 A falu kialakulása - amint a neve is bizonyítja - Tóth József néhai földbirtokosnak köszönhető, aki birtoka egy részét tanyája közelében részben kiosztotta, részben eladta házhelyekként napszámosainak és egyéb föld nélküli lakosoknak. Később, 1905-ben felépült a település temploma, századunk második évtizedétől kezdve pedig elkészült az elemi iskola és egy csendőrállomás is, sőt csakhamar bolt is létesült. Ily módon az eredeti településmag is kikristályosodott több egykori dűlőút kereszteződésének tájékán.
Tóthfalu sokáig nem volt önálló, csak 1948-ban a kanizsai határ átszervezése révén nyert önrendelkezést. Ekkortájt gyarapodott jelentősen lakossága is, az elhagyott, lerombolt tanyák lakóinak betelepülése révén, az utóbbi két évtizedben azonban ez a folyamat is az ellenkezőjére fordult, mert az iskolát végzett, szakképesítést szerző fiatalság a városokba, Kanizsára és Szabadkára áramlott. Ebben az apadásban csak a 90-es évek jelentenek változást mind közigazgatási, mind pedig gazdasági vonatkozásban. Tóthfalu önálló helyi közösséggé vált, postája lett és közlekedési elszigeteltsége is megszűnőben van a szabadkai, kanizsai buszjáratok bevezetésével. Nemrégiben megépült egy malom, a kőolajkiaknázás pedig újabb gazdasági, elhelyezkedési előnyökkel járt. Művelődési szempontból a Munkás Szent József templom plébániájának, lelkigyakorlatos házának és a keretében létesült Logos Grafikai Műhelynek van nagy jelentősége, amely nyomdaként is, kiadóként is tevékenykedik.
A falu természeti környezete egyhangú, de szép. Területének zöme 102 m tengerszint feletti magasságú, tehát fennsík jellegű, noha néhány magasabb domb is látható. Mindez kiváló mezőgazdasági lehetőségeket biztosít. Tóthfalu ma fejlődő állattenyésztő-földművelő település. Az állattenyésztés megfelel az intenzív gazdálkodás elvárásainak. Ami a földművelést illeti, a búza-, kukorica-, cukorrépa- és napraforgó-termesztés a legerőteljesebb. A földművelő gazdaságok igen magas szinten gépesítettek.
|
