|
|
| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |
Nem kell ahhoz messzire utaznunk, hogy rendezett környezetben, otthonosan, mégis vízparton hűsöljünk. Szerencsések a magyarkanizsaiak, mert minden adott számukra ahhoz, hogy kényelmesen, tiszta, szép körülmények között töltsék el napjaikat olyankor, amikor a hőség kikényszeríti az őket a vízpartra. Nemcsak a helyieknek biztosít kikapcsolódást és megpihenést a helyi Tisza-part, hanem a távolabbról érkezőket is tárt karokkal várja.
Ahogy leérünk a ... |
|
Szerbiából két önkormányzat, Versec és Magyarkanizsa vett részt a Német Fejlesztési Alap által Észak-Macedóniában, Velesben megszervezett nemzetközi találkozón, amelyen a nemek egyenjogúságát biztosító intézkedésekről, tapasztalatokról volt szó. Községünket háromtagú delegáció képviselte, köztük Telek Krisztina, a községi Szociális Központ igazgatója, akit hazaérkezése után tapasztalatairól kérdeztünk.
- Észak-Macedóniában már jó ... |
|
A körülmények ellenére eredményes tanévet zárt horgosi Kárász Karolina Általános Iskola. A ballagást június 7-én, szombaton tartották meg, s büszkén jelentették be, hogy az elmúlt nyolc évben náluk tanult a Kárpát-medence legjobb kis matematikusa.
Gulyás Oldal Anita igazgatóval, s a generáció két legjobb diákjával, Balázs Piri Kevinnel és Bohata Bencével beszélgettünk.
- Összesen 69 diákunk ballagott el a horgosi, ... |
|
Ballagási ünnepséget tartottak Magyarkanizsán, a Művészetek Házában. Az Alapfokú Zeneiskolából 21 tanuló ballagott el.
Különféle díjakat, elismeréseket osztottak ki, mint amilyen a Kornelia Stanković- és a Ljubica Marić-diploma, valamint az iskola tanulói ünnepi műsorral készültek, és a ballagó diákok is egy utolsó fellépés erejéig színpadra álltak.
Atyimcsev Judit, az intézmény igazgatója elmondta: „Különböző hangszereken ... |
|
Tizenötödik alkalommal szervezte meg Kenyeres Ivanka, a Vajdasági Képzőművészeti Kör elnöke az egyesület tagjainak segítségével a festőtábort. A nagy hagyományú rendezvény minden alkalommal jótékonysági célt is szolgál, amellett, hogy összesereglenek a környékbeli képzőművészek, és közösen alkotnak.
Ezúttal a résztvevők szombaton a Jókai Mór Művelődési Otthonban gyülekeztek, ahol már megszokott módon, jó hangulatban, egymást régi ismerősként ... |
|
|
|
|
|
|
|

A falu kialakulása - amint a neve is bizonyítja - Tóth József néhai földbirtokosnak köszönhető, aki birtoka egy részét tanyája közelében részben kiosztotta, részben eladta házhelyekként napszámosainak és egyéb föld nélküli lakosoknak. Később, 1905-ben felépült a település temploma, századunk második évtizedétől kezdve pedig elkészült az elemi iskola és egy csendőrállomás is, sőt csakhamar bolt is létesült. Ily módon az eredeti településmag is kikristályosodott több egykori dűlőút kereszteződésének tájékán.
Tóthfalu sokáig nem volt önálló, csak 1948-ban a kanizsai határ átszervezése révén nyert önrendelkezést. Ekkortájt gyarapodott jelentősen lakossága is, az elhagyott, lerombolt tanyák lakóinak betelepülése révén, az utóbbi két évtizedben azonban ez a folyamat is az ellenkezőjére fordult, mert az iskolát végzett, szakképesítést szerző fiatalság a városokba, Kanizsára és Szabadkára áramlott. Ebben az apadásban csak a 90-es évek jelentenek változást mind közigazgatási, mind pedig gazdasági vonatkozásban. Tóthfalu önálló helyi közösséggé vált, postája lett és közlekedési elszigeteltsége is megszűnőben van a szabadkai, kanizsai buszjáratok bevezetésével. Nemrégiben megépült egy malom, a kőolajkiaknázás pedig újabb gazdasági, elhelyezkedési előnyökkel járt. Művelődési szempontból a Munkás Szent József templom plébániájának, lelkigyakorlatos házának és a keretében létesült Logos Grafikai Műhelynek van nagy jelentősége, amely nyomdaként is, kiadóként is tevékenykedik.
A falu természeti környezete egyhangú, de szép. Területének zöme 102 m tengerszint feletti magasságú, tehát fennsík jellegű, noha néhány magasabb domb is látható. Mindez kiváló mezőgazdasági lehetőségeket biztosít. Tóthfalu ma fejlődő állattenyésztő-földművelő település. Az állattenyésztés megfelel az intenzív gazdálkodás elvárásainak. Ami a földművelést illeti, a búza-, kukorica-, cukorrépa- és napraforgó-termesztés a legerőteljesebb. A földművelő gazdaságok igen magas szinten gépesítettek.
|
|
|
|
|
|