| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |

   2026.03.02.
A Folyami Polgárnaszád Magyarkanizsán

A Magyar Nemzeti Tanács szervezésében február 27-én, pénteken este a magyarkanizsai székhelyű Vajdasági Birkózóakadémián telt ház előtt zajlott le a Folyami Polgárnaszád eseménye, majd az azt követő Kormorán-nagykoncert. A tényfeltáró rendezvény alkalmat adott a találkozásra, a párbeszédre és a közösségi kapcsolatok megerősítésére is. A Civil Összefogás Fórum (CÖF) és a Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖKA) országjáró programja még tavaly ...

   2026.02.26.
Az lehetsz, aki csak akarsz, és rajzold is le!

Nemzetközi rajzpályázatot szervezett a magyarkanizsai Gyöngyszemeink Iskoláskor Előtti Intézmény. A községből és Magyarországról 120 alkotás érkezett be a Farsang nevet viselő kiírásra. 


A Cnesa előcsarnokában állították ki a rajzokat, amelyeket az ünnepélyes megnyitó előtt mindenki megtekinthetett. A gyerekek rajzainak csak a képzelet szabhatott határt, szinte mindenki más-más technikával alkotott. 


A rajzpályázatra ...

   2026.02.26.
A vallási turizmus fejlesztése

A Magyarkanizsa községben zajló határon átnyúló projektek egyike a Szakrális utazások, azaz a Sacred Journeys projektum, amelynek egyik kedvezményezettje a Délvidék Kutató Központ Egyesület. A pályázat az Interreg VI-A IPA Magyarország–Szerbia Program keretében valósul meg, célja pedig a szerb–magyar határtérség gazdag vallási és kulturális örökségének megőrzése, elérhetősége, láthatóvá tétele. A projekt térségünk szakrális helyeit és vallási ...

   2026.02.25.
Mit jelent boldognak lenni?

Soha nem éltünk még ilyen jól – mégis egyre többet beszélünk a boldogtalanságról. Kalmár Ákos okleveles közgazdász, vallástudományi szakember ennek miértjére kereste a választ a József Attila Könyvtárban megtartott előadásán. Konkrétan azt vizsgálta, hogyan alakult a boldogság fogalma az európai gondolkodás történetében, az ókori filozófiától a keresztény hagyományon át a modernitás kezdetéig.


Külön hangsúlyt kapott a 18. századtól ...

   2026.02.24.
Városok arculatát alakította

– Volt némi beleszólásom városok arculatának alakításába – mondta a rá jellemző bölcs szerénységgel Tóth Vilmos, magyarkanizsai építész, amikor beszélgetni kezdtünk a Magyar Életfa díj kapcsán. A Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség elismerése, amit a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet munkaközössége felterjesztése nyomán – a magyar kultúra napja kapcsán rendezett ünnepségen – adtak át neki Zentán, azért is érdekes, mert ...

 
Keresés
 

   2024.01.23.
Fényes Vince, tele pince

Január 22-e, Szent Vince napja a borászok egyik védszentjének napja, s a hagyományok szerint ekkor kell elvégezni a vesszővágást, amely alapján meg lehet állapítani, hogy milyen termés várható. Nem babonaságról van szó, hanem arról, hogy mennyire voltak kemények a fagyok, s mennyire tették tönkre a rügyeket. 
A horgosi Szent Orbán borlovagrend tagjai Bálint István szőlőjében végezték el a rituálét. A klímaváltozás miatt azonban a várható termést nagyon nehéz megjósolni. Hosszú az ősz, enyhe a tél, viszont kemény fagyok szoktak jönni tavasszal, ami teljesen felborítja a rendet, mondja Bálint István. 
- Március végén, április elején szokott a szőlő mostanában elfagyni, amikor a rügy már kezd kibújni. A csemegeszőlők az érzékenyebbek. Ha jól emlékszem, 2017-ben volt az, hogy úgy elfagyott a szőlő, hogy utána a tőkefejből tudott ismét kifejlődni, májusban pedig válogatni kellett a hajtásokat, hogy melyik kettőt hagyjuk meg. Szerencsére azóta nem voltak ilyen kemény telek, hanem inkább a tavaszi fagyok okoznak kárt. A gazda nem sok mindent tehet, az Isten kezében van minden. Van nálunk a kert végében Zala gyöngye, s a hajtását az egyik tavasszal lelegelték az őzek. Kicsit késve ugyan, de újra kihajtott, s nagyon jó termés lett, viszont, ha elfagy, akkor nem hajt ki újra, s nem lesz termés sem. A permetezéssel csak a betegségtől tudja megóvni a gazda a termést. Peronoszpóra nem támadt tavaly, mert nem volt nedvesség, viszont a lisztharmat egyes régiókban komoly gondot okozott. Nálunk szerencsére nem. Nekem általában a szürkerothadás okoz gondot, de ez sem jelentkezett tavaly, sőt a cukorfok is jó volt – magyarázza Bálint István. 
Jelen volt a vesszőmetszésen Vass Zoltán horgosi borász, a magyarkanizsai községi tanács mezőgazdasággal megbízott tagja is. Szerinte is nehéz ma már a metszővágással jósolni. Esetleg az adhat némi reményt, hogy fényes volt a mai Vince nap, ami teli pincét ígér. 
- Az az igazság, hogy az utóbbi időben a Vince napi vesszővágás inkább már csak egy hagyomány tovább éltetése. A baráti társaságunknak, borlovagrendünknek egy olyan eseménye, amikor összejövünk, kicsit beszélgetünk az elmúlt időszakról. Valamikor a Vince napnak lényegesen nagyobb jelentősége volt, hiszen olyan kemény telek voltak, hogy ekkor tényleges termésjóslást is tudtak eleink végezni. Az utóbbi időben sokkal inkább a tavaszi fagyok azok, amik alkalmasint megkárosítják a termést, arra viszont még januárban semmilyen rálátásunk sincs. 
- Esetleg most már áprilisban kellene szőlővesszőt metszeni? 
- A tavaszi fagyok ellen nincs semmiféle mentség. Mostanában már nincs komoly lehűlés, elmaradnak az igazi kemény telek, amikor a szőlőnek a föld feletti részét teljesen kifagytak. Igazából hidegre valamennyire szükség lenne a mezőgazdaságban, tehát egy ilyen néhány napos mínusz 15 fok a kártevők szempontjából jó lenne, de a mínusz 25 fokok nekünk szőlőtermesztőknek egyáltalán nem hiányoznak. Viszont tavasszal egyre sűrűbben vannak néhány napos fagyok, amik kárt csinálnak vagy a szőlősökben, vagy pedig az olyan gyümölcsökben, amelyekben a fák éppen virágzási stádiumban vannak. Volt erre példa az elmúlt néhány évben, talán kétszer is, amikor a friss hajtásokat a szőlőnél károsította a fagy, szerencsére nagyon tragikus végkimenetele nem lett. 
- A klímaváltozás miatt akkor kockázatossá válik a szőlőtermesztés ezen a vidéken? 
- Nem mondanám azt, hogy kockázatosabb lenne, mint a korábbiakban volt, sőt a mi vidékünkön az aszály miatt a szőlő az, amit ajánlani lehet a termelőknek, mert ezt a klímát is valamilyen szinten hajlandó elviselni. Bátorság lenne olyan mondatot mondani, hogy a szőlő szereti a forróságot, mert valójában nem szereti a szélsőségekbe hajló időjárást, de az összes többi növényhez viszonyítva a szőlő az, ami még valamilyen módon tud ehhez alkalmazkodni. 
- Vannak-e olyan szőlőfajták, amelyek pont a mi vidékünknek, az itteni klímának nagyon megfelel? 
- Én azt hiszem, hogy ezeknek a kiválasztása jelen pillanatban egyrészről a kutatómunka során zajlik, másrészről a szőlőtermelők is próbálnak a szakirodalomból tájékozódni. Igen, lesznek olyan szőlőfajták, amik az átlagostól is egy picit jobban elviselik az aszályos és száraz éveket. Van rá esély, hogy ennek köszönhetően a következő 10-15 évben némileg átalakul a szőlő termesztése. 
- Mennyire kifizetődő szőlőt termeszteni, illetve abból azután bort csinálni? 
- Ez mindig egy nagyon érzékeny és kényes téma. Mi elmondhatjuk azt Horgoson, hogy például a 2023-as évnek a horgosi szőlőtermesztők a nyertesei. Nem azért, mert mi jobban tudnánk bármit is, mint a környékbeli kollégák, de az időjárás kedvezett nekünk, s nálunk nagyon jó volt a szőlőtermés, míg máshol, nagyon sok helyen nem volt az. Azt hiszem, hogyha hasonló árakat sikerülne tartani, mint 23-ban, akkor egyértelmű lenne a szőlőtermesztés kifizetődősége. Mindennek ellenére azonban visszaszorulóban van a szőlőtermelés. Hiába mondom egyik mondatomban azt, hogy a klimatikus viszonyok abba az irányba mutatnak, hogy igenis volna ennek az ágazatnak jövője, de rögtön mellé kell tenni, hogy a szőlőtermesztés mindamellett növényvédelmi és egyéb okokból is sok odafigyelést igényel a gazda részérő, és ezzel egyfajta kockázatot is hordoz magában. Másrészről pedig a mi vidékünkön olyan óriási szőlőtáblák nincsenek, hogy a termelést és a szüretet teljesen gépesíteni lehessen, tehát ebből kifolyólag nagy a kézi munka igénye a szőlőtermelésben, munkásból viszont egyre kevesebb van, és egyre nehezebb azt megfizetni. 
- Szerbiában vannak-e olyan támogatások, amelyek a szőlőültetvényeknek a bővítését célozzák? 
- Igen, tartományi és köztársasági szinten is rendszeresen megjelenik olyan pályázat, amely ültetvények létrehozását támogatja, valamint most a Prosperitati Alapítvány is lehetőséget kínál erre. Viszont nem nagyon tapasztaljuk, hogy ezekkel nagyon sokan élnének. Az önkormányzatban ezekben a hetekben formálódik a 2024-es mezőgazdasági támogatási politika. Mint köztudott, az önkormányzat minden évben pályázatot ír ki a helyi mezőgazdasági termelőknek, s ha valaki bármilyen ültetvényt, teszem azt kajszit, szilvát, akár almást szeretne létrehozni a közeljövőben, akkor jelezzék ezt időben. Ha módunk lesz rá, akkor a mezőgazdasági pályázatok között ilyen jellegűt is meghirdetünk ültetvények telepítésére. 

 




Fényes Vince, tele pince

Jó állapotban vannak a szőlőtőkék Észak-Bácskában

Aranybetűs év a tavalyi