| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |

   2026.01.20.
Szerb–magyar útirányjelző táblák Magyarkanizsán is

Magyarkanizsa következik: összesen 19 kétnyelvű, magyar–szerb útirányjelző tábla kerül kihelyezésre az önkormányzat területén - írja közösségi oldalán dr. Pásztor Bálint. 
A Vajdasági Magyar Szövetség elnöke a közösségi oldalán tette közzé a hír. Mint írja, amit Zentán elindítottak, majd Topolyán folytattak, az most Magyarkanizsán következik. Közel 40 év után először nem esetileg, hanem rendszerben jelenik meg a magyar nyelv a helyi ...

   2026.01.19.
Túrós lepény készült az oromi Varázsfalatok kis konyhájában

Gyerekek voltak a főcukrászok, ők készítették el az édes finomságot. A programot a magyarkanizsai önkormányzat támogatta. 
Nagy volt a munka a hétvégén Oromon, ugyanis azok a gyerekek, akik részt vettek a helyi Varázsfalatok Egyesület blokknapján, most túrós lepényt készítettek. Mindenkinek megvolt a feladata, amíg kelt a tészta, addig szorgosan dolgoztak, az édes, túrós tölteléken. 
A Varázsfalatok Egyesület szervezésében már több alkalommal ...

   2026.01.19.
A juhállomány fenntartása egyre nagyobb kihívást jelent

Főleg a kisebb családi gazdaságok számára. A szárazság, az alacsony felvásárlási árak és a támogatások késése bizonytalanságot okoz a gazdák számára. 
A juhtenyésztés is osztozik az állattenyésztői ágazat általános válságában. Magyarkanizsa községben generációk óta foglalkoznak juhok tenyésztésével. 
Ilonafalván közel ötszáz merinó juhot nevel Fehér Csaba és családja. Az idei év azonban különösen nehéz lesz számukra: ...

   2026.01.19.
Közös akarat a megmaradásért

Pénteken, január 16-án délután Magyarkanizsán tartották meg a Vajdasági Magyar Közösségek Terület- és Gazdaságfejlesztési Stratégiája (2026–2033) tervezetének utolsó nyilvános közvitáját. A második gazdaságfejlesztési stratégia kiemelt céljai közé tartozik a modern, biztos alapokon nyugvó, fejlődőképes gazdaság kialakítása.  
A vajdasági magyar közösség megmaradását és fejlődését előtérbe helyező stratégiatervezet közvitáját ...

   2026.01.16.
Lecsengőben van az influenzajárvány Vajdaságban

A szakemberek szerint továbbra is a megelőzésre kell helyzeni a hangsúlyt, ugyanis a vírus cseppfertőzéssel terjed. 
Vajdaságban, így Magyarkanizsa községben is lecsengőben van az influenza. Az elmúlt héten a legtöbb influenzaszerű megbetegedést a 15-29 éves korosztályban regisztrálták, 274 esetet jegyeztek fel, míg akut légúti fertőzéssel 1136 páciens esetében kértek orvosi segítséget, főként a legfiatalabb, 0-4 éves korosztály érintett.  

 
Keresés
| Sport |
 

   2024.12.10.
Élete a foci

Az oromi Kazi Zsolt nevével már többször találkozhattak a Hét Nap hasábjain. A kiváló sportmunkás hét éven át elnöke volt a magyarkanizsai női labdarúgóklubnak, de ezzel párhuzamosan az oromi férfi-labdarúgócsapat munkájában is részt vett. Két, labdarúgással kapcsolatos könyvet adott ki, valamint 2008 óta elsősorban az alacsonyabb osztályú labdarúgó-mérkőzésekről ír a Magyar Szó sportrovatába. A közelmúltban megtartott falunap alkalmából a helyi közösség vezetősége a labdarúgásban végzett tevékenységéért Oromért elismerésben részesítette.
* Mióta követed szűkebb és tágabb pátriánk labdarúgóéletének történéseit?
— Óvodás voltam, amikor csatlakoztam édesapámhoz, és elkezdtem az oromi csapat mérkőzéseit látogatni. Halvány emlékeket őrzök arról a mérkőzésről, amikor 1974-ben az oromi csapat Padén megnyerte a bajnoki címet a Tisza Menti Ligában, ahogy a régi, oromi focipálya hangulatos összecsapásairól is, mely a mai általános iskola helyén állt. Az új általános iskola építése miatt a csapat három idényre Újfaluba költözött, ahova édesapámmal mi is követtük a fiúkat. Ahogy cseperedtem, én is elkezdtem focizni, igaz, nem Oromon, hanem a szomszédos Gabrićon. Az egyik tornaórára eljöttek a Poljoprivrednik Labdarúgóklub képviselői, és pionírcsapatukba játékosokat kerestek. Több oromi gyerekkel együtt én is jelentkeztem, és egy teljes szezont lejátszottunk a Szabadkai Minőségi Ligában. Amikor már koromnál fogva jogom volt játszani az oromi ificsapatban, akkor visszajöttem, és először az ifiknél, majd a felnőtteknél rúgtam a bőrt. Akkoriban a felnőttek mérkőzései előtt előmérkőzéseket játszottunk, ahol horgosi, magyarkanizsai, zentai, tornyosi, moholi ificsapatok ellen vívtunk nagy csatákat. Egy alkalommal ebben az erős mezőnyben a 3. helyet szereztük meg, a felnőttekkel pedig 1990-ben, a délszláv háború kitörése előtti szezonban, valameddig vezettük a táblázatot, végül az előkelő 5. helyen zártuk a bajnokságot. Abban az időben minden környékbeli településnek volt labdarúgócsapata. Rendszeresen játszottunk egyebek között a zentai Kristal és Žitopromet, a kevi Kalász, a bogarasi Mladost, a felsőhegyi Sloboda és a kispiaci Petőfi ellen is. Az akkori riválisaink nagy része azóta sajnos megszűnt.
* Mikor kapcsolódtál be a női foci körforgásába?
— 2008-ban tudósítottam először a Magyar Szó sportrovatát labdarúgó-mérkőzésről, és ekkor kezdtem el követni a női focit is, először csak a televízióban, valamint kijártam a szabadkai Spartacus mérkőzéseire is. A közösségi médiában felfigyeltem a moholi Rubin női focicsapatára, majd a 2010-ben Magyarkanizsán megalakult Metalmania Női Labdarúgóklubbal kapcsolatos történéseket is követtem. Megismerkedtem az edzővel, a játékosokkal, 2014-től látogattam a mérkőzéseiket, 2015-től a klub munkájának aktív részesévé váltam, 2017. január 1-jétől az idén nyárig pedig a klub elnöki tisztségét töltöttem be.
* A klub a legalsó ligából indulva fokozatosan lépegetett felfelé egészen a Szuperliga 3. helyéig, mely az együttes eddigi legnagyobb sikerének számít.
— Rögös út vezetett a 2022/23-as idényben szerzett bronzéremig. A 2014/15-ös pontvadászat után megszűnés fenyegette a klubot, nem volt ugyanis elég játékosunk. Egy kötetlen, baráti beszélgetés során felvázoltam a magyarkanizsai klub edzőjének és a szintén játékoshiánnyal küzdő moholi egyesület elnökének, hogy próbáljuk meg egyesíteni erőinket azáltal, hogy a moholi csapat legjobb labdarúgói átmennének Magyarkanizsára. Az elképzelés megvalósult, és a 2015/2016-os idénytől már a moholiakkal közösen vívtuk csatáinkat. Ekkor kezdődött a magyarkanizsai női foci felemelkedése. 2016-ban még nem sikerült megszereznünk a bajnoki címet a II. ligában, a következő szezonban azonban már igen, és osztályozón keresztül felkerültünk az I. ligába, ahol három idényt töltöttünk. A harmadik szezon végén feljutottunk a Szuperligába, ahol eddigi legjobb helyezésünk a bronzérem.
Bővebben:

 




Élete a foci