| |
|
| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |
|
Magyarkanizsa község tizenhárom településének egyik legkisebbje Újfalu, mely Orom Helyi Közösséghez tartozik. Az egykor sűrűn lakott falucska fő vonzereje a helyben működő mezőgazdasági létesítmény volt, mely szinte az összes lakosnak munkát adott. Mára azonban az ott élők száma is megcsappant, a birtoknak sincs már meg az eredeti funkciója, de még mindig ugyanolyan kis, szerethető falu, mint volt egykoron. Az emberek ismerik egymást, szinte kis családként élnek, ... |
|
|
A Gyöngyszemeink Iskoláskor Előtti Intézmény óvodásai pénteken színes aszfaltrajzokkal díszítették ki a magyarkanizsai városháza előtti teret. Minden évben a gyermekhét keretében az aszfaltrajzolás is egy program a kicsiknek, amit általában ajándékokkal köszön meg nekik az önkormányzat. Fejsztámer Róbert munkatársaival együtt látogatott ki a városháza előtti térre, ahol gyerekeket labdákkal és játékokkal ajándékozták meg.
Márta Ottilia, ... |
|
|
Továbbra is igényelhetik a megvásárolt üzemanyag után a literenkénti 50 dináros támogatást a mezőgazdasági termelők, valamint a bérleti szerződések meghosszabbítása is aktuális. A falugazdászok arra kérik a bejegyzett gazdaságokat, hogy ezeket a folyamatokat ne hagyják az év végére, hiszen az eAgrár rendszernek is idő kell, míg az adatokat feldolgozza.
Folyamatosan érkeznek a gazdák a magyarkanizsai falugazdász irodába. Ugyanis egész éven át figyelemmel ... |
|
|
A Vajdasági Magyar Mozgókép Napja alkalmából újra megszervezik a Vajdasági Magyar Filmek Fesztiválját október 8. és 10. között. A filmeket Szabadkán, Magyarkanizsán, Újvidéken, Adán, Zentán, Topolyán és Zomborban is megtekinthetik az érdeklődők. Bemutatják a Szolgának született című erdélyi dokumentumfilmet, a Forró Lajos által rendezett Levél a halálsorról című 24 perces kisfilmet, Fejős Csilla alkotását, a Tűszúrásokat, amelyben Tolnai Ottóra emlékeznek, ... |
|
|
A Mi Kis Falunk Martonos Egyesület szervezésében megvalósult bemutató a helyi élet pillanatait, értékeit, valamint közösségi élményeit állítja középpontba.
A pályázatot külön gyermek- és felnőtt kategóriában értékelték, az első három helyezett díjazásban részesült, emellett különdíjakat is osztottak. A 11 éves Berkó Zalán is beküldte fotóját, amivel a második helyet érdemelte ki: „A pecaversenyen jöttek a hattyúk és láttam, hogy ... |
|
|
|
|
|
|
|
 Szerda délután, október 30-án Adorjánon a temető melletti, több mint húsz évvel ezelőtt felállított emlékhelyen felolvasták annak a több mint félszáz falubeli polgárnak a nevét, akiket 1944. október 31-én végeztek ki a partizánok, csak azért, mert magyarok voltak. A helyiek emlékében még élénken él a több évtizeddel ezelőtt elkövetett partizán vérengzés, mely több mint ötven ártatlan életet követelt. A temetőben lévő emlékműnél Orcsik Károly plébános tartott az alkalomhoz illő szertartást és ő mondott emlékező beszédet, majd a helyi fiatalok és a művelődési egyesület tagjai tették még meghatóbbá az eseményt.
A koszorúzással egybekötött megemlékezésen dr. Forró Lajos, a Délvidék Kutató Központ alelnöke idézte fel a tragikus eseményeket, és tartott beszédet, melyből kiemeljük:
– Az ember kétszer hal meg. Először, amikor a teremtő magához szólítja, másodszor, amikor utoljára kimondják a nevét. A partizán hatalomváltást követően október 31-én délelőtt egy tizenhét tagú partizánkülönítmény érkezett a faluba. Közöttük olan ismert hóhérok, mint Nikola Radaković, Mihajlo Oluški, Svetozar Knežević-Baćo. A magyarkanizsai különítmény azzal a céllal jött, hogy a Tiszába lövik a magyar férfilakosságot. A magukat partizánnak nevező martalócok, valójában a magyarkanizsai Népőrség tagjai, házról házra jártak, így szedték össze az embereket. Szecsei Jakabot a háza előtt, gyermekei és felesége szeme láttára elsőként lőtték fejbe.
Egy zsebkendőt belemártottak Jakab vérébe és azt az egyik martalóc karjára kötötték. Azt a látszatot akarták kelteni, hogy őket a faluban támadás érte. Ennek a hazugságnak okán a templom előtti téren körülbelül kétszáz férfit gyűjtöttek össze. Megkezdődött a válogatás. A gyilkosok a piactéren összeterelt emberek közül ötvenet választottak ki. Kettesével, dróttal összekötözték őket és elindították a menetet Kanizsa felé, majd egy hirtelen ötlettel a Tisza felé irányították őket. A partra érve a gyilkosok senkinek nem kegyelmeztek és az adorjániakat a Tiszába lőtték. Szecsei Jakab és az ötven, a Tisza-parton lelőtt magyar mellett még hat adorjánit likvidáltak. Őket később vitték el, vagy rendelték be kihallgatásra Magyarkanizsára, ahol nyomuk veszett. Ez a kis falu ötvenhét embert vesztett a partizánterror során – emelte ki dr. Forró Lajos.
A beszédet követően az áldozatok hozzátartozói, az adorjáni helyi közösség, a Vajdaság Magyar Szövetség és a Délvidék Kutató Központ képviselői helyezték el az emlékezés virágait az adorjáni temetőben lévő emlékműnél.
Bővebben:
Az emlékezés kötelesség
|
|
|
|
|
|
