A magyarkanizsai Kis Botond csapatával a nyár folyamán részt vett a Magyar Asztronautikai Társaság műholdépítő versenyén, és első díjat hozott el az aszályjelző berendezésével. A legújabb projektjével olyan rakétát szeretne építeni, amely átlépi a hangsebességet.  
Botond hetedikes kora óta foglalkozik rakétamodellek építésével. Most egy kilométer fölé emelkedő, két méter hosszúságú rakétákkal kísérletezik, amelyek műholdakat szállítanak. Folyamatosan készülnek a különböző prototípusok, mondja: 
- Elmentem egy táborba Bajára, Magyarországra. A bajai Tudományos Ismeretterjesztő Egyesületnek volt megszervezve, mint minden évben, egy rakétás tábora, és ott megismerkedtem a szervezőkkel, és ott segítettek összerakni az első rakétámat, ami itt látható. Ez volt még az első nagy rakétám. Kartonpapír csövekből készült, tehát gyakorlatilag olyan csövek, amit irattartó csőnek használtak, valamint 3D-vel nyomtattam neki egy orrkúpot, és fából kivágtam a szárnyait, és repült már 2024 nyarán. Akkor jutott 450 méteres magasságba. 
Kálium-nitrát üzemanyag meghajtású motor emeli magasba a rakétát. Botond ebben azt az elektronikát teszteli, amely a hangsebesség átlépéséhez szükséges. Eddig például Magyarországon egy olyan ember van, akinek sikerült ez a vállalkozás. A rakétánk a fellövés után egyben kell visszatérnie a földre. 
– Egyben felmegy, utána ott látható benne az ejtőernyő, és össze lenne kötve, csak most bemutatás szempontjából jobb, ha nem gabalyodik össze. Ide be lenne kötve egy zsinórral, és innen kijönne egy kis ejtőernyő. A nagyobb ejtőernyő pedig itt van a kúp alatt, és szintén a kúp is hozzá lenne kötve. Ez egy rakétamotor. Pontosabban egyik alkatrésze, amiről nagyon fontos tudni, hogy ez a rakéta egy szilárd hajtóanyagú hajtóművel repül. Az azt jelenti, hogy egy ilyen csőbe be van töltve előre az üzemanyag. Az én rakétám a hangsebesség körülbelül 1,3 szorosával, tehát durván 450 m/s-mal fog menni, a hangsebesség az 370 m/s. 
Botond elmondta: számára az a kihívás ebben, hogy egy olyan utat járhat be, amelyet még nem sokan tapostak. A minél nagyobb teljesítmény és a minél kisebb tömeg lehet a költséghatékonyság kulcsa. A sajátkezűleg épített GPS-rendszerű helymeghatározó szerkezet viszont már tökéletesen működik – mutatta be Botond. 

Bővebben: