Magyarkanizsa község több településén is megemlékeznek ezekben a napokban az 1848/49-es forradalomról és szabadságharcról. Oromon csütörtök délután tartottak megemlékezést, amelyen Erdélyi Olivér, Orom helyi közösségének tanácselnöke és Újvári Zsombor, a magyarkanizsai községi képviselő-testület elnöke mondott alkalmi beszédet.
A magyarság történelmében fordulópontot jelentő 1848/49-es forradalom és szabadságharc nemzeti identitásunk egyik alapköve, fogalmazott Erdélyi Olivér.
- Azok az emberek, de joggal mondhatom, hogy hősök, akik 177 évvel ezelőtt, éppen ilyenkor kezdtek el kiállni nemzetükért, értünk is kiálltak, még ha nem is gondoltak akkor arra, hogy a déli végeken majd épp oly hálásak és szívósak maradnak a magyarok, amilyenek voltak évszázadokkal ezelőtt is. Mert mi, bár az anyaországon kívül rekedtünk fél évszázaddal az ő hőstetteiket követően, de akkor is, szívünkben, lelkünkben és önérzetünkben mindig is hithű, igaz magyarok maradunk. Petőfi, Jókai, Kossuth, Vasvári, Batthyány vagy épp Táncsics neve máig egyet jelent az össz magyarság számára: a népjogokért vívott küzdelmek harcosai voltak ők. Ugyanúgy, ahogy mi is, és az értünk mindenkor kiálló emberek, azért tettek, hogy a magyar nemzet félelem nélkül élhesse napjait.
Erdélyi Olivér szavai szerint az, hogy ma itt lehetünk és rájuk emlékezhetünk, nem kis munka eredménye. Ez is mutatja, hogy az előttünk kitaposott, jó úton haladunk. Ez arra ösztönöz mindannyiunkat, hogy őseink emlékéhez méltóan azért dolgozzunk szülőföldünkön, hogy az egyén és a család szentsége, egészsége és jóléte mellett a közösség érdekeinek előre jutásában is éllovasok legyünk, mondta az oromi helyi közösség elnöke.
Újvári Zsombor, a magyarkanizsai községi képviselő-testület elnöke Fejsztámer Róbert polgármester képviseletében köszöntötte az egybegyűlteket, s Petőfi Sándorral kapcsolatos gondolatait osztotta meg az ünneplőkkel:
- Pár évvel ezelőtt sikerült a családommal ellátogatni Petőfi Sándor szülőházába, Kiskőrösre. A megőrzött, konzervált parasztház mellett egy interaktív Petőfi múzeum is várja a látogatókat. Ott szembesültem vele, hogy mennyire termékeny író, költő, műfordító és természetesen vándorszínész is volt Petőfi. Ő írt először verseiben a „világszabadságról”, és általa teljesen új hang szólalt meg a magyar irodalomban. Közérthetően, egyszerűen szólt mindenkihez, hiszen a nép nyelvét beemelte az irodalomba, és a versek külső formája helyett a gondolatot állította középpontba. Számos költeménye szinte minden magyar számára ismert. János vitéz című elbeszélő költeményéből daljáték, bábelőadás, rajzfilm és rockopera is készült. Legismertebb költeménye a Nemzeti dal, amely az 1848. március 15-i forradalom máig ható üzenete és a magyar hazafias költészet kiemelkedő alkotása. Kellenek néha az ilyen az ember életébe az ilyen megtapasztalások, hiszen az iskolában tanultunk Petőfiről, Aranyról, Kossuthról és a többi ismert alakról, de ott állva a szülőházában, szembesülve művei sokrétűségével és elismertségével, büszke voltam rá, hogy ugyanaz lehetett az anyanyelvünk.
Az oromi 1848-as megemlékezés folytatásában a helybeli iskola diákjai adták elő verses, zenés műsorukat, amelyben a többi közt elhangzottak Petőfi költeményei is.

Bővebben: