| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |

   2026.04.15.
Tárt karokkal fogadják a turistákat

Lehet zimankó vagy kánikula, a vadakról mindig gondoskodni kell, ezt a jó vadászok tudják, és tesznek is érte. A mintegy harmincezer hektáron elterülő vadászterületet és öt körzetet magában foglaló Kapitány-réti Vadászegyesület Magyarkanizsa község településein végez aktív munkát. 

Az egyesület elnöke, Boris Bajić okleveles állattenyésztési mérnök arról számolt be lapunknak, hogy jelenleg a turistákat várják tárt karokkal, de ...

   2026.04.15.
Költészetnapi kalandozás Magyarkanizsán

Különleges programmal készült a magyarkanizsai Cnesa Oktatási és Művelődési Intézmény a magyar költészet napja, április 11-e alkalmából. Az érdeklődők izgalmas költészeti kalandjátékban vehetnek részt, amely játékos formában hozza közelebb az irodalmat. 

A magyarkanizsai művelődési intézmények évek óta megemlékeznek a magyar költészet napjáról. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a fiatalok nyitottak az ilyen kezdeményezésekre, ...

   2026.04.14.
Megfizethetetlen segítség

A termelés fejlesztése, illetve a gazdasági szereplők szintlépésének támogatása, üzleti hatékonyságuk növelése és versenyképességük erősítése, aminek alapvető célja a szülőföldön való boldogulás és az élelmiszeripari vállalkozások, valamint családi gazdaságok, megerősítése – ezeket az alapcélokat helyezi előtérbe a Vajdasági Rohonczy Gedeon Mentorprogram. A program lebonyolítója a Prosperitati Alapítvány és a CED Közép-európai ...

   2026.04.08.
Népviseletben érkeztek a táncosok a húsvéti misére Horgoson

Nekünk, keresztényeknek a húsvét mutat rá, hogy a halál nem egy végpont, hanem egy új kezdet - ezt Verebélyi Árpád horgosi plébános mondta. A bácskai településen is szentmisére gyűltek össze a hívek, hogy megünnepeljék a húsvétot. 

A húsvét a kereszténység legjelentősebb ünnepe, melyet Jézus Krisztus feltámadásának, valamint az emberiség megváltásának emlékére tartanak. Horgoson ez az ünnep különösen közösségi és kulturális ...

   2026.04.07.
A több évszázados piac

1751 óta minden csütörtökön megtelik élettel a magyarkanizsai piac. Bár a hét több napján is várják az árusok a vásárlókat, a csütörtök továbbra is különleges, ilyenkor a standok roskadoznak a portékától, a tér pedig igazi közösségi találkozóhellyé alakul. 

A húsvéti ünnepeket megelőző csütörtökökön különösen pezseg az élet Magyarkanizsán, hiszen piacnap van. Noha hétfő kivételével szinte minden nap találni árusokat, a csütörtöki ...

 
Keresés
 

   2025.03.03.
Oromhegyesen maradt a vándorbot

Március 1-én tartották azt a hagyományőrző rendezvényt Oromhegyesen, a Petőfi Sándor Művelődési Egyesület szervezésében, mely igen nagy múltra tekint vissza. A XXXVII. Gazdag Ág tulajdonképpen egy verseny is, melyre a résztvevők, a környékbeli és távolabbról érkező művelődési egyesületek tagjai már hetekkel, hónapokkal előtte elkezdenek készülni, hisz meg kell mutatniuk tudásukat is. A szoros versenyben ezúttal a házigazda Oromhegyes győzedelmeskedett, így a fődíj, a vándorbot hazakerült és ott marad egy évig, a következő szemléig.  
A délután kezdődő és estébe nyúló rendezvényt megtisztelte jelenlétével Varjú Potrebić Tatjana, a Magyar Nemzeti Tanács Végrehajtó Bizottságának oktatásért felelős tagja is, aki elmondta, hogy hosszú évek óta állandó résztvevője ennek a szép, hagyományainkat éltető és felelevenítő eseménynek, és örömmel tölti el, hogy az MNT kiemelt jelentőségű rendezvényeként ilyen szép számú látogatottságnak örvend. Fejsztámer Róbert, magyarkanizsai polgármester is üdvözölte a résztvevőket és hangsúlyozta, hogy mennyire fontos a hagyományok éltetése és átadása a következő generációknak is. A rendezvény elején Koncz Lázár, a Petőfi Sándor Művelődési Egyesület egykori elnöke gyertyát gyújtott mindazokért, akik már nem lehetnek jelen a Gazdag Ágon, de valaha szívügyüknek tekintették.
Az idei Gazdag Ág központi témája a jeles napok voltak, e köré épült minden versenyszám. A faluház előterében a résztvevő csapatok gazdag kép- és régi tárgyak, használati eszközök kiállításával várták az érkezőket, ahol finomabbnál finomabb, hagyományos süteményeket kínáltak. A tökös görhétől a szentjánoskenyeres kelt kalácson át a hájas kifliig volt miből válogatni. Aki esetleg éhesen érkezett, Oromhegyesen jól is lakhatott. A tíz benevezett csapat Palics, Ludas és Hajdújárás kivételével Magyarkanizsa községből érkezett, és a zsűri elmondása szerint idén is szépen felkészültek. Az első részben anekdotákat hallhatott a közönség, melyek a jeles napokhoz fűződtek, majd énekkel is bizonyították felkészültségüket, majd a folytatásban egy-egy jelenetet is előadtak.
Bálint Klára, az oromhegyesi Petőfi Sándor Művelődési Egyesület jelenlegi elnöke a szervezők nevében köszöntötte a jelenlevőket és elmondta, hogy a hagyományápoló és -őrző szemle nagy jelentőséggel bír az oromhegyesiek számára, de tudja azt is, hogy a környékbeli egyesületek is nagyon várják minden évben a rendezvényt, melynek ők örömmel és várakozással adnak otthont sok-sok éve.
– A XXXVII. Gazdag Ág témája a jeles napok, amelyek régen valóban jelet viseltek, megkülönböztető jelet a napok sorában a hozzájuk kapcsolódó szokások, hiedelmek, babonák miatt. Hogy miért kerültek bizonyos napokra jelek, azt elfedi előlünk az idő. Az idei szemlén a naptári évnek azokat a napjait vesszük számba, hónapokra bontva, melyek elődjeink életében jelentőséggel bírtak – mondta többek között Bálint Klára.
A zsűri tagjai: Nagy Abonyi Ágnes és Burány Katalin néprajzkutatók és Baráth László zenetanár, klarinétművész voltak, akik a látottak alapján azt a döntést hozták, hogy a harminchetedik Gazdag Ág legjobbjai az oromhegyesiek voltak, így a szemle fődíja, a vándorbot hazatalált és otthon marad egy évig, a következő Gazdag Ágig, amikor a művelődési egyesületek csapatai újra megmérkőzhetnek érte. A vándorbot is fontos a versenyzőknek, de ahogy szombaton többen is elmondták, a legfontosabb, hogy ilyenkor találkoznak, közösségben vannak és felidézik a régi szép időket, sőt, a verseny után estébe nyúló mulatsággal zárják ezt a szép napot, melynek célja értékeink megőrzése és továbbadása.

Bővebben:




Oromhegyesen maradt a vándorbot

Hónapsoroló, jeles napok az idei Gazdag Ágon