| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |

   2026.02.26.
Az lehetsz, aki csak akarsz, és rajzold is le!

Nemzetközi rajzpályázatot szervezett a magyarkanizsai Gyöngyszemeink Iskoláskor Előtti Intézmény. A községből és Magyarországról 120 alkotás érkezett be a Farsang nevet viselő kiírásra. 


A Cnesa előcsarnokában állították ki a rajzokat, amelyeket az ünnepélyes megnyitó előtt mindenki megtekinthetett. A gyerekek rajzainak csak a képzelet szabhatott határt, szinte mindenki más-más technikával alkotott. 


A rajzpályázatra ...

   2026.02.26.
A vallási turizmus fejlesztése

A Magyarkanizsa községben zajló határon átnyúló projektek egyike a Szakrális utazások, azaz a Sacred Journeys projektum, amelynek egyik kedvezményezettje a Délvidék Kutató Központ Egyesület. A pályázat az Interreg VI-A IPA Magyarország–Szerbia Program keretében valósul meg, célja pedig a szerb–magyar határtérség gazdag vallási és kulturális örökségének megőrzése, elérhetősége, láthatóvá tétele. A projekt térségünk szakrális helyeit és vallási ...

   2026.02.25.
Mit jelent boldognak lenni?

Soha nem éltünk még ilyen jól – mégis egyre többet beszélünk a boldogtalanságról. Kalmár Ákos okleveles közgazdász, vallástudományi szakember ennek miértjére kereste a választ a József Attila Könyvtárban megtartott előadásán. Konkrétan azt vizsgálta, hogyan alakult a boldogság fogalma az európai gondolkodás történetében, az ókori filozófiától a keresztény hagyományon át a modernitás kezdetéig.


Külön hangsúlyt kapott a 18. századtól ...

   2026.02.24.
Városok arculatát alakította

– Volt némi beleszólásom városok arculatának alakításába – mondta a rá jellemző bölcs szerénységgel Tóth Vilmos, magyarkanizsai építész, amikor beszélgetni kezdtünk a Magyar Életfa díj kapcsán. A Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség elismerése, amit a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet munkaközössége felterjesztése nyomán – a magyar kultúra napja kapcsán rendezett ünnepségen – adtak át neki Zentán, azért is érdekes, mert ...

   2026.02.23.
Két külön zenei világ összeforrása

Első alkalommal lépett színpadra közösen Magyarkanizsán Dresch Mihály magyarországi Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas magyar zenész és a Mezei kvartett. 


Az egész estés műsort, melynek alapját a magyar népdal képezte, a Regionális Kreatív Műhely szervezte, a Magyar Művészeti Akadémia Szegedi Regionális Műhelye és a szegedi Zenergia Egyesület közreműködésével. A közönség két külön zenei világ összeforrását hallhatta az est folyamán. 


 
Keresés
| Oktatás |
 

   2024.08.12.
Kézművesek között Tóthfaluban

A tóthfalui Kaszap István Kollégiumban megtartották a Hagyományok Háza vajdasági hálózatának népi kézművestáborát, amelynek augusztus 6. és 9. közötti második turnusában a résztvevők a népiékszer-készítés, bútorfestés, cipészmesterség és a kosárfonás fortélyait leshették el az oktatóktól. Kovács Nádi Karolina, a Hagyományok Háza vajdasági hálózatának szakmunkatársa elmondta, hogy a táboruk elsődleges célja a közös alkotás, valamint, hogy a résztvevők bővíthessék a népi kézművesség területén eddig szerzett tudásukat. Délelőtt és délután is négy-négy órát töltenek munkával, de az ebédszünet alatt és a szabadidejükben sem tétlenkednek. A tábor második turnusa alatt Sári Adél tartott kencekeveréses, gyógyfüves foglalkozásokat, esténként mesét mondtak és népdalt énekeltek. Kovács Nádi Karolina megjegyezte, hogy kedden a tóthfalui lovasegyesülettel közreműködve lovas kocsin látogattak el a helyi biokertészetbe. A jelenlegi turnusban harminc személy vett részt Vajdaság minden szegletéből.
A tábor munkájában részt vett Vörös Zsuzsanna, a Hagyományok Háza hálózati és társadalmi kapcsolatokért felelős osztályának vajdasági és kárpátaljai tevékenységét elősegítő munkatársa is. Rámutatott, hogy a céljuk mindenképpen az, hogy intézményük tevékenységét a tábori keretek között is megismertessék a vajdasági érdeklődőkkel, akik az itt elsajátított játszóházi és kézműves technikákat a saját közösségeikben kamatoztathatják. A Hagyományok Háza hálózatának fő feladata a Kárpát-medencei magyar néphagyomány éltetése, megőrzése és továbbadása. Hozzáfűzte, hogy elsősorban a képzésekre helyezik a hangsúlyt.
A cipőkészítők munkáját az újvidéki Dobai Ágnes vezette, aki férjével együtt már huzamosabb ideje foglalkozik cipőkészítéssel.
– Leginkább divatcipőket és babacipőket tervezek és készítek, és ékszerkészítéssel is foglalkozom, a férjem ortopéd cipőket készít a péterváradi műhelyünkben – mondta az oktató, aki elmagyarázta a cipőkészítés fortélyait. – Először is annak függvényében, hogy milyen cipőt szeretnénk készíteni, kiválasztjuk a bőrt, majd elkészítjük a sablont. Miután a bőrből kivágjuk a modellt, elkezdjük varrni, ezt követi a gumi ragasztása, és már végeztünk is. Egyszerűnek tűnik, de egyáltalán nem az – jegyezte meg Dobai Ágnes. Elmondta, hogy az idei táborban öten választották a cipőkészítést, közöttük egy tizenkét éves lány.
A tóthfalui kollégium tornácának másik szegletében a bútorfestők szorgoskodtak Csíki Virág vezetésével, aki kiemelte, hogy ismét nagyon virágzik a bútorfestés. A budapesti oktató elmesélte, hogy Magyarországon először hat-hét évvel ezelőtt szerveztek bútorfestéssel kapcsolatos tanfolyamot, amelyet ő is elvégzett.
– Ament Éva a mesterem, aki azóta már másokat is kitanított a mesterségre – jegyezte meg, és hozzáfűzte, hogy hatalmas szerencséje van, mert a foglalkozásán is olyan tanítványok vannak, akik korában úgyszintén Évától tanultak. Így már csak a finomításokat sajátítják el a tóthfalui táborban. Rámutatott, hogy a bútorfestés, a mennyezetkazetta-festés egyik legfontosabb része, hogy az ecsetvonásokat, a szirmokat, a leveleket egy-egy vonással próbálják meghúzni, ezt gyakorolták, hogy minél jobban sikerüljön.
A kosárfonók a kollégium épületétől távolabb lévő fák lombjainak hűvösében szorgoskodtak Kovács Zoltán vezetésével. A zentai Nagy Abonyi Szabolcs elmondta, hogy részt vett a horgosi táborokban is.
– Más foglalkozásokat is kipróbáltam, de a kosárfonás áll hozzám legközelebb. Az idén egy nagyobb projektbe vágtam bele, és egy húszliteres üveget próbálok befonni. Nem annyira egyszerű, mint ahogyan elképzeltem, de elkezdtem és megcsinálom – mesélte, és hozzáfűzte, hogy korábban a textilfestést, a bőrözést és egy kicsit a kovácsmesterséget is kipróbálta.
A gyöngyfűzők a kollégium emeleti előadótermében Péter Szidónia gyöngyfűző népi tárgyalkotó iparművész vezetésével készítették szebbnél szebb munkáikat. A magyarkanizsai Losonc Lúcia elmondta, hogy először vesz részt a Hagyományok Háza táborában, és nagyon megtetszett neki a táborélet.
– Az első nap nagyon színesre sikerült, és több programon is részt vettünk, amelyek közül a biokertészetbe való látogatás volt nagyon érdekes számomra – nyilatkozta. Elmondta, hogy az idei foglalkozások közül azért döntött a gyöngyfűzés mellett, mert még soha nem próbálkozott ezzel, most pedig kiváló alkalom adódott rá. A gyöngyfűzésnél elsősorban türelmesnek kell lenni. Az oktató nagyszerű, és minden kérdésükre szívesen válaszolt. Hozzáfűzte, azt szeretné, ha egy kicsit könnyebben menne neki a munka, és még szebb munkákat tudna készíteni.
Bővebben:

 




Kézművesek között Tóthfaluban