|
|
| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |
Ahol a gyümölcs elég nedvességhez jutott, ott minőségi szőlőt tudnak a termelők betakarítani. A cukortartalom magas, a savasságát igyekeznek a gazdák megőrizni, így várhatóan az idei borok is igen ízletesek lesznek.
Már kora hajnal óta szedik a szőlőt Horgos határában. Bíró Nándor szőlészetében ugyanis már beérett a gyümölcs szinte mindegyik fajtája. Bizonyos szőlőket még augusztusban be kell takarítani, ugyanis, ha túlérik, a hőség kiégeti ... |
|
A hétvégén, a Szent István-napi ünnepségsorozat részeként, a tóthfalusi tájház Magyarkanizsára költözött. A Dobó Tihamér Képtár falai között most olyan tárgyak láthatók, amelyek korábban Tóthfaluban meséltek a múltról.
Az érdeklődők megtekinthetik a paraszti világ mindennapjait idéző használati eszközöket, bútorokat, berendezéseket, dísztárgyakat, valamint korabeli ruházati cikkeket. A kiállítás célja, hogy közelebb hozza a látogatókhoz ... |
|
Másodszor ad otthont a népi kézműves tábornak Tóthfalu, ahol mintha a múlt találkozna a jövővel, hisz egyik szegletben muzsikálnak, a másikban kosarat fonnak, a harmadikban a népi viseletekről van szó. A túloldalon népzene szól, míg távolabb meg épp a kis focisták rúgják a bőrt. A népi kézműves tábor szerdától vasárnapig tart, így épp a munka kellős közepébe csöppentünk bele csütörtökön, amikor meglátogattuk a tábor résztvevőit. A Hagyományok Háza ... |
|
Szombaton, augusztus 16-án tartották az V. Szent István-napi magyarságismereti vetélkedőt és II. Ifjúsági napot a Vajdasági Nagycsaládos Egyesületek Szövetségének és a magyarkanizsai Kuckó Nagycsaládosok Egyesületének szervezésében.
A délelőtt folyamán zajlott le a magyarságismereti vetélkedő, melyben háromtagú csapatok mutatták be tudásukat az 1848/49-es forradalom és szabadságharc témakörében.
A csapatokat a Vajdasági ... |
|
Horgoson idén először szervezték meg a nyári mazsorett tábort, amelyet a Bartók Béla Magyar Művelődési Egyesület mazsorettcsoportja szervezett.
A négy nap során 15 résztvevő ismerkedhetett meg a tánc világával, voltak kezdők és olyanok is, akik már tapasztalt táncosok. A gyerekek a mazsoretten kívül más táncstílusokat is kipróbálhattak, miközben játékos, kreatív foglalkozásokon vettek részt.
A tánctábort Szabadkán már több alkalommal ... |
|
|
|
|
|
|
|

Szerda délután, október 30-án Adorjánon a temető melletti, több mint húsz évvel ezelőtt felállított emlékhelyen felolvasták annak a több mint félszáz falubeli polgárnak a nevét, akiket 1944. október 31-én végeztek ki a partizánok, csak azért, mert magyarok voltak. A helyiek emlékében még élénken él a több évtizeddel ezelőtt elkövetett partizán vérengzés, mely több mint ötven ártatlan életet követelt. A temetőben lévő emlékműnél Orcsik Károly plébános tartott az alkalomhoz illő szertartást és ő mondott emlékező beszédet, majd a helyi fiatalok és a művelődési egyesület tagjai tették még meghatóbbá az eseményt.
A koszorúzással egybekötött megemlékezésen dr. Forró Lajos, a Délvidék Kutató Központ alelnöke idézte fel a tragikus eseményeket, és tartott beszédet, melyből kiemeljük:
– Az ember kétszer hal meg. Először, amikor a teremtő magához szólítja, másodszor, amikor utoljára kimondják a nevét. A partizán hatalomváltást követően október 31-én délelőtt egy tizenhét tagú partizánkülönítmény érkezett a faluba. Közöttük olan ismert hóhérok, mint Nikola Radaković, Mihajlo Oluški, Svetozar Knežević-Baćo. A magyarkanizsai különítmény azzal a céllal jött, hogy a Tiszába lövik a magyar férfilakosságot. A magukat partizánnak nevező martalócok, valójában a magyarkanizsai Népőrség tagjai, házról házra jártak, így szedték össze az embereket. Szecsei Jakabot a háza előtt, gyermekei és felesége szeme láttára elsőként lőtték fejbe.
Egy zsebkendőt belemártottak Jakab vérébe és azt az egyik martalóc karjára kötötték. Azt a látszatot akarták kelteni, hogy őket a faluban támadás érte. Ennek a hazugságnak okán a templom előtti téren körülbelül kétszáz férfit gyűjtöttek össze. Megkezdődött a válogatás. A gyilkosok a piactéren összeterelt emberek közül ötvenet választottak ki. Kettesével, dróttal összekötözték őket és elindították a menetet Kanizsa felé, majd egy hirtelen ötlettel a Tisza felé irányították őket. A partra érve a gyilkosok senkinek nem kegyelmeztek és az adorjániakat a Tiszába lőtték. Szecsei Jakab és az ötven, a Tisza-parton lelőtt magyar mellett még hat adorjánit likvidáltak. Őket később vitték el, vagy rendelték be kihallgatásra Magyarkanizsára, ahol nyomuk veszett. Ez a kis falu ötvenhét embert vesztett a partizánterror során – emelte ki dr. Forró Lajos.
A beszédet követően az áldozatok hozzátartozói, az adorjáni helyi közösség, a Vajdaság Magyar Szövetség és a Délvidék Kutató Központ képviselői helyezték el az emlékezés virágait az adorjáni temetőben lévő emlékműnél.
Bővebben:
Az emlékezés kötelesség
|
|
|
|
|
|