| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |

   2026.02.26.
Az lehetsz, aki csak akarsz, és rajzold is le!

Nemzetközi rajzpályázatot szervezett a magyarkanizsai Gyöngyszemeink Iskoláskor Előtti Intézmény. A községből és Magyarországról 120 alkotás érkezett be a Farsang nevet viselő kiírásra. 


A Cnesa előcsarnokában állították ki a rajzokat, amelyeket az ünnepélyes megnyitó előtt mindenki megtekinthetett. A gyerekek rajzainak csak a képzelet szabhatott határt, szinte mindenki más-más technikával alkotott. 


A rajzpályázatra ...

   2026.02.26.
A vallási turizmus fejlesztése

A Magyarkanizsa községben zajló határon átnyúló projektek egyike a Szakrális utazások, azaz a Sacred Journeys projektum, amelynek egyik kedvezményezettje a Délvidék Kutató Központ Egyesület. A pályázat az Interreg VI-A IPA Magyarország–Szerbia Program keretében valósul meg, célja pedig a szerb–magyar határtérség gazdag vallási és kulturális örökségének megőrzése, elérhetősége, láthatóvá tétele. A projekt térségünk szakrális helyeit és vallási ...

   2026.02.25.
Mit jelent boldognak lenni?

Soha nem éltünk még ilyen jól – mégis egyre többet beszélünk a boldogtalanságról. Kalmár Ákos okleveles közgazdász, vallástudományi szakember ennek miértjére kereste a választ a József Attila Könyvtárban megtartott előadásán. Konkrétan azt vizsgálta, hogyan alakult a boldogság fogalma az európai gondolkodás történetében, az ókori filozófiától a keresztény hagyományon át a modernitás kezdetéig.


Külön hangsúlyt kapott a 18. századtól ...

   2026.02.24.
Városok arculatát alakította

– Volt némi beleszólásom városok arculatának alakításába – mondta a rá jellemző bölcs szerénységgel Tóth Vilmos, magyarkanizsai építész, amikor beszélgetni kezdtünk a Magyar Életfa díj kapcsán. A Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség elismerése, amit a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet munkaközössége felterjesztése nyomán – a magyar kultúra napja kapcsán rendezett ünnepségen – adtak át neki Zentán, azért is érdekes, mert ...

   2026.02.23.
Két külön zenei világ összeforrása

Első alkalommal lépett színpadra közösen Magyarkanizsán Dresch Mihály magyarországi Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas magyar zenész és a Mezei kvartett. 


Az egész estés műsort, melynek alapját a magyar népdal képezte, a Regionális Kreatív Műhely szervezte, a Magyar Művészeti Akadémia Szegedi Regionális Műhelye és a szegedi Zenergia Egyesület közreműködésével. A közönség két külön zenei világ összeforrását hallhatta az est folyamán. 


 
Keresés
 

   2025.03.03.
Jó ügyért torkoskodtak Horgoson

A magyar néphagyományban a torkos csütörtök a farsang különleges napjainak egyike. Lényege, hogy a nagyböjt előtt bőségesen fogyasztottak zsírban gazdag, és egyben a farsangi időszakhoz kötődő ételeket. Horgoson immár negyedik éve torkos szombatokat tartanak azzal, hogy ez egy közösségi esemény. Disznóöléssel kezdődik a falu központjában, majd igazi disznótorral folytatódik a nap, s nemcsak megengedett, hanem kívánatos is a torkoskodás. Torkoskodni ezen a napon már csak azért sem bűn, mert a Juvenior Polgárok Egyesülete által szervezett esemény jótékonysági rendezvény. A Torkos szombat bevételét az egyháznak ajánlják fel.
A kora reggeli órákban inkább idősebbeket lehetett látni, 10 óra felé azonban, amire elkészült a reggeli, a sült vér és egyéb ételek, már minden korosztály tagjait meg lehetett találni a falu központjában.
Sós Nóra, a helyi művelődési ház programszervezője elmondta, hogy akkor, amikor a rendezvényt kitalálták, nem gondolták, hogy ekkora érdeklődés övezi majd. Egyre kevesebben foglalkoznak már sertéstartással, emiatt kevesebb a disznóvágás is, viszont a régi, hagyományos ízeket mindenki kedveli. A látvány sem maradt el, a sertést ugyanis szalmával pörkölik, érdemes tehát korán felkelni ezen a napon.
A rendezvényre családjával ellátogatott Fejsztámer Róbert magyarkanizsai polgármester is, akinek vannak emlékei a régi disznótorokról, hisz a nagyszülei is ápolták a hagyományt. Örül neki, hogy most az ilyen rendezvényekkel a gyerekeknek is meg tudják mutatni, milyenek voltak az ilyen torok, amelyekre az egész család összegyűlt, s a nap végére a jószágnak a fele elfogyott. A közösség erősítése szempontjából nagyon fontos volt ez a szokás, véli a polgármester, akinek a kedvenc disznótoros étele a sült vér és a frissen sült tepertő.
A horgosi Torkos szombat fő fogása idén a töltöttkáposzta volt, de kemencében sült süteményeket is lehetett kóstolni csakúgy, mint házi savanyúságot, de kapható volt lángos is disznótoros változatban, szalonnacsíkokkal díszítve.


Bővebben:

 




Jó ügyért torkoskodtak Horgoson

Torkos szombat Horgoson

Disznóvágás jótékony céllal