A Magyarkanizsai Községi Tűzoltó Szövetség 9 egyesületet foglal magában. A város tizenegy, jelenleg futó, határon átnyúló IPA-pályázata közül a legjelentősebb a tűzoltókkal kapcsolatos. A szövetség nagy figyelmet fordít a község tűzoltó-egyesületeinek fejlesztésére, hiszen tűz vagy más elemi csapás esetén ezek az egyesületek az elsők, melyek beavatkoznak a polgárok életének és vagyontárgyainak megóvása érdekében.
Magyarkanizsa és Mórahalom Önkormányzata közös projektumának alapkoncepciója a tűzoltók képzése mindkét településen.
— A határ mindkét oldalán képzőközpont létesül. Mórahalmon vadonatúj épület épül, mi pedig Horgoson felújítjuk a laktanyát, emeletet építünk rá, ahol a tűzoltók elszállásolására alkalmas szobák kapnak helyet, a garázs fölött pedig gyakorlószoba létesül, ahonnan az emberek és vagyontárgyak mentését tudjuk majd gyakorolni. A határ közelsége miatt esett Horgosra a választásunk, hiszen az volt az alapelv, hogy két olyan település vegyen részt a projektumban, amelyek egymáshoz közel helyezkednek el, és valódi baj esetén hatékonyan és gyorsan tudnak közbeavatkozni. Az IPA-projektum eszközbeszerzésre is kiterjed, gépjárműveket és a tűzoltók számára felszerelést vásárolunk. A Délvidéki Önkéntes Tűzoltó Hálózathoz tartozó mind a 46 tűzoltó-egyesület egy, a törvény által előírt felszereléscsomagban részesül, mely az ún. harmadik kategóriába való bejegyeztetéshez szükséges. Tűzesetek alkalmával csakis ennek megvalósulása esetén avatkozhatnak be. Tűzoltáskor használatos védőruhákat, összesen 92 légzőkészüléket, valamint drónokat és feszítővágókat is beszerzünk egyesületeink számára. A projektum eszközeiből táborokat, nyílt napokat, versenyeket és képzéseket is tartunk. A gyerekeknek Vajdaság területén három különböző helyszínen tűzoltótáborokat szervezünk, az évente tervezett nyílt napot tömeges rendezvényekhez kötjük, ahol sok emberrel találkozhatunk, valamint évente két tűzoltóversenyt is rendezünk. A hároméves lefutási idejű projektum összértéke 4,6 millió euró, ebből a ránk eső rész 2,3 millió euró, mely összeg mintegy felét az építkezésre költjük. A pozitív elbírálásról szóló döntés februárban született meg, a szerződés ünnepélyes aláírása májusban történt meg, a munka pedig minden bizonnyal szeptemberben indul. A projektum közvetetten 4000 tűzoltót érint, a nyílt napokkal azonban ez a szám ennek a sokszorosa — számolt be Bajtai Balázs, a Magyarkanizsai Községi Tűzoltó Szövetség elnöke, hozzátéve, hogy a pályázó Mórahalom Önkormányzata, partnere pedig Magyarkanizsa Önkormányzata.
A község tűzoltó-egyesületeiben minden évben különféle beruházások történnek. A Martonosi Önkéntes Tűzoltó Egyesület tavaly új tűzoltóautót helyezett üzembe, a támogatók és a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. segítségével kicserélték a székház emeletének padlózatát, és egyéb munkálatokat is elvégeztek. A Tóthfalui Önkéntes Tűzoltó Egyesület a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. pályázatán nyílászárók cseréjére nyert eszközöket, a kispiaci ÖTE tagjai pedig a jótékonysági bál bevételéből és a helyi közösség segítségével kibetonozták a termeiket, felújították és új ablakokkal, valamint elektromos ajtóval látták el a garázst. Az idén a martonosi laktanyában egyebek között kimeszelik a falakat, felújítják az elektromos hálózatot, amire már nagy szükség mutatkozik. Az oromi ÖTE a Románia és Szerbia közötti IPA-pályázaton 400 000 eurót nyert, melyből egy megközelítőleg 180 000 euró értékű, vadonatúj, MAN típusú tűzoltóautót szereznek be teljes felszereléssel, valamint az operatív egységek számára a legújabb védőruházatot, csizmákat, sisakokat, kesztyűket vásárolnak, emellett a gyerekeknek és a felnőtteknek képzéseket tartanak.
A Magyarkanizsai Községi Tűzoltó Szövetség az egyik legfejlettebb az országban.
— A megfelelő szint eléréséhez elszántság, eltökéltség, önkéntesség szükséges, és olyan emberek, akik meg vannak győződve arról, hogy ezt kell csinálniuk, mert ezzel jót tesznek. Természetesen az anyagiak sem elhanyagolható szempont, és erős önkormányzati támogatás is szükséges, mely Magyarkanizsán megvan. Az ország északi és déli részén fejlettek a tűzoltószövetségek és -egyesületek, Szerbia középső részén viszont nem létezik önkéntesség. 2014-ben, a nagy ár- és belvizek idején Svilajnacon segítettünk az ott élőknek, és meglepődve tapasztaltam, hogy az ottani tűzoltó-egyesület mindössze két tagból, az elnökből és a parancsnokból állt. Országos szinten a felszereltséget illetően is az élvonalban helyezkedünk el, csak Adorjánon és Oromhegyesen kellene újabb tűzoltógépjárművet beszerezni. Az egyesületek bejegyzéséhez szükséges, törvény által előírt kötelező képzéseket a községben hat egyesület már elvégezte, a kispiaciak és a tóthfalusiak most vesznek részt rajta — tudtam meg Bajtai Balázstól.
Magyarkanizsa és a községi tűzoltószövetség volt a házigazdája a Vajdasági Tűzoltó Szövetség 21. szakmai konferenciájának, melyen az egész ország területéről érkező több mint 200 önkéntes tűzoltó mellett részt vett az Országos és a Vajdasági Tűzoltó Szövetség elnöke, a Katasztrófavédelmi Főigazgatóság vezetője és Ivica Dačić belügyminiszter is. Az eseményen számos szakmai és tájékoztató előadás hangzott el, a kiállításon pedig a legújabb felszereléseket mutatták be.
A versenyek is fontos és elengedhetetlen részei a tűzoltó-egyesületek működésének. A községi versenyt minden évben megszervezik, minden második évben körzeti válogatóversenyt tartanak, melyet az MKTSZ a nagykikindai községi szervezettel Tóthfaluban rendezett meg.
— A július közepén Užice városában esedékes országos bajnokságra három csapatunk, a martonosi ifjúsági fiúcsapat, a horgosi női és a magyarkanizsai férfifelnőttcsapat szerzett részvételi jogot. A nyolc kategória közül az említett háromban községünk csapatai nyertek, háromban homokrévi, azaz mokrini, egyben-egyben pedig zentai és törökkanizsai tűzoltók diadalmaskodtak. Az országos bajnokságra kijutott mindhárom csapatunk jelentős erőt képvisel. A martonosi ifjúsági csapat nagyon jó kezekben van, kiválóak a felkészítői, és látok esélyt arra, hogy továbbjusson a jövő évi berlini tűzoltó-olimpiára. A horgosi női csapattól is előkelő helyezés várható, ahogy a magyarkanizsai férfiaktól is, akik már öreg rókáknak számítanak, hiszen gyakran nyernek versenyeket és a tűzoltó-olimpián is szerepeltek már.
Az utánpótlást illetően az elnök hangsúlyozta, a martonosi tűzoltók 46 gyerekkel foglalkoznak, ami Bite Zsinka Andrea óvónőnek köszönhető, hiszen ért a gyerekek nyelvén, az ovisoknak mindig ecseteli a tűzoltóság fontosságát. A község területén erősnek számít az oromi és a horgosi egyesület, Adorjánon, Tóthfaluban és Oromhegyesen azonban kevesebb a fiatal tűzoltó.
A község területén egyre ritkábban kell a tűzoltóknak beavatkozniuk, ami minden bizonnyal az egyre gyakoribb közszerepléseknek és a különféle képzéseknek, ismertetőknek köszönhető. Az elmúlt évtől kezdve nemcsak az aratásban részt vevő gépek esnek át tűzbiztonsági ellenőrzésen, hanem a gépeket kezelő személyek is, hiszen meg kell tanulniuk, hogyan kell kezelni a tűzoltókészüléket, és mit kell tenni tűz esetén. Az idén is 400 személyt képeznek ki, aki a megszerzett tudást tűz esetén használhatja.
Bajtai Balázs a fiatalokat és az idősebbeket egyaránt arra biztatja, kapcsolódjanak be valamelyik tűzoltó-egyesület munkájába, hiszen közösséget építhetnek, sok hasznos tudnivalóval gazdagodhatnak, baj esetén életeket menthetnek, és versenyek alkalmával sokat utazhatnak, ahol új kapcsolatokra és ismeretekre tehetnek szert.

Bővebben: