| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |

   2025.06.13.
Strandolni helyben is lehet

Nem kell ahhoz messzire utaznunk, hogy rendezett környezetben, otthonosan, mégis vízparton hűsöljünk. Szerencsések a magyarkanizsaiak, mert minden adott számukra ahhoz, hogy kényelmesen, tiszta, szép körülmények között töltsék el napjaikat olyankor, amikor a hőség kikényszeríti az őket a vízpartra. Nemcsak a helyieknek biztosít kikapcsolódást és megpihenést a helyi Tisza-part, hanem a távolabbról érkezőket is tárt karokkal várja. 
Ahogy leérünk a ...

   2025.06.12.
A nemek egyenjogúságának biztosítása egy új módszerrel

Szerbiából két önkormányzat, Versec és Magyarkanizsa vett részt a Német Fejlesztési Alap által Észak-Macedóniában, Velesben megszervezett nemzetközi találkozón, amelyen a nemek egyenjogúságát biztosító intézkedésekről, tapasztalatokról volt szó. Községünket háromtagú delegáció képviselte, köztük Telek Krisztina, a községi Szociális Központ igazgatója, akit hazaérkezése után tapasztalatairól kérdeztünk. 
- Észak-Macedóniában már jó ...

   2025.06.12.
A horgosi iskolából ballagott el a Kárpát-medence legjobb kis matematikusa

A körülmények ellenére eredményes tanévet zárt  horgosi Kárász Karolina Általános Iskola. A ballagást június 7-én, szombaton tartották meg, s büszkén jelentették be, hogy az elmúlt nyolc évben náluk tanult a Kárpát-medence legjobb kis matematikusa.  
Gulyás Oldal Anita igazgatóval, s a generáció két legjobb diákjával, Balázs Piri Kevinnel és Bohata Bencével beszélgettünk.  
- Összesen 69 diákunk ballagott el a horgosi, ...

   2025.06.12.
Elballagtak a magyarkanizsai zeneiskolások

Ballagási ünnepséget tartottak Magyarkanizsán, a Művészetek Házában. Az Alapfokú Zeneiskolából 21 tanuló ballagott el. 
Különféle díjakat, elismeréseket osztottak ki, mint amilyen a Kornelia Stanković- és a Ljubica Marić-diploma, valamint az iskola tanulói ünnepi műsorral készültek, és a ballagó diákok is egy utolsó fellépés erejéig színpadra álltak. 
Atyimcsev Judit, az intézmény igazgatója elmondta: „Különböző hangszereken ...

   2025.06.12.
Kispiac a festők szemével

Tizenötödik alkalommal szervezte meg Kenyeres Ivanka, a Vajdasági Képzőművészeti Kör elnöke az egyesület tagjainak segítségével a festőtábort. A nagy hagyományú rendezvény minden alkalommal jótékonysági célt is szolgál, amellett, hogy összesereglenek a környékbeli képzőművészek, és közösen alkotnak. 
Ezúttal a résztvevők szombaton a Jókai Mór Művelődési Otthonban gyülekeztek, ahol már megszokott módon, jó hangulatban, egymást régi ismerősként ...

 
Keresés
 

   2024.10.10.
Mert a múltat rögzítik azok, akik most dokumentumfilmet készítenek

A Magyarkanizsai Cinema Filmműhely a vajdasági magyar mozgókép napja alkalmából október 9-e és 13-a között az idén is megszervezi a Vajdasági Magyar Filmek Fesztiválját. A filmes rendezvénysorozat hét magyarlakta városba jut el (Ada, Magyarkanizsa, Topolya, Szabadka, Újvidék, Zenta, Zombor).
Az eseményen mutatják be a vajdasági magyar filmesek legújabb alkotásait. Iván Attila mesélt a folyamatokról, a filmkészítés fontosságáról és szépségeiről.
* Hogyan jelent meg a filmkészítés, operatőrködés az életedben?
— Valamikor a ’90-es évek derekán a barátaimmal elkezdtünk egy kisjátékfilmet forgatni, teljesen amatőr módon, a baráti társaság vett részt a felvételben, a szerepeket is egymás között osztottuk ki, ennek lett egy végeredménye, melyet egy stúdióban vágtunk össze Zentán. Ezek után megkeresett Bicskei Zoltán, mert hallotta, hogy mi mivel foglalatoskodunk, és valójában így kezdődött. Vele együtt még annak idején az Ozoray Árpád Magyar Művelődési Egyesület videószakkörén készítettünk kisebb dokumentumfilmeket, helytörténeti filmeket, Adorjánon, Oromhegyesen és Magyarkanizsa határában. Utána elvégeztem több tanfolyamot, meg részt vettem a Dunaversitas mesterkurzusán 2017-ben, ahol egy vizsgafilmet készítettünk az év végére (ez egy egyéves tanfolyam volt). Ezek után már önállóan is létrehoztam filmeket, valamint Fejős Csilla kollégámmal körülbelül harminc hosszabb dokumentumfilmet, három kisjátékfilmet és több lírai etűdöt csináltunk.
* Akkor, a ’90-es években melyik szerepkörben érezted magad legjobban?
— Mindenképp az operatőrködésben. Állítólag elég jó képbeállításokat csináltam (ezt mások mondták), a fesztiválokon is olyan visszajelzéseket kaptam, amelyek később erősítették ezt a vonalat bennem. Később megpróbálkoztam a rendezéssel is, de ma már inkább a produceri munka érdekel.
* Mesélj egy kicsit erről a filmfesztiválról.
— Tizenhatodik alkalommal szervezzük meg a vajdasági magyar mozgókép napját. 2005-ben a Magyar Nemzeti Tanács kiemelt ünneppé tette, s így azóta ünnepeljük. Minden évben bemutatjuk az előző évben született vajdasági magyar filmeket. Ezt eddig hat városban tettük, de az idei évben Ada is bekapcsolódott. Ez úgy szokott történni, hogy lemennek a filmvetítések, és ha jelen vannak az alkotók, akkor beszélgetnek velük. Emellett jó kis közösségi hangulat alakul ki, mivel sokan csak a tévében vagy a számítógépen néznek filmeket, de szerencsére még mindig él a mozizásnak az élménye. Az idén inkább a dokumentumfilmek vannak túlsúlyban, azokból hat született, és egy kisjátékfilm van műsoron. Reményeink szerint jövőre már be tudjuk mutatni Bicskei Zoltán új nagyjátékfilmjét, valamint Tolnai Szabolcs alkotását is.
* Szerinted miért vannak túlsúlyban a dokumentumfilmek?
— Főleg azért, mert ezeket kisebb költségvetésből készítik, talán könnyebb is az alkotónak. A kis- és nagyjátékfilmhez nagyon sok pénz kell.
* Beszéljünk egy kicsit az idei filmedről. Mi alapján választod ki az irányt, a témakört, az alanyt?
— Már nagyon régóta foglalkoztatott a borászat, illetve az itteni, vajdasági magyar borászok, baráti kapcsolatban is vagyok Maurer Oszkárral és a többi borásszal is, de szerettem volna egy hosszabb, mélyebb interjút, dokumentumfilmet készíteni vele. Lementünk a Tarcal-hegyre, ott voltam szüret közben is, elmondta a gondolatait és elmesélte azt is, miért fontos számára a bor, illetve annak készítése, hogy az emberek jó bort igyanak, és együtt, közösségi élményként éljék meg a borozást.
* Hogyan kell elképzelni egy ilyen forgatást, mi mindent kell figyelembe venni? Hogy lehet egyszerre végezni a rendezői és az operatőri munkát, okoz ez nehézséget számodra?
— Ez a legnehezebb. Azt tudni kell, hogy egy nagyobb csoport készíti a filmeket, ahol mindenkinek megvan a saját munkája, feladata: az operatőrnek, a hangtechnikusnak, aki a fényekért felel, és így tovább… Arról nem is beszélve, ha rendező is van, akkor ő irányítja a folyamatokat. Itt ezt mind én csináltam egyedül, valamennyire szerencsém volt, mert ismertem a terepet, az alanyt, már sokat beszélgettem vele, sok borvacsorán részt vettem, illetve borkóstolón, melyet ő tartott, és megosztotta a gondolatait, melyek a filmben is megjelennek, és én ezeket akartam igazából újból hallani, hogy a nézők is megismerjék a borászt és az életét.
* Volt olyan is, amikor nem tudtál semmit előre?
— Volt, persze! De jobban szeretem, ha előtte fel tudom mérni a terepet, fel tudok készülni a témával kapcsolatban.
* Honnan inspirálódsz?
— Szeretek a természetben lenni, a Tisza-parton, a folyó sokszor inspirál, vagy a járás is, illetve azok az emberek, akik meghatározó szemlélettel élnek Vajdaságban. Tudjuk, hogy nagyon sokan elmentek innen, de akik még itt maradtak, és próbálják az itteni magyarságban megtartani a lelket, azok érdemesek arra, hogy bemutassuk őket, és többen megismerjék a munkásságukat, az életüket.
* Melyik filmedre vagy a legbüszkébb?
— Sok filmemet szeretem. Inkább azokat, amelyekben a Tisza és a tiszavirágzás is megjelenik, ezekkel jutottam el a legtöbb fesztiválra (de nem csak emiatt szeretem őket). Valahogy a filmkészítés folyamán tudok legjobban átszellemülni, főleg, amikor a természetben vagyok.
* Mi a filmed üzenete, célja, állásfoglalása?
— Minden filmnek kell hogy legyen üzenete. Meg kell indítania valamit a nézőkben, miután megnézték — általában ezek a jó filmek. Számomra fontos a természet és a folyóink védelme. Nem a társadalmi problémákra akarok rávilágítani a filmjeimmel, hanem inkább a környezetvédelemre, a természet és a természetesség fontosságára, illetve a művészetek bemutatására és átadására.
* Szerinted megmaradnak a dokumentarista műfajok, vagy idővel elterjed majd a fiktív alanyokon, szereplőkön, nem tényeken alapuló filmek készítése?
— Mindkettőre szükség van, mindkettő meg is találja a saját közönségét. Fontos, hogy a múltunkkal tisztában legyünk, mert a múltat rögzítik azok, akik most dokumentumfilmet készítenek. De ugyanilyen jelentős a játékfilm is, mert amellett szórakozhatnak, kikapcsolódnak az emberek.
* Van olyan film, amelyen jelenleg dolgozol?
— Vannak terveim, 15 részes dokumentumfilmet készítek a bánáti kastélyokról, már elkezdtem a terepfelméréseket, a szövegek begyűjtését, a jövő tavasszal lesznek a forgatások, és ha minden igaz, a nyárra el is készülnek a filmek.


Bővebben:

 




Mert a múltat rögzítik azok, akik most dokumentumfilmet készítenek