóruséneklés nem csupán a zenei élményről szól: a közösség ...

   2026.10.19.
Csaba Ferenc Nemzetközi Birkózó Emlékverseny Magyarkanizsán

Magyarkanizsa egyik legjelentősebb sporteseményét szervezték meg a hétvégén, a Csaba Ferenc Nemzetközi Birkózó Emlékversenyt. Az eseményen 16 ország képviselteti magát, mintegy 400 versenyzővel. A sportversenyt 17-dik éve szervezte meg a Potisje Birkózó Egyesület.


Lányok és fiúk egyaránt több korosztályban léptek szőnyegre és a kötöttfogásban alkalmazott szabályok szerint versenyeztek. A sportolók számára az ilyen megmérettetések különösen ...

   2026.10.19.
30 éves fennállását ünnepli a magyarkanizsai Tisza Néptáncegyesület

Idén ünnepli 30 éves fennállását a magyarkanizsai Tisza Néptáncegyesület, amely tegnap gálaműsorral készült a Művészetek Házában. Ebből az alkalomból nem csak a jelenlegi, hanem a régi tagok is felléptek egy-egy produkcióval.


Teltház előtt lépett színpadra az egyesület Magyarkanizsán, a Művészetek Házában. A közönség elsőként a legkisebbeket láthatta a színpadon, majd szép lassan az összes táncos bekapcsolódott a produkcióba.


 
Keresés
 

   2026.08.11.
Mert álmodni, mert lépni

A fiatal kishomoki vállalkozó, Sors Kornél ötletéből mára sikeres vállalkozás nőtte ki magát. A Prosperitati Alapítvány támogatási rendszerének köszönhetően az elmúlt egy évtizedben több száz bátor és innovatív vajdasági magyar kezdő vállalkozás bontogathatta szárnyait. Új sorozatunkban olyan kezdő vállalkozókat és mikrovállalkozásokat mutatunk be, akik/amelyek az alapítvány segítségével, illetve az anyaországi támogatás révén váltották valóra álmaikat, és tettek szert értékes eszközökre, alapanyagokra, valamint tudásra. Történeteik az álmok megvalósításáról, a kitartásról, a helyben maradásról, a fejlődésről, de kihívásokról is szólnak.  


Első írásunkban a fiatal kishomoki vállalkozót, Sors Kornélt mutatjuk be, akinek az ötletéből mára sikeres vállalkozás nőtte ki magát. 


Hagymás, kapros, vörös áfonyás, füstölt, mozarella vagy trappista jellegű – ezek az ízesített és natúr sajtok is megtalálhatók a kishomoki Sors Sajt kínálatában. Joghurt, túró és vaj is van a kínálatában, és az biztos, hogy minden nagyon finom, hiszen a vevőkör állandóan bővül, és ez csak akkor lehetséges, ha valami tényleg jó. Sors Kornél álmodta meg és kísérletezte ki az ízeket, állagokat. Napjainkban még mindig valami újdonságon töri a fejét, ami a vállalkozást illeti. 


Fontos tudni, hogy Sorsék több generációra visszamenően földműveléssel és állattenyésztéssel foglalkoznak, ám Kornél, a család ifjú tagja ötlötte ki, hogy ne csak a tejet értékesítsék. Ehhez azonban igencsak jelentős befektetésre is szükség volt, hisz gépeket kellett vásárolniuk, amihez a Prosperitati Alapítvány rendszerében elérhető támogatásokat vették igénybe. Napi ötszáz liter tej feldolgozására van lehetősége, de ezt a kapacitást egyelőre még nem használta ki teljes egészében.  


Az, hogy a mára már közismert Sors Sajt termékeit nem is kell reklámozni, mindent elmond arról, hogy a fiatalember ötlete jónak bizonyult. Az út azonban nem volt ennyire egyszerű, sok verejtékes pillanat és sok segítő kéz is kellett ahhoz, hogy eljusson idáig. Kornél a családi gazdaságban dolgozott a szülei mellett, de fejlődni szeretett volna, és valami újat létrehozni. Látta és tudta, hogy a jó minőségű tejet eladják, csak éppen nem jó áron, miközben ők maguk is lefölözhetnék. Ebben az esetben a szónak két értelme is van, hisz valóban a tejet tudják lefölözni és ezáltal a hasznot is, aminek anyagi vonzata is van. A kishomokiak segítőkre találtak, olyan anyaországi támogatásokat vettek igénybe, melyek nélkül nehezen lett volna elképzelhető, hogy a gazdaságuk ne csak tenyésztéssel, termeléssel, hanem feldolgozással is foglalkozzon.  


Kornél csütörtökönként és szombatonként a magyarkanizsai piacon is árulja termékeit, de ott van szinte minden környékbeli rendezvényen, fesztiválokon, éttermekbe és kisboltokba is szállít, ünnepek közeledtével pedig sajttálakat készít, ami iránt igencsak nagy az érdeklődés. Vele beszélgettünk a kezdetekről, hogy mennyire nehéz beindítani egy vállalkozást, milyen előnyei és buktatói vannak.
–  A Sors Sajt tejtermékek gyártásával foglalkozik, joghurt- és sajtkészítéssel. A saját gazdaságunkban megtermelt nyersanyagot dolgozzuk fel. A farmunkon megtermelt tejmennyiség jelentős részét mára már feldolgozzuk, és ilyen formában értékesítjük, de még mindig adunk el a tejgyárnak is tejet – magyarázta Kornél. A vállalkozótól megtudtuk, hogy az ő ötlete volt annak idején, hogy miért ne készíthetnének a jó zsíros tejből finomságokat, hisz amellett, hogy talán nyereségesebbek is lehetnének, ráadásul a kiváló minőségű áru a környéken maradna. Kornél nem mellesleg örömét is leli a sajtkészítésben, mint mondta, szeret kísérletezni, bár drága tanulópénzt fizetett, hisz amíg megtalálta a megfelelő arányokat és állagokat, addig bizony jó pár liter tejet fel kellett áldozni. 


– Korábban a mezőgazdaságban tevékenykedtem, hisz adva volt a szüleim gazdasága. Amikor felcseperedtünk, testvéremmel a szarvasmarhák tenyésztéséből vettük ki a részünket. A föld művelése is a feladataink közé tartozott, de úgy éreztem, hogy talán ennél többet is ki tudnánk hozni a gazdaságból – árulta el a most már vállalkozó Kornél, akiben továbbra is megvan a földművelés és állattenyésztés iránti elhivatottság. 


– A vállalkozásomat 2020-ban alapítottam, a Prosperitati Alapítvány pályakezdő vállalkozók számára meghirdetett támogatásának köszönhetően. Nagyon örültem ennek a lehetőségnek, mert azt láttam, hogy ezzel végre fejlődhetünk, más irányba is eljuthatunk, mint hogy csupán eladjuk a tejet. Az első prosperitatis körben még nem, de utána, amikor csak lehetett, pályáztam. Ezzel szép lassan, de biztosan a saját magam urává válhattam. Új és modern gépeket szerezhettem be. Nagyon drága gépekről van szó, ezeket pályázat nélkül nem is tudtam volna megvásárolni. Először a gépeket szereztem be, majd, amikor lehetőségem adódott rá, azonnal lecsaptam az alkalomra, hogy mint kezdő vállalkozó, támogatáshoz jussak – mesélte Kornél, aki azt is hozzátette, hogy rengeteget tanult mindeközben, mert nemcsak a pénzt tartotta értékesnek és az abból vásárolt eszközöket, hanem a tudást is, amit közben megszerzett. 


– Az adminisztrációról korábban semmit sem tudtam, de ezzel a lehetőséggel, amit a kezdő vállalkozásoknak nyújtott a magyar állam és a Prosperitati Alapítvány, megszerezhettem a szükséges ismereteket. A pályázat keretében elvégzett képzés rengeteg tudást adott, amiért nagyon hálás vagyok, hisz szinte fogták a kezünket, hogy megtanuljuk a vállalkozás elméleti részét is. A kétkomponensű, képzést is magába foglaló pályázat esetében a legnagyobb bátorságot az adta, hogy tudást is szereztem, az, hogy az ismeretek mellé anyagi juttatást is kaptam, hab volt a tortán. Amit még nagyon sokra értékelek, hogy még mindig fordulhatnék azokhoz az emberekhez, akik tanítottak és segítettek a vállalkozást okosan elindítani – fogalmazott Kornél. 


A tudásszerzés nem elsősorban a sajtgyártás tekintetében értendő, hisz először az alapokkal, a vállalkozásvezetéssel kellett megismerkednie a fiatalembernek, majd a gépeket beszerezni, és csak ezután kezdődhetett a sajt gyártása.  


– A pályázati rendszert nagyon jól kidolgozták, és úgy érzem, rengeteg segítséget nyújtott nekem, hiszen semmilyen tapasztalatom nem volt a vállalkozások terén. Tudtam, hogy mit szeretnék, azt viszont nem, hogy milyen irányba kell elindulnom. Ebben rengeteget segített a Prosperitati Alapítvány pályázata. Sok kiadást meg tudtam spórolni, de azt hiszem, olyan szakembert se tudtam volna találni, aki ennyi időt rám szánt volna, hogy bevezessen ebbe a világba. Nem elég csak termelőnek lennem, muszáj a vállalkozói énemet is használnom, és ez csak az alapítvány és a program segítségével sikerülhetett – hangsúlyozta Kornél. 


Elmondása szerint nem biztos, hogy vállalkozóvá vált volna, ha nincs ez a lehetőség. Rámutatott, a jószágtartás ágazatában nincs szabadnap, se hétvége, ez nem kimondottan a fiatalok számára kedvező szakma, leginkább azok választják, akik a szüleiktől örökölték.   


– Valószínűleg én is ebben maradtam volna ideig-óráig, viszont nem örökre, hisz a kör szűkül, az időjárási viszonyok változnak, de mivel vállalkozóvá válhattam, így biztos, hogy maradok a családi gazdaságban, a sajtgyártásban. Egyáltalán nem bántam meg, sőt örülök, hogy ezzel a lehetőséggel itthon, saját főnökömként dolgozhatok, a családi gazdaságunk pedig a fejlődés útjára is lépett ezáltal. Ritkaság az, hogy egy fiatal ebben az ágazatban látja a jövőjét. Nekem sikerült, de csak úgy, hogy a vállalkozói pályázatot megragadtam, és rengeteg segítséget kaptam, máskülönben nem biztos, hogy itt volnék. Nem emlékszem, hogy a szüleim például pályázat révén vásároltak volna bármit is, ezért nagyon szerencsés helyzetben érzem magam, hisz a magyar államnak köszönhetően vállalkozást nyitottam és gépeket is vásároltam, ami lehetővé tette, hogy az álmom itthon valósuljon meg, és remélem, hogy még bővül is a vállalkozás – mondta a fiatal vállalkozó. 


Bővebben: 

 




Mert álmodni, mert lépni