| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |

   2026.04.08.
Népviseletben érkeztek a táncosok a húsvéti misére Horgoson

Nekünk, keresztényeknek a húsvét mutat rá, hogy a halál nem egy végpont, hanem egy új kezdet - ezt Verebélyi Árpád horgosi plébános mondta. A bácskai településen is szentmisére gyűltek össze a hívek, hogy megünnepeljék a húsvétot. 

A húsvét a kereszténység legjelentősebb ünnepe, melyet Jézus Krisztus feltámadásának, valamint az emberiség megváltásának emlékére tartanak. Horgoson ez az ünnep különösen közösségi és kulturális ...

   2026.04.07.
A több évszázados piac

1751 óta minden csütörtökön megtelik élettel a magyarkanizsai piac. Bár a hét több napján is várják az árusok a vásárlókat, a csütörtök továbbra is különleges, ilyenkor a standok roskadoznak a portékától, a tér pedig igazi közösségi találkozóhellyé alakul. 

A húsvéti ünnepeket megelőző csütörtökökön különösen pezseg az élet Magyarkanizsán, hiszen piacnap van. Noha hétfő kivételével szinte minden nap találni árusokat, a csütörtöki ...

   2026.04.07.
Megnyílt az 54. MIRK Magyarkanizsán

A Házi Áldástól a gyöngyfűzésen át a festményekig megannyi csodálatos, kézzel készült alkotásban gyönyörködhetnek azok, akik Magyarkanizsára látogatnak. A Zmaj iskola Ady részlegében nyitották meg hétfőn az 54. MIRK-et, azaz a Nemzetközi Kézimunka és Gyűjtemény Kiállítást, mely csütörtökig tekinthető meg. 

A kiállításon felléptek az Ozoray Árpád MME Cifraszűr kórusa, Pozder Damján citeraszólista és a Szent ...

   2026.04.07.
A jövő rakétamérnöke

Minden egy teleszkóppal kezdődött. A nyolcadik születésnapjára kapta, és a szenvedély azonnal lángra kapott: az űrkutatás teljesen magával ragadta. A gyerekkori érdeklődés máig megmaradt, Kis Botond mögött számos eredményes megmérettetés szerepel, az érettségi után pedig a régió egyik legjobb felsőoktatási intézményében, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen szeretné folytatni a tanulmányait. 
Botond magyarkanizsai, a Bolyai Tehetséggondozó ...

   2026.04.07.
Él még a locsolkodás hagyománya Adorjánon

A locsolkodás a magyar húsvéti hagyománykör egyik legismertebb és legélőbb eleme, különösen a falvakban. Sok helyen még ma is a régi szokásokat őrzik általa. Az adorjáni Szőke Tisza Művelődési Egyesület tagjai húsvéthétfőn kora reggel zeneszóval vonultak az utcákon, hogy felkeressék a falubeli lányokat.  

Faluhelyen a locsolkodás még ma is erősen közösségépítő szokás, és jobban ragaszkodnak a hagyományos elemeihez, mint a városokban. ...

 
Keresés
 

   2024.02.19.
Az érzelmileg is biztonságosabb szülésért

A környékbeli városokban is, mint ahogy egész országunkban, a Mozdulj – Változtass! (Kreni-Promeni) mozgalom annak érdekében gyűjtött aláírásokat és adta át azokat a kórházakban, hogy a várandós nők, ha szeretnének, ne egyedül vajúdjanak. Magyarkanizsa községben több dúla is tevékenykedik, köztük a martonosi Sárkány Szintia, aki többedmagával Zentán és Topolyán is átadta az országszerte egységes kérelmet az intézményeknek. 
 Háromgyermekes anyuka vagy, amellett dúla. Mi is a dúla feladata? 
– Aktívan nem vagyok még dúla, tehát nem vállalok kismamákat, egyelőre nem tudom kísérni őket a várandósságukban, a szülésüknél és a gyermekágyi időszakban. Háromgyermekes anyukaként egyelőre még nincs elég időm teljes mellszélességgel erre fókuszálni, de ennek is eljön az ideje, amint a kisgyerekeim nőnek. A dúla feladata ezekben az időkben támogatást nyújtani a kismamának. Egy dúla fontos feladata naprakész információkkal szolgálni ezekben a témákban, tehát folyamatosan tanul és fejleszti magát. Igyekszik maximálisan ráhangolódni a kismamára és odafigyelni az ő szükségleteire. Ezáltal kialakulhat közöttük egy olyan mély kapcsolódás, amelyben biztonságban érzi magát a kismama. Ha pedig a szülést vesszük, tudjuk, hogy az állatok sem hozzák világra kicsinyeiket, ha veszélyben érzik magukat. Ugyanez érvényes ránk, nőkre is. Ha nem halad a vajúdás, vagy akár megáll, az legtöbbször azért van, mert a lelkük mélyén a nők nem érzik magukat biztonságban. 
 Miért tartod fontosnak, hogy a várandós nő kísérővel mehessen a szülőszobába? 
– Számos tudományos tanulmány kimutatta, hogy az apa, illetve az anya által választott más személy jelenléte megkönnyíti a gyermek születését, csökkenti a szövődmények kockázatát és a további beavatkozások szükségességét, mivel a nő nyugodtabb azokban a pillanatokban kísérő jelenlétében. 
 Szüléskor a dúla hogyan tud segíteni? 
– Azt szoktuk mondani, hogy szüléskor a bábák és szülésznők deréktól lefelé foglalkoznak a kismamával, a dúlák pedig deréktól felfelé. Érzelmi támogatást, lelkesítést, bátorítást adnak, segítenek a megfelelő hangulat megteremtésében, tudnak bizonyos technikákat, amelyekkel megkönnyíthetik az összehúzódásokkor jelentkező testi megéléseket. A legfontosabb viszont az, hogy ismerik a kismamát, tudják, mik a félelmei, milyen lelki folyamatokon ment keresztül, ezért van, hogy szavak nélkül is értik a szülőnőt. 
 Mennyire elterjedt környékünkön a dúla igénybevétele? 
– 2021 júniusában volt az a dúlaképzés, amelyen én is részt vettem, de tartottak egyet korábban is. A községben Vígi Sára elérhető, Szabadkán Szőcs Balassa Teodóra, Zentán pedig Renkó Krisztina. Azt látjuk, hogy egyre több kismama válik nyitottá arra, hogy ne csak túlélje a szülést, hanem készül rá, informálódik és igen, dúlát választ. Azt remélem, hogy ez hamarosan egyre inkább elterjed a várandósok körében. 
 Szerinted miért fontos, hogy az anyuka mellett legyen még valaki? 
– A fent elmondottak mellett a kísérő jelenléte a szülés során csökkentené az egyes orvosok esetleges szülészeti erőszakának lehetőségét, amit a közelmúltban láthattunk a hazánkban nagyszámú szülőnő vallomása alapján. De magam is meséltem már saját tapasztalatról szülészeti erőszakkal kapcsolatban az Explicit – Sárkány Szintia című videóban (https://www.youtube.com/watch?v=vAifsLONLU0). 
 Látsz rá esélyt, hogy a kérelem sikert érjen el? 
– Igen. A történet nem ért véget ezzel a megmozdulással! Érdemes követni a https://www.facebook.com/kreni.promeni oldalt. Február 21. a határidő, hogy a szülészetek válaszoljanak a következő kérdésekre: Az intézményben mehet-e kísérő a szülésre? Ha nem, miért nem? Mi kellene ahhoz, hogy mégis megoldható legyen? Fontosnak tartom, hogy a kórházak vezetői meghallják az emberek hangját és igényeit, és ne felejtsék el, hogy az állampolgárok fizetéséből élnek. A szülés során fellépő negatív gyakorlatok visszaszorítása érdekében úgy gondolom, hogy a kórházaknak ezeket a kéréseket jóvá kell hagyniuk mind az állampolgárok érdekében, mind pedig a minisztérium utasítására, amely támogatja ezt kezdeményezést. 

 




Az érzelmileg is biztonságosabb szülésért