| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |

   2026.02.26.
Az lehetsz, aki csak akarsz, és rajzold is le!

Nemzetközi rajzpályázatot szervezett a magyarkanizsai Gyöngyszemeink Iskoláskor Előtti Intézmény. A községből és Magyarországról 120 alkotás érkezett be a Farsang nevet viselő kiírásra. 


A Cnesa előcsarnokában állították ki a rajzokat, amelyeket az ünnepélyes megnyitó előtt mindenki megtekinthetett. A gyerekek rajzainak csak a képzelet szabhatott határt, szinte mindenki más-más technikával alkotott. 


A rajzpályázatra ...

   2026.02.26.
A vallási turizmus fejlesztése

A Magyarkanizsa községben zajló határon átnyúló projektek egyike a Szakrális utazások, azaz a Sacred Journeys projektum, amelynek egyik kedvezményezettje a Délvidék Kutató Központ Egyesület. A pályázat az Interreg VI-A IPA Magyarország–Szerbia Program keretében valósul meg, célja pedig a szerb–magyar határtérség gazdag vallási és kulturális örökségének megőrzése, elérhetősége, láthatóvá tétele. A projekt térségünk szakrális helyeit és vallási ...

   2026.02.25.
Mit jelent boldognak lenni?

Soha nem éltünk még ilyen jól – mégis egyre többet beszélünk a boldogtalanságról. Kalmár Ákos okleveles közgazdász, vallástudományi szakember ennek miértjére kereste a választ a József Attila Könyvtárban megtartott előadásán. Konkrétan azt vizsgálta, hogyan alakult a boldogság fogalma az európai gondolkodás történetében, az ókori filozófiától a keresztény hagyományon át a modernitás kezdetéig.


Külön hangsúlyt kapott a 18. századtól ...

   2026.02.24.
Városok arculatát alakította

– Volt némi beleszólásom városok arculatának alakításába – mondta a rá jellemző bölcs szerénységgel Tóth Vilmos, magyarkanizsai építész, amikor beszélgetni kezdtünk a Magyar Életfa díj kapcsán. A Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség elismerése, amit a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet munkaközössége felterjesztése nyomán – a magyar kultúra napja kapcsán rendezett ünnepségen – adtak át neki Zentán, azért is érdekes, mert ...

   2026.02.23.
Két külön zenei világ összeforrása

Első alkalommal lépett színpadra közösen Magyarkanizsán Dresch Mihály magyarországi Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas magyar zenész és a Mezei kvartett. 


Az egész estés műsort, melynek alapját a magyar népdal képezte, a Regionális Kreatív Műhely szervezte, a Magyar Művészeti Akadémia Szegedi Regionális Műhelye és a szegedi Zenergia Egyesület közreműködésével. A közönség két külön zenei világ összeforrását hallhatta az est folyamán. 


 
Keresés
 

   2025.03.03.
Oromhegyesen maradt a vándorbot

Március 1-én tartották azt a hagyományőrző rendezvényt Oromhegyesen, a Petőfi Sándor Művelődési Egyesület szervezésében, mely igen nagy múltra tekint vissza. A XXXVII. Gazdag Ág tulajdonképpen egy verseny is, melyre a résztvevők, a környékbeli és távolabbról érkező művelődési egyesületek tagjai már hetekkel, hónapokkal előtte elkezdenek készülni, hisz meg kell mutatniuk tudásukat is. A szoros versenyben ezúttal a házigazda Oromhegyes győzedelmeskedett, így a fődíj, a vándorbot hazakerült és ott marad egy évig, a következő szemléig.  
A délután kezdődő és estébe nyúló rendezvényt megtisztelte jelenlétével Varjú Potrebić Tatjana, a Magyar Nemzeti Tanács Végrehajtó Bizottságának oktatásért felelős tagja is, aki elmondta, hogy hosszú évek óta állandó résztvevője ennek a szép, hagyományainkat éltető és felelevenítő eseménynek, és örömmel tölti el, hogy az MNT kiemelt jelentőségű rendezvényeként ilyen szép számú látogatottságnak örvend. Fejsztámer Róbert, magyarkanizsai polgármester is üdvözölte a résztvevőket és hangsúlyozta, hogy mennyire fontos a hagyományok éltetése és átadása a következő generációknak is. A rendezvény elején Koncz Lázár, a Petőfi Sándor Művelődési Egyesület egykori elnöke gyertyát gyújtott mindazokért, akik már nem lehetnek jelen a Gazdag Ágon, de valaha szívügyüknek tekintették.
Az idei Gazdag Ág központi témája a jeles napok voltak, e köré épült minden versenyszám. A faluház előterében a résztvevő csapatok gazdag kép- és régi tárgyak, használati eszközök kiállításával várták az érkezőket, ahol finomabbnál finomabb, hagyományos süteményeket kínáltak. A tökös görhétől a szentjánoskenyeres kelt kalácson át a hájas kifliig volt miből válogatni. Aki esetleg éhesen érkezett, Oromhegyesen jól is lakhatott. A tíz benevezett csapat Palics, Ludas és Hajdújárás kivételével Magyarkanizsa községből érkezett, és a zsűri elmondása szerint idén is szépen felkészültek. Az első részben anekdotákat hallhatott a közönség, melyek a jeles napokhoz fűződtek, majd énekkel is bizonyították felkészültségüket, majd a folytatásban egy-egy jelenetet is előadtak.
Bálint Klára, az oromhegyesi Petőfi Sándor Művelődési Egyesület jelenlegi elnöke a szervezők nevében köszöntötte a jelenlevőket és elmondta, hogy a hagyományápoló és -őrző szemle nagy jelentőséggel bír az oromhegyesiek számára, de tudja azt is, hogy a környékbeli egyesületek is nagyon várják minden évben a rendezvényt, melynek ők örömmel és várakozással adnak otthont sok-sok éve.
– A XXXVII. Gazdag Ág témája a jeles napok, amelyek régen valóban jelet viseltek, megkülönböztető jelet a napok sorában a hozzájuk kapcsolódó szokások, hiedelmek, babonák miatt. Hogy miért kerültek bizonyos napokra jelek, azt elfedi előlünk az idő. Az idei szemlén a naptári évnek azokat a napjait vesszük számba, hónapokra bontva, melyek elődjeink életében jelentőséggel bírtak – mondta többek között Bálint Klára.
A zsűri tagjai: Nagy Abonyi Ágnes és Burány Katalin néprajzkutatók és Baráth László zenetanár, klarinétművész voltak, akik a látottak alapján azt a döntést hozták, hogy a harminchetedik Gazdag Ág legjobbjai az oromhegyesiek voltak, így a szemle fődíja, a vándorbot hazatalált és otthon marad egy évig, a következő Gazdag Ágig, amikor a művelődési egyesületek csapatai újra megmérkőzhetnek érte. A vándorbot is fontos a versenyzőknek, de ahogy szombaton többen is elmondták, a legfontosabb, hogy ilyenkor találkoznak, közösségben vannak és felidézik a régi szép időket, sőt, a verseny után estébe nyúló mulatsággal zárják ezt a szép napot, melynek célja értékeink megőrzése és továbbadása.

Bővebben:




Oromhegyesen maradt a vándorbot

Hónapsoroló, jeles napok az idei Gazdag Ágon