A szerb, mint nem anyanyelv oktatásának fejlesztése címmel tartottak pénteken szakmai fórumot a magyarkanizsai Regionális Szakmai Pedagógus-továbbképző Központban a belgrádi Oktatásfejlesztési Intézettel és az EBESZ szerbiai szervezetével együttműködve. A szakmai fórum résztvevőit, a meghívott iskolák képviselőit megtisztelte jelenlétével Jerasz Anikó, az Oktatási Minisztérium államtitkára, Milica Rodić, az EBESZ szerbiai szervezetének kisebbségi ügyekkel megbízott tanácsosa és Dejana Milijić Subić, az Oktatásfejlesztési Intézet igazgatóhelyettese.
A mai összejövetel célja a szerb nyelv oktatásának hatékonyabbá tétele, a célcsoportok pedig az oktatási intézmények vezetői és a szakszolgálat, hisz ők azok, akik segíthetik a szerb nyelvet oktató tanárokat, mondta Jerasz Anikó államtitkár.
- Az elmúlt években a szerb, mint nem anyanyelv tantárgy átesett egy teljes reformon, s a 2021/22-es tanévtől kezdve az általános és középiskolák mindegyik osztálya az új tanterv és tanmenet szerint tanulja a szerb nyelvet. Az új tanterv különválasztja és külön kezeli a homogén és a heterogén környezetben élő diákokat, A és B program szerint, különböző módszerekkel oktatják számukra a szerb nyelvet, de sajnos az új módszer eddig még nem hozta meg a kívánt eredményt. Még nagyon sok kérdés és bizonytalanság van az új programmal kapcsolatban, s kulcsfontosságú, hogy amellett, hogy a pedagógusok megkapják a szakmai segítséget a különböző továbbképzéseken, az intézményvezetők és a szakszolgálatok is tudjanak nekik segíteni szükség esetén. A cél most tehát az, hogy az az igazgatók és szakszolgálati foglalkoztatottak megerősítésével szakmai támaszai lehessenek a szerb nyelvet, mint nem anyanyelvet oktató tanároknak - fogalmazott Jerasz Anikó.
Az új tanterv nem követeli meg a magyar többségű környezetben élő diákoktól ugyanazt az előtudást, amivel rendelkeznek azok a fiatalok, akik vegyes vagy szerb többségű településeken élnek. A homogén környezetben előkerülnek azok a módszerek, amelyek a szerbet, mint idegennyelvet oktatják, a heterogén környezetben pedig mint környezetnyelvek oktatják a szerbet, magyarázta Jerasz Anikó. Az államtitkár szerint türelmesnek kell lenni, el kell még múlnia valamennyi időnek, hogy látszódjon, mi lesz az eredménye az új programnak. Azért van szükség az ilyen rendezvényekre, hogy a végeredmény minél sikeresebb legyen.
A szerb nyelv oktatása külön kihívás, véli Zsíros Jankelić Anikó, a zentai Közgazdasági és Kereskedelmi Iskola igazgatója, aki szerint állandóan kutatnak a módszer iránt, amely segítségével a legjobban megtanítható a szerb nyelv, az itt maradásunk egyik záloga ugyanis az, hogy tudjuk használni az állam nyelvét.
- Tapasztalatunk az, hogy akik a Bánságból jönnek, Törökkanizsáról, Csókáról, Törökszentmiklósról, ők sokkal jobban beszélik a szerb nyelvet, mert többet is használják otthon, viszont elég komoly problémát jelent ez a nyelv például a zentai gyerekeknek, a kanizsaiaknak, adaiaknak. Esetükben látjuk, hogy nagyon az alapoktól kell kezdeni a munkát - mondta Zsíros Jankelić Anikó.
Az igazgatónő szerint úgy lehet legjobban nyelvet tanulni, ha aktívan használjuk azt. Kolléganőjük, Selena Avdalović Đureković is részt vett egy segédtankönyv kidolgozásában. Az MNT segítségével létrejött kiadvány más módszerrel, más alapokra helyezve oktatja a szerb nyelvet, ami inkább diákbarát és hatékonyabb, mint a korábbi, hagyományos módszerek voltak.

Bővebben: