| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |

   2025.11.28.
Egy délután Arannyal

Egy délután Arannyal elnevezéssel irodalmi és képzőművészeti versenyt tartottak az oromhegyesi Arany János Általános Iskolában. Az eseményen mintegy 70 községbeli gyermek vett részt, akik több kategóriában is indulhattak. A verseny feladatai a költő munkásságára és a történelmi korára épültek. A megmérettetés fő célja, hogy a tanulók minél jobban megismerjék Arany János életét. 
Horvát Alexandra tanuló elmondta: „Én most Arany János ...

   2025.11.28.
Egyre népszerűbb a határ menti ingázóknak kialakított új sáv

Egyre népszerűbb a határ menti ingázóknak kialakított új sáv a Horgos-Röszke közúti határátkelőnél, bár még mindig sokan nincsenek tisztában azzal, ki igényelheti, és hogyan működik a november elsejétől elérhető rendszer. A november elsejétől működő új sávnak az a célja, hogy a rendszeresen átlépők gyorsabban átjussanak. 
Az ingázók gyorsabb áthaladása érdekében a Csongrád-Csanád Vármegyei Rendőr-főkapitányság a szerb határrendészeti ...

   2025.11.27.
Az egészségtudatosságról az oromhegyesi iskolában

Az egészséges táplálkozásról és a függőségi betegségekről tartottak előadást Oromhegyesen az Arany János Általános Iskolában. A programban az oktatási intézmény tanulói, tanárai és a szülők vettek részt. Az eseményt a tartományi oktatási titkárság támogatta. 
Az előadást immár második éve szervezik meg. Célja, hogy a táplálkozási és függőségi problémákra időben felhívják a figyelmet. 
 
Hubai Olivér tanuló ...

   2025.11.27.
Virágos Magyarkanizsa

Az idén Magyarkanizsa érdemelte ki a Virágos Magyarország környezetszépítő verseny határon túli fődíját. Ez elismerés a településnek és mindazoknak, akik a háttérben dolgoznak. Akik a Tisza-parti kisvárosban sétálnak, láthatják, hogy a zöldfelületek igazi megnyugvást adnak a szemnek, és a rendezett környezet, a szép virágok pedig hirdetik az élni akarást. Több ez ennél, hisz Magyarkanizsa kiemelkedik a többi város közül, ezt bizonyította a díj is, amelyet ...

   2025.11.26.
Horgos idén is ünnepi fénybe öltözik advent idején

A helyi Művelődési Ház és a József Attila horgosi fiókkönyvtár sok színes, meghitt programmal várja a kicsiket és a nagyokat az év legszebb időszakában. 
Vasárnap meggyújtjuk az első gyertyát az adventi koszorún. Ez pedig annyit jelent, hogy Horgoson is kezdetét veszi az adventi, karácsonyra hangolódó időszak. A helyi könyvtárban karácsonyi könyvvásárral és olvasási kihívással is készülnek az idén. 
Horvát Hilda könyvtáros elmondta: ...

 
Keresés
 

   2024.01.23.
Fényes Vince, tele pince

Január 22-e, Szent Vince napja a borászok egyik védszentjének napja, s a hagyományok szerint ekkor kell elvégezni a vesszővágást, amely alapján meg lehet állapítani, hogy milyen termés várható. Nem babonaságról van szó, hanem arról, hogy mennyire voltak kemények a fagyok, s mennyire tették tönkre a rügyeket. 
A horgosi Szent Orbán borlovagrend tagjai Bálint István szőlőjében végezték el a rituálét. A klímaváltozás miatt azonban a várható termést nagyon nehéz megjósolni. Hosszú az ősz, enyhe a tél, viszont kemény fagyok szoktak jönni tavasszal, ami teljesen felborítja a rendet, mondja Bálint István. 
- Március végén, április elején szokott a szőlő mostanában elfagyni, amikor a rügy már kezd kibújni. A csemegeszőlők az érzékenyebbek. Ha jól emlékszem, 2017-ben volt az, hogy úgy elfagyott a szőlő, hogy utána a tőkefejből tudott ismét kifejlődni, májusban pedig válogatni kellett a hajtásokat, hogy melyik kettőt hagyjuk meg. Szerencsére azóta nem voltak ilyen kemény telek, hanem inkább a tavaszi fagyok okoznak kárt. A gazda nem sok mindent tehet, az Isten kezében van minden. Van nálunk a kert végében Zala gyöngye, s a hajtását az egyik tavasszal lelegelték az őzek. Kicsit késve ugyan, de újra kihajtott, s nagyon jó termés lett, viszont, ha elfagy, akkor nem hajt ki újra, s nem lesz termés sem. A permetezéssel csak a betegségtől tudja megóvni a gazda a termést. Peronoszpóra nem támadt tavaly, mert nem volt nedvesség, viszont a lisztharmat egyes régiókban komoly gondot okozott. Nálunk szerencsére nem. Nekem általában a szürkerothadás okoz gondot, de ez sem jelentkezett tavaly, sőt a cukorfok is jó volt – magyarázza Bálint István. 
Jelen volt a vesszőmetszésen Vass Zoltán horgosi borász, a magyarkanizsai községi tanács mezőgazdasággal megbízott tagja is. Szerinte is nehéz ma már a metszővágással jósolni. Esetleg az adhat némi reményt, hogy fényes volt a mai Vince nap, ami teli pincét ígér. 
- Az az igazság, hogy az utóbbi időben a Vince napi vesszővágás inkább már csak egy hagyomány tovább éltetése. A baráti társaságunknak, borlovagrendünknek egy olyan eseménye, amikor összejövünk, kicsit beszélgetünk az elmúlt időszakról. Valamikor a Vince napnak lényegesen nagyobb jelentősége volt, hiszen olyan kemény telek voltak, hogy ekkor tényleges termésjóslást is tudtak eleink végezni. Az utóbbi időben sokkal inkább a tavaszi fagyok azok, amik alkalmasint megkárosítják a termést, arra viszont még januárban semmilyen rálátásunk sincs. 
- Esetleg most már áprilisban kellene szőlővesszőt metszeni? 
- A tavaszi fagyok ellen nincs semmiféle mentség. Mostanában már nincs komoly lehűlés, elmaradnak az igazi kemény telek, amikor a szőlőnek a föld feletti részét teljesen kifagytak. Igazából hidegre valamennyire szükség lenne a mezőgazdaságban, tehát egy ilyen néhány napos mínusz 15 fok a kártevők szempontjából jó lenne, de a mínusz 25 fokok nekünk szőlőtermesztőknek egyáltalán nem hiányoznak. Viszont tavasszal egyre sűrűbben vannak néhány napos fagyok, amik kárt csinálnak vagy a szőlősökben, vagy pedig az olyan gyümölcsökben, amelyekben a fák éppen virágzási stádiumban vannak. Volt erre példa az elmúlt néhány évben, talán kétszer is, amikor a friss hajtásokat a szőlőnél károsította a fagy, szerencsére nagyon tragikus végkimenetele nem lett. 
- A klímaváltozás miatt akkor kockázatossá válik a szőlőtermesztés ezen a vidéken? 
- Nem mondanám azt, hogy kockázatosabb lenne, mint a korábbiakban volt, sőt a mi vidékünkön az aszály miatt a szőlő az, amit ajánlani lehet a termelőknek, mert ezt a klímát is valamilyen szinten hajlandó elviselni. Bátorság lenne olyan mondatot mondani, hogy a szőlő szereti a forróságot, mert valójában nem szereti a szélsőségekbe hajló időjárást, de az összes többi növényhez viszonyítva a szőlő az, ami még valamilyen módon tud ehhez alkalmazkodni. 
- Vannak-e olyan szőlőfajták, amelyek pont a mi vidékünknek, az itteni klímának nagyon megfelel? 
- Én azt hiszem, hogy ezeknek a kiválasztása jelen pillanatban egyrészről a kutatómunka során zajlik, másrészről a szőlőtermelők is próbálnak a szakirodalomból tájékozódni. Igen, lesznek olyan szőlőfajták, amik az átlagostól is egy picit jobban elviselik az aszályos és száraz éveket. Van rá esély, hogy ennek köszönhetően a következő 10-15 évben némileg átalakul a szőlő termesztése. 
- Mennyire kifizetődő szőlőt termeszteni, illetve abból azután bort csinálni? 
- Ez mindig egy nagyon érzékeny és kényes téma. Mi elmondhatjuk azt Horgoson, hogy például a 2023-as évnek a horgosi szőlőtermesztők a nyertesei. Nem azért, mert mi jobban tudnánk bármit is, mint a környékbeli kollégák, de az időjárás kedvezett nekünk, s nálunk nagyon jó volt a szőlőtermés, míg máshol, nagyon sok helyen nem volt az. Azt hiszem, hogyha hasonló árakat sikerülne tartani, mint 23-ban, akkor egyértelmű lenne a szőlőtermesztés kifizetődősége. Mindennek ellenére azonban visszaszorulóban van a szőlőtermelés. Hiába mondom egyik mondatomban azt, hogy a klimatikus viszonyok abba az irányba mutatnak, hogy igenis volna ennek az ágazatnak jövője, de rögtön mellé kell tenni, hogy a szőlőtermesztés mindamellett növényvédelmi és egyéb okokból is sok odafigyelést igényel a gazda részérő, és ezzel egyfajta kockázatot is hordoz magában. Másrészről pedig a mi vidékünkön olyan óriási szőlőtáblák nincsenek, hogy a termelést és a szüretet teljesen gépesíteni lehessen, tehát ebből kifolyólag nagy a kézi munka igénye a szőlőtermelésben, munkásból viszont egyre kevesebb van, és egyre nehezebb azt megfizetni. 
- Szerbiában vannak-e olyan támogatások, amelyek a szőlőültetvényeknek a bővítését célozzák? 
- Igen, tartományi és köztársasági szinten is rendszeresen megjelenik olyan pályázat, amely ültetvények létrehozását támogatja, valamint most a Prosperitati Alapítvány is lehetőséget kínál erre. Viszont nem nagyon tapasztaljuk, hogy ezekkel nagyon sokan élnének. Az önkormányzatban ezekben a hetekben formálódik a 2024-es mezőgazdasági támogatási politika. Mint köztudott, az önkormányzat minden évben pályázatot ír ki a helyi mezőgazdasági termelőknek, s ha valaki bármilyen ültetvényt, teszem azt kajszit, szilvát, akár almást szeretne létrehozni a közeljövőben, akkor jelezzék ezt időben. Ha módunk lesz rá, akkor a mezőgazdasági pályázatok között ilyen jellegűt is meghirdetünk ültetvények telepítésére. 

 




Fényes Vince, tele pince

Jó állapotban vannak a szőlőtőkék Észak-Bácskában

Aranybetűs év a tavalyi