| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |

   2026.04.08.
Népviseletben érkeztek a táncosok a húsvéti misére Horgoson

Nekünk, keresztényeknek a húsvét mutat rá, hogy a halál nem egy végpont, hanem egy új kezdet - ezt Verebélyi Árpád horgosi plébános mondta. A bácskai településen is szentmisére gyűltek össze a hívek, hogy megünnepeljék a húsvétot. 

A húsvét a kereszténység legjelentősebb ünnepe, melyet Jézus Krisztus feltámadásának, valamint az emberiség megváltásának emlékére tartanak. Horgoson ez az ünnep különösen közösségi és kulturális ...

   2026.04.07.
A több évszázados piac

1751 óta minden csütörtökön megtelik élettel a magyarkanizsai piac. Bár a hét több napján is várják az árusok a vásárlókat, a csütörtök továbbra is különleges, ilyenkor a standok roskadoznak a portékától, a tér pedig igazi közösségi találkozóhellyé alakul. 

A húsvéti ünnepeket megelőző csütörtökökön különösen pezseg az élet Magyarkanizsán, hiszen piacnap van. Noha hétfő kivételével szinte minden nap találni árusokat, a csütörtöki ...

   2026.04.07.
Megnyílt az 54. MIRK Magyarkanizsán

A Házi Áldástól a gyöngyfűzésen át a festményekig megannyi csodálatos, kézzel készült alkotásban gyönyörködhetnek azok, akik Magyarkanizsára látogatnak. A Zmaj iskola Ady részlegében nyitották meg hétfőn az 54. MIRK-et, azaz a Nemzetközi Kézimunka és Gyűjtemény Kiállítást, mely csütörtökig tekinthető meg. 

A kiállításon felléptek az Ozoray Árpád MME Cifraszűr kórusa, Pozder Damján citeraszólista és a Szent ...

   2026.04.07.
A jövő rakétamérnöke

Minden egy teleszkóppal kezdődött. A nyolcadik születésnapjára kapta, és a szenvedély azonnal lángra kapott: az űrkutatás teljesen magával ragadta. A gyerekkori érdeklődés máig megmaradt, Kis Botond mögött számos eredményes megmérettetés szerepel, az érettségi után pedig a régió egyik legjobb felsőoktatási intézményében, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen szeretné folytatni a tanulmányait. 
Botond magyarkanizsai, a Bolyai Tehetséggondozó ...

   2026.04.07.
Él még a locsolkodás hagyománya Adorjánon

A locsolkodás a magyar húsvéti hagyománykör egyik legismertebb és legélőbb eleme, különösen a falvakban. Sok helyen még ma is a régi szokásokat őrzik általa. Az adorjáni Szőke Tisza Művelődési Egyesület tagjai húsvéthétfőn kora reggel zeneszóval vonultak az utcákon, hogy felkeressék a falubeli lányokat.  

Faluhelyen a locsolkodás még ma is erősen közösségépítő szokás, és jobban ragaszkodnak a hagyományos elemeihez, mint a városokban. ...

 
Keresés
 

   2026.02.18.
Jöjjön a tavasz, vesszen a tél!

Dobolás, kolompolás, és énekszó jelezte Adorján központjában ma délelőtt, hogy űzik a telet. A Szőke Tisza Művelődési Egyesület szervezésében farsangi mulatságot tartottak, mely a felvonulás mellett szórakoztató programokat is tartalmazott. A gyermekek felnőttek kíséretében gyülekeztek a művelődési otthon mögötti téren, ahonnan a legváltozatosabb jelmezekben vonultak a Tisza-partra, ahol elégették a kiszebábut a téltemetés részeként.


Barát Katalin, a művelődési egyesület elnöke elmondta, hogy a faluban nagy hagyománya van a farsangi felvonulásnak. 


– A gyerekek és a felnőttek egyaránt szeretik a télűző mulatságot, hisz amellett, hogy megpróbáljuk elűzni a telet, a közösségépítés szempontjából is fontos esemény ez. Ilyenkor a falu apraja és nagyja a művelődési otthonnál gyülekezik, együtt elsétálunk a Tisza-partra, ahova a magyarkanizsai Ősök Hangja Egyesület tagjai is elkísérnek minket, biztosítva a zenét is. A kiszebábut elégetjük, majd következhet az, amit a gyerekek már nagyon várnak, ez pedig a fánkevő verseny. Sajnos, évről évre kevesebben vagyunk, de ez nem tántorít el minket, hogy megszervezzük a télűzést – mesélte Barát Katalin. 


Míg a felvonulás tartott, az egyesület tagjai több mint háromszáz fánkot sütöttek ki, mint mesélték, reggel nyolc óta folyt a munka, a dagasztás után a tészta pihentetése, majd üstben, haladósan tudták felváltva sütni a finomságot az asszonyok. Mindenkinek megvolt a maga feladata, ki dagasztott, ki szaggatott, a többiek sütötték, majd lekvárral kenték a fánkokat mindenki legnagyobb örömére. Az ügyességi versenyek ezután zajlottak, melyek kacagásra ösztönöztek mindenkit, és még akkor is azt dalolták, hogy jöjjön a tavasz, vesszen a tél! Az adorjániak mindent megtettek, hogy a telet elűzzék, rajtuk nem múlik, ha még nem süt ki mindjárt a nap. A farsangi mulatságot pedig egy batyubállal koronozták meg, a Bálint-nap tiszteletére a pirosba öltöztetett művelődési otthon nagytermében. 


Bővebben: 

 




Jöjjön a tavasz, vesszen a tél!