| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |

   2026.04.08.
Népviseletben érkeztek a táncosok a húsvéti misére Horgoson

Nekünk, keresztényeknek a húsvét mutat rá, hogy a halál nem egy végpont, hanem egy új kezdet - ezt Verebélyi Árpád horgosi plébános mondta. A bácskai településen is szentmisére gyűltek össze a hívek, hogy megünnepeljék a húsvétot. 

A húsvét a kereszténység legjelentősebb ünnepe, melyet Jézus Krisztus feltámadásának, valamint az emberiség megváltásának emlékére tartanak. Horgoson ez az ünnep különösen közösségi és kulturális ...

   2026.04.07.
A több évszázados piac

1751 óta minden csütörtökön megtelik élettel a magyarkanizsai piac. Bár a hét több napján is várják az árusok a vásárlókat, a csütörtök továbbra is különleges, ilyenkor a standok roskadoznak a portékától, a tér pedig igazi közösségi találkozóhellyé alakul. 

A húsvéti ünnepeket megelőző csütörtökökön különösen pezseg az élet Magyarkanizsán, hiszen piacnap van. Noha hétfő kivételével szinte minden nap találni árusokat, a csütörtöki ...

   2026.04.07.
Megnyílt az 54. MIRK Magyarkanizsán

A Házi Áldástól a gyöngyfűzésen át a festményekig megannyi csodálatos, kézzel készült alkotásban gyönyörködhetnek azok, akik Magyarkanizsára látogatnak. A Zmaj iskola Ady részlegében nyitották meg hétfőn az 54. MIRK-et, azaz a Nemzetközi Kézimunka és Gyűjtemény Kiállítást, mely csütörtökig tekinthető meg. 

A kiállításon felléptek az Ozoray Árpád MME Cifraszűr kórusa, Pozder Damján citeraszólista és a Szent ...

   2026.04.07.
A jövő rakétamérnöke

Minden egy teleszkóppal kezdődött. A nyolcadik születésnapjára kapta, és a szenvedély azonnal lángra kapott: az űrkutatás teljesen magával ragadta. A gyerekkori érdeklődés máig megmaradt, Kis Botond mögött számos eredményes megmérettetés szerepel, az érettségi után pedig a régió egyik legjobb felsőoktatási intézményében, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen szeretné folytatni a tanulmányait. 
Botond magyarkanizsai, a Bolyai Tehetséggondozó ...

   2026.04.07.
Él még a locsolkodás hagyománya Adorjánon

A locsolkodás a magyar húsvéti hagyománykör egyik legismertebb és legélőbb eleme, különösen a falvakban. Sok helyen még ma is a régi szokásokat őrzik általa. Az adorjáni Szőke Tisza Művelődési Egyesület tagjai húsvéthétfőn kora reggel zeneszóval vonultak az utcákon, hogy felkeressék a falubeli lányokat.  

Faluhelyen a locsolkodás még ma is erősen közösségépítő szokás, és jobban ragaszkodnak a hagyományos elemeihez, mint a városokban. ...

 
Keresés
| Oktatás |
 

   2024.08.12.
Kézművesek között Tóthfaluban

A tóthfalui Kaszap István Kollégiumban megtartották a Hagyományok Háza vajdasági hálózatának népi kézművestáborát, amelynek augusztus 6. és 9. közötti második turnusában a résztvevők a népiékszer-készítés, bútorfestés, cipészmesterség és a kosárfonás fortélyait leshették el az oktatóktól. Kovács Nádi Karolina, a Hagyományok Háza vajdasági hálózatának szakmunkatársa elmondta, hogy a táboruk elsődleges célja a közös alkotás, valamint, hogy a résztvevők bővíthessék a népi kézművesség területén eddig szerzett tudásukat. Délelőtt és délután is négy-négy órát töltenek munkával, de az ebédszünet alatt és a szabadidejükben sem tétlenkednek. A tábor második turnusa alatt Sári Adél tartott kencekeveréses, gyógyfüves foglalkozásokat, esténként mesét mondtak és népdalt énekeltek. Kovács Nádi Karolina megjegyezte, hogy kedden a tóthfalui lovasegyesülettel közreműködve lovas kocsin látogattak el a helyi biokertészetbe. A jelenlegi turnusban harminc személy vett részt Vajdaság minden szegletéből.
A tábor munkájában részt vett Vörös Zsuzsanna, a Hagyományok Háza hálózati és társadalmi kapcsolatokért felelős osztályának vajdasági és kárpátaljai tevékenységét elősegítő munkatársa is. Rámutatott, hogy a céljuk mindenképpen az, hogy intézményük tevékenységét a tábori keretek között is megismertessék a vajdasági érdeklődőkkel, akik az itt elsajátított játszóházi és kézműves technikákat a saját közösségeikben kamatoztathatják. A Hagyományok Háza hálózatának fő feladata a Kárpát-medencei magyar néphagyomány éltetése, megőrzése és továbbadása. Hozzáfűzte, hogy elsősorban a képzésekre helyezik a hangsúlyt.
A cipőkészítők munkáját az újvidéki Dobai Ágnes vezette, aki férjével együtt már huzamosabb ideje foglalkozik cipőkészítéssel.
– Leginkább divatcipőket és babacipőket tervezek és készítek, és ékszerkészítéssel is foglalkozom, a férjem ortopéd cipőket készít a péterváradi műhelyünkben – mondta az oktató, aki elmagyarázta a cipőkészítés fortélyait. – Először is annak függvényében, hogy milyen cipőt szeretnénk készíteni, kiválasztjuk a bőrt, majd elkészítjük a sablont. Miután a bőrből kivágjuk a modellt, elkezdjük varrni, ezt követi a gumi ragasztása, és már végeztünk is. Egyszerűnek tűnik, de egyáltalán nem az – jegyezte meg Dobai Ágnes. Elmondta, hogy az idei táborban öten választották a cipőkészítést, közöttük egy tizenkét éves lány.
A tóthfalui kollégium tornácának másik szegletében a bútorfestők szorgoskodtak Csíki Virág vezetésével, aki kiemelte, hogy ismét nagyon virágzik a bútorfestés. A budapesti oktató elmesélte, hogy Magyarországon először hat-hét évvel ezelőtt szerveztek bútorfestéssel kapcsolatos tanfolyamot, amelyet ő is elvégzett.
– Ament Éva a mesterem, aki azóta már másokat is kitanított a mesterségre – jegyezte meg, és hozzáfűzte, hogy hatalmas szerencséje van, mert a foglalkozásán is olyan tanítványok vannak, akik korában úgyszintén Évától tanultak. Így már csak a finomításokat sajátítják el a tóthfalui táborban. Rámutatott, hogy a bútorfestés, a mennyezetkazetta-festés egyik legfontosabb része, hogy az ecsetvonásokat, a szirmokat, a leveleket egy-egy vonással próbálják meghúzni, ezt gyakorolták, hogy minél jobban sikerüljön.
A kosárfonók a kollégium épületétől távolabb lévő fák lombjainak hűvösében szorgoskodtak Kovács Zoltán vezetésével. A zentai Nagy Abonyi Szabolcs elmondta, hogy részt vett a horgosi táborokban is.
– Más foglalkozásokat is kipróbáltam, de a kosárfonás áll hozzám legközelebb. Az idén egy nagyobb projektbe vágtam bele, és egy húszliteres üveget próbálok befonni. Nem annyira egyszerű, mint ahogyan elképzeltem, de elkezdtem és megcsinálom – mesélte, és hozzáfűzte, hogy korábban a textilfestést, a bőrözést és egy kicsit a kovácsmesterséget is kipróbálta.
A gyöngyfűzők a kollégium emeleti előadótermében Péter Szidónia gyöngyfűző népi tárgyalkotó iparművész vezetésével készítették szebbnél szebb munkáikat. A magyarkanizsai Losonc Lúcia elmondta, hogy először vesz részt a Hagyományok Háza táborában, és nagyon megtetszett neki a táborélet.
– Az első nap nagyon színesre sikerült, és több programon is részt vettünk, amelyek közül a biokertészetbe való látogatás volt nagyon érdekes számomra – nyilatkozta. Elmondta, hogy az idei foglalkozások közül azért döntött a gyöngyfűzés mellett, mert még soha nem próbálkozott ezzel, most pedig kiváló alkalom adódott rá. A gyöngyfűzésnél elsősorban türelmesnek kell lenni. Az oktató nagyszerű, és minden kérdésükre szívesen válaszolt. Hozzáfűzte, azt szeretné, ha egy kicsit könnyebben menne neki a munka, és még szebb munkákat tudna készíteni.
Bővebben:

 




Kézművesek között Tóthfaluban