| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |

   2026.05.13.
A Vöröskereszt munkájáról tanultak az adorjáni kisdiákok

A Vöröskereszt magyarkanizsai szervezete mutatkozott be az adorjáni elsősöknek kedd reggel. A gyerekek megismerhették a szervezet történetét, célkitűzéseit. Az esemény a Vöröskereszt hete programsorozat részeként valósult meg, amelynek célja, hogy közelebb hozza a szervezet munkáját a legfiatalabb generációhoz is. 


Mesén keresztül ismerhették meg az elsősök a Vöröskereszt történetét és mindennapi munkáját, játékosan sajátíthatták ...

   2026.05.13.
Iskolanapot ünnepelt a horgosi Kárász Karolina Általános Iskola

A horgosi Kárász Karolina Általános Iskola hétfőn ünnepelte az iskola napját. A diákok a diákszínjátszó fesztiválokon is sikerrel bemutatott Fehérlófia című előadással, énekszámokkal, a pedagógusok pedig zenés meglepetésprodukcióval készültek az ünnepi műsorra. 


Az esemény alkalmat adott arra is, hogy az intézmény vezetősége és Magyarkanizsa önkormányzata visszatekintsen az elmúlt időszak eredményeire, fejlesztéseire és az iskola ...

   2026.05.13.
Vándormadarak világnapja

Szombaton, május 9-én ünnepeltük a vándormadarak világnapját, ebből az alkalomból a törökkanizsai Tisza Ökológiai Központ madármegfigyelésre hívta a természetjáró, madárkedvelő embereket a Kispiac alatt, a magyarkanizsai Járáson elterülő Kapitány-rét halastóra. Az összegyűlt több mint egy tucat madárkedvelőt Mirjana Rankov törökkanizsai ornitológus, a Szerbiai Madártani és Madárvédelmi Egyesület szakmunkatársa vezette körbe a tavon.  


   2026.05.13.
Bicskei Zoltán az idei Herceg János-díjas

A dr. Silling István nyelvész, író, néprajzkutató, a dr. Mák Ferenc író, irodalom- és művelődéstörténész, a L. Móger Tímea költő alkotta bírálóbizottság 2026. március 20-án egyhangúlag meghozott döntése alapján a zombori Bielitzky Károly Városi Könyvtár a 2026. évre szóló Herceg János Irodalmi Díjat eddigi életművének jelentősége elismeréséül Bicskei Zoltán filmrendezőnek, grafikusművésznek, esszéírónak adományozza.  


   2026.05.13.
Borban is fürödhettek volna

A 14. Nagy Honi Borversenyt tartották május 9-én, szombaton a horgosi Művelődési Házban, ahová több mint kétszáz fajta bort hoztak a benevezők. A szervezők, a Szent Orbán Borlovagrend tagjai rendkívül elégedettek voltak, hisz nem csak a környékből, hanem még külföldről is érkeztek benevezők, akik mindannyian a legjobb nedűiket hozták Horgosra. Idén a hazaiak mellett Magyarországról, Szlovákiából, Romániából és első alkalommal Bulgáriából is Horgoson landoltak ...

 
Keresés
| Sport |
 

   2024.12.10.
Élete a foci

Az oromi Kazi Zsolt nevével már többször találkozhattak a Hét Nap hasábjain. A kiváló sportmunkás hét éven át elnöke volt a magyarkanizsai női labdarúgóklubnak, de ezzel párhuzamosan az oromi férfi-labdarúgócsapat munkájában is részt vett. Két, labdarúgással kapcsolatos könyvet adott ki, valamint 2008 óta elsősorban az alacsonyabb osztályú labdarúgó-mérkőzésekről ír a Magyar Szó sportrovatába. A közelmúltban megtartott falunap alkalmából a helyi közösség vezetősége a labdarúgásban végzett tevékenységéért Oromért elismerésben részesítette.
* Mióta követed szűkebb és tágabb pátriánk labdarúgóéletének történéseit?
— Óvodás voltam, amikor csatlakoztam édesapámhoz, és elkezdtem az oromi csapat mérkőzéseit látogatni. Halvány emlékeket őrzök arról a mérkőzésről, amikor 1974-ben az oromi csapat Padén megnyerte a bajnoki címet a Tisza Menti Ligában, ahogy a régi, oromi focipálya hangulatos összecsapásairól is, mely a mai általános iskola helyén állt. Az új általános iskola építése miatt a csapat három idényre Újfaluba költözött, ahova édesapámmal mi is követtük a fiúkat. Ahogy cseperedtem, én is elkezdtem focizni, igaz, nem Oromon, hanem a szomszédos Gabrićon. Az egyik tornaórára eljöttek a Poljoprivrednik Labdarúgóklub képviselői, és pionírcsapatukba játékosokat kerestek. Több oromi gyerekkel együtt én is jelentkeztem, és egy teljes szezont lejátszottunk a Szabadkai Minőségi Ligában. Amikor már koromnál fogva jogom volt játszani az oromi ificsapatban, akkor visszajöttem, és először az ifiknél, majd a felnőtteknél rúgtam a bőrt. Akkoriban a felnőttek mérkőzései előtt előmérkőzéseket játszottunk, ahol horgosi, magyarkanizsai, zentai, tornyosi, moholi ificsapatok ellen vívtunk nagy csatákat. Egy alkalommal ebben az erős mezőnyben a 3. helyet szereztük meg, a felnőttekkel pedig 1990-ben, a délszláv háború kitörése előtti szezonban, valameddig vezettük a táblázatot, végül az előkelő 5. helyen zártuk a bajnokságot. Abban az időben minden környékbeli településnek volt labdarúgócsapata. Rendszeresen játszottunk egyebek között a zentai Kristal és Žitopromet, a kevi Kalász, a bogarasi Mladost, a felsőhegyi Sloboda és a kispiaci Petőfi ellen is. Az akkori riválisaink nagy része azóta sajnos megszűnt.
* Mikor kapcsolódtál be a női foci körforgásába?
— 2008-ban tudósítottam először a Magyar Szó sportrovatát labdarúgó-mérkőzésről, és ekkor kezdtem el követni a női focit is, először csak a televízióban, valamint kijártam a szabadkai Spartacus mérkőzéseire is. A közösségi médiában felfigyeltem a moholi Rubin női focicsapatára, majd a 2010-ben Magyarkanizsán megalakult Metalmania Női Labdarúgóklubbal kapcsolatos történéseket is követtem. Megismerkedtem az edzővel, a játékosokkal, 2014-től látogattam a mérkőzéseiket, 2015-től a klub munkájának aktív részesévé váltam, 2017. január 1-jétől az idén nyárig pedig a klub elnöki tisztségét töltöttem be.
* A klub a legalsó ligából indulva fokozatosan lépegetett felfelé egészen a Szuperliga 3. helyéig, mely az együttes eddigi legnagyobb sikerének számít.
— Rögös út vezetett a 2022/23-as idényben szerzett bronzéremig. A 2014/15-ös pontvadászat után megszűnés fenyegette a klubot, nem volt ugyanis elég játékosunk. Egy kötetlen, baráti beszélgetés során felvázoltam a magyarkanizsai klub edzőjének és a szintén játékoshiánnyal küzdő moholi egyesület elnökének, hogy próbáljuk meg egyesíteni erőinket azáltal, hogy a moholi csapat legjobb labdarúgói átmennének Magyarkanizsára. Az elképzelés megvalósult, és a 2015/2016-os idénytől már a moholiakkal közösen vívtuk csatáinkat. Ekkor kezdődött a magyarkanizsai női foci felemelkedése. 2016-ban még nem sikerült megszereznünk a bajnoki címet a II. ligában, a következő szezonban azonban már igen, és osztályozón keresztül felkerültünk az I. ligába, ahol három idényt töltöttünk. A harmadik szezon végén feljutottunk a Szuperligába, ahol eddigi legjobb helyezésünk a bronzérem.
Bővebben:

 




Élete a foci