| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |

   2026.07.13.
Önkénteseket és kézműves kirakodókat is vár a Malomfesztivál

Nem csak a színésztáborba lehet még jelentkezni: a XII. Malomfesztivál szervezői önkénteseket és kézműves kirakodókat is várnak az augusztusi rendezvényre. 
Légy a Malomfesztivál önkéntese! 
Szeretnél egy igazi közösség tagjává válni, és kipróbálni magad új helyzetekben? Még nincs programod augusztusra? A Malomfesztivál szervezői gondoskodnak a nyarad egyik legnagyobb kalandjáról – neked csak annyit kell tenned, hogy jelentkezel önkéntesnek ...

   2026.07.13.
Virágzik a magyarkanizsai Tiszavirág Kemping

Szinte teltházzal üzemel a magyarkanizsai Tiszavirág Kemping, amely már a május elsejei ünnepek előtt megnyitotta kapuit. Azóta folyamatos az érdeklődés: nemcsak Vajdaság különböző településeiről, hanem külföldről is sok természetkedvelő választja pihenése helyszínéül. 
Ahogy az elmúlt években, úgy idén is egymást érik a lakókocsik és a sátrak a magyarkanizsai Tiszavirág Kempingben. A helyi Bogić Erzsébet minden évben, amint megnyílik a kemping ...

   2026.07.13.
Velebit ünnepelt

Magyarkanizsai község egyik kis településén, Velebiten szombaton egész napos ünnepséget tartottak. A velebiti helyi közösség és a magyarkanizsai úszóklub szervezésében már kora reggel gyülekeztek a helyi tónál, ahol már évek óta megrendezik a velebiti maratont, ezúttal tizenegyedik alkalommal.  A mindig tömeges rendezvényre most is sokan érkeztek Szerbia szinte minden szegletéből, hogy bizonyítsák rátermettségüket. A víz hőmérséklete és az időjárás ...

   2026.07.10.
Sokszínűek az Ifjúsági Iroda programjai

A magyarkanizsai Ifjúsági Iroda, közismert nevén az OZ feladata egybefogni a fiatalokat, közösséget megtartani és építeni. Ennek érdekében az év minden szakában különféle programokat szervez a vezetőség. Erről beszélgettünk Hubai Dáviddal, az iroda vezetőjével, aki elmondta, hogy az első félévük tervezéssel, előkészülettel és munkával telt. Meghatározták a céljaikat, amelyek között az is szerepelt, hogy meglátogassák az általános iskolák nyolcadikosait. ...

   2026.07.10.
Zavartalan a strandidény

A magyarkanizsai strand számtalan lehetőséget kínál a kikapcsolódni vágyóknak. Első és legnépszerűbb a Tisza, a homokos, rendezett strand, mellette a sportolási lehetőségek: a homokos röplabdapálya, a SUP-osok, a medencék, az éttermek, a bárok, a kemping, egyszóval minden adott a zavartalan strandidényhez. A közelmúltban azonban aggodalomra adott okot, hogy Zentánál nem szabad fürdőzni, ezért a magyarkanizsaiak is érdeklődtek, hogy vajon ezen a részen biztonságos-e ...

 
Keresés
 

   2024.10.10.
Mert a múltat rögzítik azok, akik most dokumentumfilmet készítenek

A Magyarkanizsai Cinema Filmműhely a vajdasági magyar mozgókép napja alkalmából október 9-e és 13-a között az idén is megszervezi a Vajdasági Magyar Filmek Fesztiválját. A filmes rendezvénysorozat hét magyarlakta városba jut el (Ada, Magyarkanizsa, Topolya, Szabadka, Újvidék, Zenta, Zombor).
Az eseményen mutatják be a vajdasági magyar filmesek legújabb alkotásait. Iván Attila mesélt a folyamatokról, a filmkészítés fontosságáról és szépségeiről.
* Hogyan jelent meg a filmkészítés, operatőrködés az életedben?
— Valamikor a ’90-es évek derekán a barátaimmal elkezdtünk egy kisjátékfilmet forgatni, teljesen amatőr módon, a baráti társaság vett részt a felvételben, a szerepeket is egymás között osztottuk ki, ennek lett egy végeredménye, melyet egy stúdióban vágtunk össze Zentán. Ezek után megkeresett Bicskei Zoltán, mert hallotta, hogy mi mivel foglalatoskodunk, és valójában így kezdődött. Vele együtt még annak idején az Ozoray Árpád Magyar Művelődési Egyesület videószakkörén készítettünk kisebb dokumentumfilmeket, helytörténeti filmeket, Adorjánon, Oromhegyesen és Magyarkanizsa határában. Utána elvégeztem több tanfolyamot, meg részt vettem a Dunaversitas mesterkurzusán 2017-ben, ahol egy vizsgafilmet készítettünk az év végére (ez egy egyéves tanfolyam volt). Ezek után már önállóan is létrehoztam filmeket, valamint Fejős Csilla kollégámmal körülbelül harminc hosszabb dokumentumfilmet, három kisjátékfilmet és több lírai etűdöt csináltunk.
* Akkor, a ’90-es években melyik szerepkörben érezted magad legjobban?
— Mindenképp az operatőrködésben. Állítólag elég jó képbeállításokat csináltam (ezt mások mondták), a fesztiválokon is olyan visszajelzéseket kaptam, amelyek később erősítették ezt a vonalat bennem. Később megpróbálkoztam a rendezéssel is, de ma már inkább a produceri munka érdekel.
* Mesélj egy kicsit erről a filmfesztiválról.
— Tizenhatodik alkalommal szervezzük meg a vajdasági magyar mozgókép napját. 2005-ben a Magyar Nemzeti Tanács kiemelt ünneppé tette, s így azóta ünnepeljük. Minden évben bemutatjuk az előző évben született vajdasági magyar filmeket. Ezt eddig hat városban tettük, de az idei évben Ada is bekapcsolódott. Ez úgy szokott történni, hogy lemennek a filmvetítések, és ha jelen vannak az alkotók, akkor beszélgetnek velük. Emellett jó kis közösségi hangulat alakul ki, mivel sokan csak a tévében vagy a számítógépen néznek filmeket, de szerencsére még mindig él a mozizásnak az élménye. Az idén inkább a dokumentumfilmek vannak túlsúlyban, azokból hat született, és egy kisjátékfilm van műsoron. Reményeink szerint jövőre már be tudjuk mutatni Bicskei Zoltán új nagyjátékfilmjét, valamint Tolnai Szabolcs alkotását is.
* Szerinted miért vannak túlsúlyban a dokumentumfilmek?
— Főleg azért, mert ezeket kisebb költségvetésből készítik, talán könnyebb is az alkotónak. A kis- és nagyjátékfilmhez nagyon sok pénz kell.
* Beszéljünk egy kicsit az idei filmedről. Mi alapján választod ki az irányt, a témakört, az alanyt?
— Már nagyon régóta foglalkoztatott a borászat, illetve az itteni, vajdasági magyar borászok, baráti kapcsolatban is vagyok Maurer Oszkárral és a többi borásszal is, de szerettem volna egy hosszabb, mélyebb interjút, dokumentumfilmet készíteni vele. Lementünk a Tarcal-hegyre, ott voltam szüret közben is, elmondta a gondolatait és elmesélte azt is, miért fontos számára a bor, illetve annak készítése, hogy az emberek jó bort igyanak, és együtt, közösségi élményként éljék meg a borozást.
* Hogyan kell elképzelni egy ilyen forgatást, mi mindent kell figyelembe venni? Hogy lehet egyszerre végezni a rendezői és az operatőri munkát, okoz ez nehézséget számodra?
— Ez a legnehezebb. Azt tudni kell, hogy egy nagyobb csoport készíti a filmeket, ahol mindenkinek megvan a saját munkája, feladata: az operatőrnek, a hangtechnikusnak, aki a fényekért felel, és így tovább… Arról nem is beszélve, ha rendező is van, akkor ő irányítja a folyamatokat. Itt ezt mind én csináltam egyedül, valamennyire szerencsém volt, mert ismertem a terepet, az alanyt, már sokat beszélgettem vele, sok borvacsorán részt vettem, illetve borkóstolón, melyet ő tartott, és megosztotta a gondolatait, melyek a filmben is megjelennek, és én ezeket akartam igazából újból hallani, hogy a nézők is megismerjék a borászt és az életét.
* Volt olyan is, amikor nem tudtál semmit előre?
— Volt, persze! De jobban szeretem, ha előtte fel tudom mérni a terepet, fel tudok készülni a témával kapcsolatban.
* Honnan inspirálódsz?
— Szeretek a természetben lenni, a Tisza-parton, a folyó sokszor inspirál, vagy a járás is, illetve azok az emberek, akik meghatározó szemlélettel élnek Vajdaságban. Tudjuk, hogy nagyon sokan elmentek innen, de akik még itt maradtak, és próbálják az itteni magyarságban megtartani a lelket, azok érdemesek arra, hogy bemutassuk őket, és többen megismerjék a munkásságukat, az életüket.
* Melyik filmedre vagy a legbüszkébb?
— Sok filmemet szeretem. Inkább azokat, amelyekben a Tisza és a tiszavirágzás is megjelenik, ezekkel jutottam el a legtöbb fesztiválra (de nem csak emiatt szeretem őket). Valahogy a filmkészítés folyamán tudok legjobban átszellemülni, főleg, amikor a természetben vagyok.
* Mi a filmed üzenete, célja, állásfoglalása?
— Minden filmnek kell hogy legyen üzenete. Meg kell indítania valamit a nézőkben, miután megnézték — általában ezek a jó filmek. Számomra fontos a természet és a folyóink védelme. Nem a társadalmi problémákra akarok rávilágítani a filmjeimmel, hanem inkább a környezetvédelemre, a természet és a természetesség fontosságára, illetve a művészetek bemutatására és átadására.
* Szerinted megmaradnak a dokumentarista műfajok, vagy idővel elterjed majd a fiktív alanyokon, szereplőkön, nem tényeken alapuló filmek készítése?
— Mindkettőre szükség van, mindkettő meg is találja a saját közönségét. Fontos, hogy a múltunkkal tisztában legyünk, mert a múltat rögzítik azok, akik most dokumentumfilmet készítenek. De ugyanilyen jelentős a játékfilm is, mert amellett szórakozhatnak, kikapcsolódnak az emberek.
* Van olyan film, amelyen jelenleg dolgozol?
— Vannak terveim, 15 részes dokumentumfilmet készítek a bánáti kastélyokról, már elkezdtem a terepfelméréseket, a szövegek begyűjtését, a jövő tavasszal lesznek a forgatások, és ha minden igaz, a nyárra el is készülnek a filmek.


Bővebben:

 




Mert a múltat rögzítik azok, akik most dokumentumfilmet készítenek