| |
|
| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |
|
A termelés fejlesztése, illetve a gazdasági szereplők szintlépésének támogatása, üzleti hatékonyságuk növelése és versenyképességük erősítése, aminek alapvető célja a szülőföldön való boldogulás és az élelmiszeripari vállalkozások, valamint családi gazdaságok, megerősítése – ezeket az alapcélokat helyezi előtérbe a Vajdasági Rohonczy Gedeon Mentorprogram. A program lebonyolítója a Prosperitati Alapítvány és a CED Közép-európai ... |
|
|
Nekünk, keresztényeknek a húsvét mutat rá, hogy a halál nem egy végpont, hanem egy új kezdet - ezt Verebélyi Árpád horgosi plébános mondta. A bácskai településen is szentmisére gyűltek össze a hívek, hogy megünnepeljék a húsvétot.
A húsvét a kereszténység legjelentősebb ünnepe, melyet Jézus Krisztus feltámadásának, valamint az emberiség megváltásának emlékére tartanak. Horgoson ez az ünnep különösen közösségi és kulturális ... |
|
|
1751 óta minden csütörtökön megtelik élettel a magyarkanizsai piac. Bár a hét több napján is várják az árusok a vásárlókat, a csütörtök továbbra is különleges, ilyenkor a standok roskadoznak a portékától, a tér pedig igazi közösségi találkozóhellyé alakul.
A húsvéti ünnepeket megelőző csütörtökökön különösen pezseg az élet Magyarkanizsán, hiszen piacnap van. Noha hétfő kivételével szinte minden nap találni árusokat, a csütörtöki ... |
|
|
A Házi Áldástól a gyöngyfűzésen át a festményekig megannyi csodálatos, kézzel készült alkotásban gyönyörködhetnek azok, akik Magyarkanizsára látogatnak. A Zmaj iskola Ady részlegében nyitották meg hétfőn az 54. MIRK-et, azaz a Nemzetközi Kézimunka és Gyűjtemény Kiállítást, mely csütörtökig tekinthető meg.
A kiállításon felléptek az Ozoray Árpád MME Cifraszűr kórusa, Pozder Damján citeraszólista és a Szent ... |
|
|
Minden egy teleszkóppal kezdődött. A nyolcadik születésnapjára kapta, és a szenvedély azonnal lángra kapott: az űrkutatás teljesen magával ragadta. A gyerekkori érdeklődés máig megmaradt, Kis Botond mögött számos eredményes megmérettetés szerepel, az érettségi után pedig a régió egyik legjobb felsőoktatási intézményében, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen szeretné folytatni a tanulmányait.
Botond magyarkanizsai, a Bolyai Tehetséggondozó ... |
|
|
|
|
|
|
|
 A falu kialakulása - amint a neve is bizonyítja - Tóth József néhai földbirtokosnak köszönhető, aki birtoka egy részét tanyája közelében részben kiosztotta, részben eladta házhelyekként napszámosainak és egyéb föld nélküli lakosoknak. Később, 1905-ben felépült a település temploma, századunk második évtizedétől kezdve pedig elkészült az elemi iskola és egy csendőrállomás is, sőt csakhamar bolt is létesült. Ily módon az eredeti településmag is kikristályosodott több egykori dűlőút kereszteződésének tájékán.
Tóthfalu sokáig nem volt önálló, csak 1948-ban a kanizsai határ átszervezése révén nyert önrendelkezést. Ekkortájt gyarapodott jelentősen lakossága is, az elhagyott, lerombolt tanyák lakóinak betelepülése révén, az utóbbi két évtizedben azonban ez a folyamat is az ellenkezőjére fordult, mert az iskolát végzett, szakképesítést szerző fiatalság a városokba, Kanizsára és Szabadkára áramlott. Ebben az apadásban csak a 90-es évek jelentenek változást mind közigazgatási, mind pedig gazdasági vonatkozásban. Tóthfalu önálló helyi közösséggé vált, postája lett és közlekedési elszigeteltsége is megszűnőben van a szabadkai, kanizsai buszjáratok bevezetésével. Nemrégiben megépült egy malom, a kőolajkiaknázás pedig újabb gazdasági, elhelyezkedési előnyökkel járt. Művelődési szempontból a Munkás Szent József templom plébániájának, lelkigyakorlatos házának és a keretében létesült Logos Grafikai Műhelynek van nagy jelentősége, amely nyomdaként is, kiadóként is tevékenykedik.
A falu természeti környezete egyhangú, de szép. Területének zöme 102 m tengerszint feletti magasságú, tehát fennsík jellegű, noha néhány magasabb domb is látható. Mindez kiváló mezőgazdasági lehetőségeket biztosít. Tóthfalu ma fejlődő állattenyésztő-földművelő település. Az állattenyésztés megfelel az intenzív gazdálkodás elvárásainak. Ami a földművelést illeti, a búza-, kukorica-, cukorrépa- és napraforgó-termesztés a legerőteljesebb. A földművelő gazdaságok igen magas szinten gépesítettek.
|
|
|
|
|
|
