| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |

   2026.02.26.
Az lehetsz, aki csak akarsz, és rajzold is le!

Nemzetközi rajzpályázatot szervezett a magyarkanizsai Gyöngyszemeink Iskoláskor Előtti Intézmény. A községből és Magyarországról 120 alkotás érkezett be a Farsang nevet viselő kiírásra. 


A Cnesa előcsarnokában állították ki a rajzokat, amelyeket az ünnepélyes megnyitó előtt mindenki megtekinthetett. A gyerekek rajzainak csak a képzelet szabhatott határt, szinte mindenki más-más technikával alkotott. 


A rajzpályázatra ...

   2026.02.26.
A vallási turizmus fejlesztése

A Magyarkanizsa községben zajló határon átnyúló projektek egyike a Szakrális utazások, azaz a Sacred Journeys projektum, amelynek egyik kedvezményezettje a Délvidék Kutató Központ Egyesület. A pályázat az Interreg VI-A IPA Magyarország–Szerbia Program keretében valósul meg, célja pedig a szerb–magyar határtérség gazdag vallási és kulturális örökségének megőrzése, elérhetősége, láthatóvá tétele. A projekt térségünk szakrális helyeit és vallási ...

   2026.02.25.
Mit jelent boldognak lenni?

Soha nem éltünk még ilyen jól – mégis egyre többet beszélünk a boldogtalanságról. Kalmár Ákos okleveles közgazdász, vallástudományi szakember ennek miértjére kereste a választ a József Attila Könyvtárban megtartott előadásán. Konkrétan azt vizsgálta, hogyan alakult a boldogság fogalma az európai gondolkodás történetében, az ókori filozófiától a keresztény hagyományon át a modernitás kezdetéig.


Külön hangsúlyt kapott a 18. századtól ...

   2026.02.24.
Városok arculatát alakította

– Volt némi beleszólásom városok arculatának alakításába – mondta a rá jellemző bölcs szerénységgel Tóth Vilmos, magyarkanizsai építész, amikor beszélgetni kezdtünk a Magyar Életfa díj kapcsán. A Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség elismerése, amit a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet munkaközössége felterjesztése nyomán – a magyar kultúra napja kapcsán rendezett ünnepségen – adtak át neki Zentán, azért is érdekes, mert ...

   2026.02.23.
Két külön zenei világ összeforrása

Első alkalommal lépett színpadra közösen Magyarkanizsán Dresch Mihály magyarországi Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas magyar zenész és a Mezei kvartett. 


Az egész estés műsort, melynek alapját a magyar népdal képezte, a Regionális Kreatív Műhely szervezte, a Magyar Művészeti Akadémia Szegedi Regionális Műhelye és a szegedi Zenergia Egyesület közreműködésével. A közönség két külön zenei világ összeforrását hallhatta az est folyamán. 


 
Keresés
 

   2024.07.18.
Az őszibarackot és a körtét is előbb szüretelik idén

Az enyhe tél és tavasz miatt a virágzás és a vegetáció is előbb kezdődött, a jelenlegi hőség pedig rendkívül gyorsan érleli a termést.
A hőség és a szárazság a gyümölcsfákat is megviseli. Nagy György János noszai termelő közel 20 hektáron termel almát, őszibarackot és körtét. A Pannon RTV stábjának elmondta:  
„Idén nem volt jellemző a gombás megbetegedés, inkább a rovarok ellen kellett védekezni. A legnagyobb fejtörést a csapadékhiány okozta, rendszeres öntözésre volt szükség. Nekünk vannak öntözőrendszereink, ezért a kutak sajnos nem állnak meg, muszáj folyamatosan öntözni, mivel nagy területről beszélünk, jó lenne, hogyha megáznánk, hogyha egy-egy esőt kapnánk, ez bepótolná, de erre sajnos nincs a közeljövőben kilátás, úgyhogy marad az öntözés.”
Egyébként az erős UV sugárzás miatt a fák és a termések is "napszúrást" kaphatnak, így a folyamatos öntözés elengedhetetlen. Faragó Ákos horgosi termelő szerint nagy mértékben nőnek a termesztési költségek a kánikula miatt:  
„Az őszibaracknál meglepő a hozam. Nekem az elmúlt hat évben folyamatosan az őszibarack tavasszal elfagyott, olyan 20-30 százalékos terméseim voltak. Az idén meglepően a virágzásban pont jó volt az idő, szóval ilyen 80-90 százalékos termés lenne, ha nem lenne ez az őrült szárazság, illetve kánikula.”
A termelők bíznak abban, hogy az elkövetkező napokban megérkezik a lehűlés Szerbiába, és a gyümölcsök szépen beérnek. Egyébként elégedettek a jelenlegi felvásárlási árakkal. Az őszibarack kilója a piacokon minőségtől függően 60 és 150 dinár között mozog.
Bővebben:

 




Az őszibarackot és a körtét is előbb szüretelik idén Észak-Bácskában