| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |

   2025.03.24.
Csülök és birkapaprikás

Vasárnap reggel már nagy volt a forgatag a magyarkanizsai vásártéren. Az év idei első vásárát tartották március 23-án a helyi a közösség szervezésében, melyet gazdag plusztartalmakkal is bővítettek.  
Ha nem lett volna elég a bőséges kínálat, mely magában foglalt a cukorkától a virágokon át, a gyümölcsfákon és szőnyegeken keresztül a lószerszámig mindent, akkor az egész család találhatott magának elfoglaltságot a nézelődés mellett. A kisállatsimogató ...

   2025.03.21.
Magyarkanizsa és környéke egyre vonzóbb turisztikai célponttá válik

A község turisztikai lehetőségei - természet, művészet, szórakozás.
Magyarkanizsa és környéke egyre vonzóbb turisztikai célponttá válik, és nem véletlenül: a térség folyamatosan bővülő szabadidős és rekreációs lehetőségekkel, valamint számos kulturális programmal várja a látogatókat. 2024-ben 55 ezer vendégéjszakával zárták az évet, ami 2 ezerrel több mint 2023-ban. A helyi Turisztikai Információs Központ folyamatosan segíti a látogatókat ...

   2025.03.21.
Éva kertje

A kert, mint szimbólum az irodalomban sok helyütt feltűnik, emlegetjük a paradicsomi vonatkozásban, sőt még a lélek is szóba kerül. Voltaire a Candide-ot azzal zárja némi cinizmussal, hogy „műveljük kertünket, vár ám a munka a kertben”. A lelkünk, a kertünk művelése éppoly fontos, mint a kertben töltött idő. Dulity Éva magyarkanizsai kertjében pedig az látszik, hogy a ráfordított idő megtérült. Ahogy az első napsugarak megörvendeztetik a növényeket, ...

   2025.03.20.
Vasárnap vásár Magyarkanizsán

Március 23-án, vasárnap Magyarkanizsán megkezdődik a 2025-ös vásári szezon. Az árusok portékáikkal, míg a szervezők színes programokkal várják a látogatókat a magyarkanizsai vásártéren.
A településen évente csak néhány vásárt tartanak: tavasszal, nyáron és ősszel a hónap negyedik vasárnapján, azokban a hónapokban, amikor öt vasárnapot tartalmaz az adott hónap. Így küszöbölik ki, hogy ne ütközzön a magyarkanizsai rendezvény a nagyobb, már hagyományosnak ...

   2025.03.19.
Megtanulták az úri hímzést

Az úri hímzést sajátíthatták el az érdeklődők a magyarkanizsai Ozoray Árpád Magyar Művelődési Egyesületben.
A hímzőtalálkozón többek között az oromi Petőfi Sándor Művelődési Egyesület és a zentai Rozetta Kézműves Társaság tagjai vettek részt. A rendezvény célja az volt, hogy népszerűsítse a hagyományos magyar kézműves technikákat, különösen az úri hímzést.
Szurap Ágnes, az Ozoray Arpád Magyar Művelődési Egyesület kézimunkacsoportjának ...

 
Keresés
| Oktatás |
 

   2024.08.12.
Kézművesek között Tóthfaluban

A tóthfalui Kaszap István Kollégiumban megtartották a Hagyományok Háza vajdasági hálózatának népi kézművestáborát, amelynek augusztus 6. és 9. közötti második turnusában a résztvevők a népiékszer-készítés, bútorfestés, cipészmesterség és a kosárfonás fortélyait leshették el az oktatóktól. Kovács Nádi Karolina, a Hagyományok Háza vajdasági hálózatának szakmunkatársa elmondta, hogy a táboruk elsődleges célja a közös alkotás, valamint, hogy a résztvevők bővíthessék a népi kézművesség területén eddig szerzett tudásukat. Délelőtt és délután is négy-négy órát töltenek munkával, de az ebédszünet alatt és a szabadidejükben sem tétlenkednek. A tábor második turnusa alatt Sári Adél tartott kencekeveréses, gyógyfüves foglalkozásokat, esténként mesét mondtak és népdalt énekeltek. Kovács Nádi Karolina megjegyezte, hogy kedden a tóthfalui lovasegyesülettel közreműködve lovas kocsin látogattak el a helyi biokertészetbe. A jelenlegi turnusban harminc személy vett részt Vajdaság minden szegletéből.
A tábor munkájában részt vett Vörös Zsuzsanna, a Hagyományok Háza hálózati és társadalmi kapcsolatokért felelős osztályának vajdasági és kárpátaljai tevékenységét elősegítő munkatársa is. Rámutatott, hogy a céljuk mindenképpen az, hogy intézményük tevékenységét a tábori keretek között is megismertessék a vajdasági érdeklődőkkel, akik az itt elsajátított játszóházi és kézműves technikákat a saját közösségeikben kamatoztathatják. A Hagyományok Háza hálózatának fő feladata a Kárpát-medencei magyar néphagyomány éltetése, megőrzése és továbbadása. Hozzáfűzte, hogy elsősorban a képzésekre helyezik a hangsúlyt.
A cipőkészítők munkáját az újvidéki Dobai Ágnes vezette, aki férjével együtt már huzamosabb ideje foglalkozik cipőkészítéssel.
– Leginkább divatcipőket és babacipőket tervezek és készítek, és ékszerkészítéssel is foglalkozom, a férjem ortopéd cipőket készít a péterváradi műhelyünkben – mondta az oktató, aki elmagyarázta a cipőkészítés fortélyait. – Először is annak függvényében, hogy milyen cipőt szeretnénk készíteni, kiválasztjuk a bőrt, majd elkészítjük a sablont. Miután a bőrből kivágjuk a modellt, elkezdjük varrni, ezt követi a gumi ragasztása, és már végeztünk is. Egyszerűnek tűnik, de egyáltalán nem az – jegyezte meg Dobai Ágnes. Elmondta, hogy az idei táborban öten választották a cipőkészítést, közöttük egy tizenkét éves lány.
A tóthfalui kollégium tornácának másik szegletében a bútorfestők szorgoskodtak Csíki Virág vezetésével, aki kiemelte, hogy ismét nagyon virágzik a bútorfestés. A budapesti oktató elmesélte, hogy Magyarországon először hat-hét évvel ezelőtt szerveztek bútorfestéssel kapcsolatos tanfolyamot, amelyet ő is elvégzett.
– Ament Éva a mesterem, aki azóta már másokat is kitanított a mesterségre – jegyezte meg, és hozzáfűzte, hogy hatalmas szerencséje van, mert a foglalkozásán is olyan tanítványok vannak, akik korában úgyszintén Évától tanultak. Így már csak a finomításokat sajátítják el a tóthfalui táborban. Rámutatott, hogy a bútorfestés, a mennyezetkazetta-festés egyik legfontosabb része, hogy az ecsetvonásokat, a szirmokat, a leveleket egy-egy vonással próbálják meghúzni, ezt gyakorolták, hogy minél jobban sikerüljön.
A kosárfonók a kollégium épületétől távolabb lévő fák lombjainak hűvösében szorgoskodtak Kovács Zoltán vezetésével. A zentai Nagy Abonyi Szabolcs elmondta, hogy részt vett a horgosi táborokban is.
– Más foglalkozásokat is kipróbáltam, de a kosárfonás áll hozzám legközelebb. Az idén egy nagyobb projektbe vágtam bele, és egy húszliteres üveget próbálok befonni. Nem annyira egyszerű, mint ahogyan elképzeltem, de elkezdtem és megcsinálom – mesélte, és hozzáfűzte, hogy korábban a textilfestést, a bőrözést és egy kicsit a kovácsmesterséget is kipróbálta.
A gyöngyfűzők a kollégium emeleti előadótermében Péter Szidónia gyöngyfűző népi tárgyalkotó iparművész vezetésével készítették szebbnél szebb munkáikat. A magyarkanizsai Losonc Lúcia elmondta, hogy először vesz részt a Hagyományok Háza táborában, és nagyon megtetszett neki a táborélet.
– Az első nap nagyon színesre sikerült, és több programon is részt vettünk, amelyek közül a biokertészetbe való látogatás volt nagyon érdekes számomra – nyilatkozta. Elmondta, hogy az idei foglalkozások közül azért döntött a gyöngyfűzés mellett, mert még soha nem próbálkozott ezzel, most pedig kiváló alkalom adódott rá. A gyöngyfűzésnél elsősorban türelmesnek kell lenni. Az oktató nagyszerű, és minden kérdésükre szívesen válaszolt. Hozzáfűzte, azt szeretné, ha egy kicsit könnyebben menne neki a munka, és még szebb munkákat tudna készíteni.
Bővebben:

 




Kézművesek között Tóthfaluban