| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |

   2026.03.03.
Többszörös ünnep Oromon

Az Arany János nevét viselő általános iskola három épületébe öt kistelepülés diákjai járnak: az oromhegyesi, az oromi és a tóthfalui tagozatra utaznak még a völgyesi és az újfalusi diákok is elsajátítani a nyolc osztály tananyagát. Az iskolanapot már tizenegy éve a magyar költőóriás születésének napján tartják. Az ünnepség alkalmából ezúttal hétfőn az oromi épületben gyűltek össze az eminens vendégek, a testvériskolák képviselői és természetesen ...

   2026.03.02.
A Folyami Polgárnaszád Magyarkanizsán

A Magyar Nemzeti Tanács szervezésében február 27-én, pénteken este a magyarkanizsai székhelyű Vajdasági Birkózóakadémián telt ház előtt zajlott le a Folyami Polgárnaszád eseménye, majd az azt követő Kormorán-nagykoncert. A tényfeltáró rendezvény alkalmat adott a találkozásra, a párbeszédre és a közösségi kapcsolatok megerősítésére is. A Civil Összefogás Fórum (CÖF) és a Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖKA) országjáró programja még tavaly ...

   2026.02.26.
Az lehetsz, aki csak akarsz, és rajzold is le!

Nemzetközi rajzpályázatot szervezett a magyarkanizsai Gyöngyszemeink Iskoláskor Előtti Intézmény. A községből és Magyarországról 120 alkotás érkezett be a Farsang nevet viselő kiírásra. 


A Cnesa előcsarnokában állították ki a rajzokat, amelyeket az ünnepélyes megnyitó előtt mindenki megtekinthetett. A gyerekek rajzainak csak a képzelet szabhatott határt, szinte mindenki más-más technikával alkotott. 


A rajzpályázatra ...

   2026.02.26.
A vallási turizmus fejlesztése

A Magyarkanizsa községben zajló határon átnyúló projektek egyike a Szakrális utazások, azaz a Sacred Journeys projektum, amelynek egyik kedvezményezettje a Délvidék Kutató Központ Egyesület. A pályázat az Interreg VI-A IPA Magyarország–Szerbia Program keretében valósul meg, célja pedig a szerb–magyar határtérség gazdag vallási és kulturális örökségének megőrzése, elérhetősége, láthatóvá tétele. A projekt térségünk szakrális helyeit és vallási ...

   2026.02.25.
Mit jelent boldognak lenni?

Soha nem éltünk még ilyen jól – mégis egyre többet beszélünk a boldogtalanságról. Kalmár Ákos okleveles közgazdász, vallástudományi szakember ennek miértjére kereste a választ a József Attila Könyvtárban megtartott előadásán. Konkrétan azt vizsgálta, hogyan alakult a boldogság fogalma az európai gondolkodás történetében, az ókori filozófiától a keresztény hagyományon át a modernitás kezdetéig.


Külön hangsúlyt kapott a 18. századtól ...

 
Keresés
 

   2024.10.31.
Az emlékezés kötelesség

Szerda délután, október 30-án Adorjánon a temető melletti, több mint húsz évvel ezelőtt felállított emlékhelyen felolvasták annak a több mint félszáz falubeli polgárnak a nevét, akiket 1944. október 31-én végeztek ki a partizánok, csak azért, mert magyarok voltak. A helyiek emlékében még élénken él a több évtizeddel ezelőtt elkövetett partizán vérengzés, mely több mint ötven ártatlan életet követelt. A temetőben lévő emlékműnél Orcsik Károly plébános tartott az alkalomhoz illő szertartást és ő mondott emlékező beszédet, majd a helyi fiatalok és a művelődési egyesület tagjai tették még meghatóbbá az eseményt.
A koszorúzással egybekötött megemlékezésen dr. Forró Lajos, a Délvidék Kutató Központ alelnöke idézte fel a tragikus eseményeket, és tartott beszédet, melyből kiemeljük:
– Az ember kétszer hal meg. Először, amikor a teremtő magához szólítja, másodszor, amikor utoljára kimondják a nevét. A partizán hatalomváltást követően október 31-én délelőtt egy tizenhét tagú partizánkülönítmény érkezett a faluba. Közöttük olan ismert hóhérok, mint Nikola Radaković, Mihajlo Oluški, Svetozar Knežević-Baćo. A magyarkanizsai különítmény azzal a céllal jött, hogy a Tiszába lövik a magyar férfilakosságot. A magukat partizánnak nevező martalócok, valójában a magyarkanizsai Népőrség tagjai, házról házra jártak, így szedték össze az embereket. Szecsei Jakabot a háza előtt, gyermekei és felesége szeme láttára elsőként lőtték fejbe.
Egy zsebkendőt belemártottak Jakab vérébe és azt az egyik martalóc karjára kötötték. Azt a látszatot akarták kelteni, hogy őket a faluban támadás érte. Ennek a hazugságnak okán a templom előtti téren körülbelül kétszáz férfit gyűjtöttek össze. Megkezdődött a válogatás. A gyilkosok a piactéren összeterelt emberek közül ötvenet választottak ki. Kettesével, dróttal összekötözték őket és elindították a menetet Kanizsa felé, majd egy hirtelen ötlettel a Tisza felé irányították őket. A partra érve a gyilkosok senkinek nem kegyelmeztek és az adorjániakat a Tiszába lőtték. Szecsei Jakab és az ötven, a Tisza-parton lelőtt magyar mellett még hat adorjánit likvidáltak. Őket később vitték el, vagy rendelték be kihallgatásra Magyarkanizsára, ahol nyomuk veszett. Ez a kis falu ötvenhét embert vesztett a partizánterror során – emelte ki dr. Forró Lajos.
A beszédet követően az áldozatok hozzátartozói, az adorjáni helyi közösség, a Vajdaság Magyar Szövetség és a Délvidék Kutató Központ képviselői helyezték el az emlékezés virágait az adorjáni temetőben lévő emlékműnél.
Bővebben:

 




Az emlékezés kötelesség