| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |

   2026.02.26.
Az lehetsz, aki csak akarsz, és rajzold is le!

Nemzetközi rajzpályázatot szervezett a magyarkanizsai Gyöngyszemeink Iskoláskor Előtti Intézmény. A községből és Magyarországról 120 alkotás érkezett be a Farsang nevet viselő kiírásra. 


A Cnesa előcsarnokában állították ki a rajzokat, amelyeket az ünnepélyes megnyitó előtt mindenki megtekinthetett. A gyerekek rajzainak csak a képzelet szabhatott határt, szinte mindenki más-más technikával alkotott. 


A rajzpályázatra ...

   2026.02.26.
A vallási turizmus fejlesztése

A Magyarkanizsa községben zajló határon átnyúló projektek egyike a Szakrális utazások, azaz a Sacred Journeys projektum, amelynek egyik kedvezményezettje a Délvidék Kutató Központ Egyesület. A pályázat az Interreg VI-A IPA Magyarország–Szerbia Program keretében valósul meg, célja pedig a szerb–magyar határtérség gazdag vallási és kulturális örökségének megőrzése, elérhetősége, láthatóvá tétele. A projekt térségünk szakrális helyeit és vallási ...

   2026.02.25.
Mit jelent boldognak lenni?

Soha nem éltünk még ilyen jól – mégis egyre többet beszélünk a boldogtalanságról. Kalmár Ákos okleveles közgazdász, vallástudományi szakember ennek miértjére kereste a választ a József Attila Könyvtárban megtartott előadásán. Konkrétan azt vizsgálta, hogyan alakult a boldogság fogalma az európai gondolkodás történetében, az ókori filozófiától a keresztény hagyományon át a modernitás kezdetéig.


Külön hangsúlyt kapott a 18. századtól ...

   2026.02.24.
Városok arculatát alakította

– Volt némi beleszólásom városok arculatának alakításába – mondta a rá jellemző bölcs szerénységgel Tóth Vilmos, magyarkanizsai építész, amikor beszélgetni kezdtünk a Magyar Életfa díj kapcsán. A Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség elismerése, amit a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet munkaközössége felterjesztése nyomán – a magyar kultúra napja kapcsán rendezett ünnepségen – adtak át neki Zentán, azért is érdekes, mert ...

   2026.02.23.
Két külön zenei világ összeforrása

Első alkalommal lépett színpadra közösen Magyarkanizsán Dresch Mihály magyarországi Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas magyar zenész és a Mezei kvartett. 


Az egész estés műsort, melynek alapját a magyar népdal képezte, a Regionális Kreatív Műhely szervezte, a Magyar Művészeti Akadémia Szegedi Regionális Műhelye és a szegedi Zenergia Egyesület közreműködésével. A közönség két külön zenei világ összeforrását hallhatta az est folyamán. 


 
Keresés
 

   2024.03.08.
Az atkákkal küzdenek a méhészek

Továbbra is változatlan a méz ára a piacokon, viszont a nagybani eladási ár csökkent. A méhészek most az atkák megjelenésével is küzdenek, valamint sok méhcsalád a téli hónapokban elpusztult - panaszolják a termelők. 
Megkezdődtek a méhek körüli munkák. Március elején kezdetét vette a méhesek tavaszi átnézése. Ilyenkor tudják megállapítani a méhészek, hogy a méhek hogyan vészelték át a telet. Mivel nem volt hideg tél a mostani, ezért a méhek sem tudtak igazán nyugalmi állapotban telelni. Sok méhészetben problémát okoz az atka, és sok állat elpusztul ebben az időszakban.   
„Sokan panaszkodnak, hogy rosszul jöttek ki a télből, meg elhullások vannak, méhpusztulással kell számolniuk. Nálunk is néhány kaptárat be kell csukni, de igazából ez még az elkövetkezőkben fog kikristályosodni, hogy tulajdonképpen a szezonra mennyi, mekkora lesz a méhállomány, amivel számolni tudunk” - mondta Danyi Erzsébet horgosi méhész. 
Szinte minden nap a piacon értékesíti a mézet Kordován Miklós méhész. Mint mondja, nála is történt elhullás, de az elpusztult állatok száma minimális. „Ami áttelelt, az áttelelt, ami nem, az nem. Van atkaprobléma is, de nekem veszteségem nagyon kevés volt, de valakinek egész konténere kiürült, elhagyták a kaptárt.” 
Az érintettek úgy vélik, hogy az elhullás mellett nagy gondot okoz még a méz ára is. Kínálat ugyanis van, viszont egyre kisebb a vásárló. A méhészek szerint egyre több külföldi méz jelenik meg a piacokon. Ezeknek pedig nem csak a minősége kérdőjelezhető meg, hanem az ára is, hiszen sokkal olcsóbban kerülnek a piacra. Sajnos nem jobb a helyzet akkor sem, ha nagyban szeretnék értékesíteni. Jelen pillanatban 1,8 euróért vásárolják fel a mézet nagyban, míg télen ezt 1,6 euróért tették meg. 
„Szégyenteljes és nevetséges az ár, ahhoz képest, amibe kerül magának a méznek az előállítása. Mert az egy dolog, hogy nem a méhész állítja elő, hanem a méhek, de azok nagyon sokat dolgoznak vele. Úgyhogy mire a méz a hordóba kerül, az több fázison megy át, és valahol jobban meg kellene becsülni ezt, a szorgos munkának az eredményét” - mondja Danyi Erzsébet. 
A piacokon jelenleg a legolcsóbb a virágméz, ami 700 dinár, 1300 dinár az akácméz kilogrammja, ha pedig utóbbit nagyban szeretné a méhész értékesíteni, maximum 4 eurót kap egy kilogrammjáért. 

 




Az atkákkal küzdenek a méhészek