|
|
| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |
Másodszor ad otthont a népi kézműves tábornak Tóthfalu, ahol mintha a múlt találkozna a jövővel, hisz egyik szegletben muzsikálnak, a másikban kosarat fonnak, a harmadikban a népi viseletekről van szó. A túloldalon népzene szól, míg távolabb meg épp a kis focisták rúgják a bőrt. A népi kézműves tábor szerdától vasárnapig tart, így épp a munka kellős közepébe csöppentünk bele csütörtökön, amikor meglátogattuk a tábor résztvevőit. A Hagyományok Háza ... |
|
Szombaton, augusztus 16-án tartották az V. Szent István-napi magyarságismereti vetélkedőt és II. Ifjúsági napot a Vajdasági Nagycsaládos Egyesületek Szövetségének és a magyarkanizsai Kuckó Nagycsaládosok Egyesületének szervezésében.
A délelőtt folyamán zajlott le a magyarságismereti vetélkedő, melyben háromtagú csapatok mutatták be tudásukat az 1848/49-es forradalom és szabadságharc témakörében.
A csapatokat a Vajdasági ... |
|
Horgoson idén először szervezték meg a nyári mazsorett tábort, amelyet a Bartók Béla Magyar Művelődési Egyesület mazsorettcsoportja szervezett.
A négy nap során 15 résztvevő ismerkedhetett meg a tánc világával, voltak kezdők és olyanok is, akik már tapasztalt táncosok. A gyerekek a mazsoretten kívül más táncstílusokat is kipróbálhattak, miközben játékos, kreatív foglalkozásokon vettek részt.
A tánctábort Szabadkán már több alkalommal ... |
|
A megmérettetésre összesen 24 csapat nevezett. A párosok a héten minden délután pályára lépnek, hogy eldöntsék az idén ki lesz a legjobb.
Évről évre egyre több csapatot vonz a lábteniszbajnokság a magyarkanizsai Tisza-partra. Idén közel ötvenen neveztek be, akik mind győzni érkeztek. Sokan közülük rendszeresen sportolnak, de mint mondják, ez még nem feltétele a helyezésnek, ugyanis a csapatok egyre jobban fejlődnek.
Dalibor Crkvenjakov ... |
|
Hollóék csaknem húsz éve játszadoztak el a gondolattal, hogy növénytermesztésbe kezdenek, majd meg is valósították az álmukat, létrehoztak egy tekintélyes méretű biogazdaságot. Kezdetben fűszernövényekkel foglalkoztak, de gyorsan kiderült, hogy felénk erre nem igazán van kereslet, így belevágtak a növénytermesztésbe. Azóta a nevük ismertté vált, hisz a jó portéka híre gyorsan terjed. A környéken házhoz mennek a vásárlók, de nagyobb mennyiség esetén, ... |
|
|
|
|
|
|
|

Nincs pontos adat, hogy hány szerbiai munkavállaló ingázik naponta a vajdasági településekről Magyarországra. A Tisza-mentén Zentától Horgosig szinte mindenhol vannak olyanok, akik a határ túloldalán keresik a kenyerüket, de Szabadka környékéről is sokan dolgoznak odaát. Több száz munkavállalóról lehet szó. Az ő életüket a határátlépés viszontagságai nagyban megkeserítik.
Nyáron, valamint a téli és tavaszi ünnepek időszakában Horgosnál mindkét irányba több órás a veszteglés, így gépkocsival lehetetlen átkelni a túloldalra és időben megjelenni a munkahelyen. Évek óta változatlan a helyzet. A szükség így arra kényszerítette az embereket, hogy maguk találjanak megoldást problémáikra. A legtöbben azt a lehetőséget választották, hogy hajnalban gépkocsival elmennek a határig, a szerb oldalon az egyik dűlőút szélén leparkolnak. Ez az út egyébként pont a szerb határkapuhoz vezet, s az autópálya mellett húzódó biztonsági kerítésen is át lehet jutni egy kapun keresztül, amit a hatóság szándékosan nyitva tart, pont az ingázók érdekében. Átgyalogolnak tehát a munkába igyekvők az horgosi autópálya átkelőn a magyar oldalra, ahonnan egy ott parkoló másik autóval folytatják az útjukat a munkahelyükre. Délután ugyanígy jönnek vissza azzal, hogy akkor a közúti átkelőt használják. A délutáni váltásban dolgozók is ugyanezt az utat járják azzal, hogy ők éjszaka kényszerülnek az autópályára.
Igaz, ez a módszer nem teljesen szabályos, mert autópályán tilos lenne gyalogolni, de a magyar hatóságok is az autópályára irányítják a kerékpárosokat, gyalogosokat azokban az órákban, amíg az úgynevezett Kishatárátkelő zárva tart. Más megoldás ugyanis nincs, így szemet hunynak a hatóságok a kis szabálytalanság fölött.
A mostani problémát viszont az okozza, hogy ennek a határ-átgyalogolási módszernek a lehetősége is megszűnt azzal, hogy szerb oldalon munkálatok kezdődtek, bővítik a határátkelőt, új sávok és kamionos parkoló épül. A Horgos 1 és 2 átkelő közti földesút eltűnt, a kiskapu sincs már meg. Két és fél kilométeres kerülőt kell tenniük gyalog az autópálya szerb szakaszán, ami már tényleg baleset- és életveszélyes. Vagy kénytelenek gépkocsival átlépni a határt, de az út néha 2-3 órát is igénybe vesz a veszteglés miatt.
Az érintettek azt mondják, ha nem sikerül megoldást találni a problémára, akkor vagy a magyarországi munkahelyüket kell feladniuk, vagy szerbiai lakhelyüket és akkor végleg áttelepülnek az anyaországba.
Az ingázók levélben fordultak a VMSZ vezetőihez, s megoldási javaslatokat is felvázoltak. Hatalmas segítség lenne a számukra, ha a kerékpárosok és a gyalogosok este, munka után a Kishatáron jöhetnének haza. Ezért javasolják, hogy 19 és reggel 7 óra között a gyalogosokat és a kerékpárosokat engedjék át a közúti átkelőn. Vagy legyen ez a határkapu napi 24 órában nyitva, vagy legalább 4-től 23 óráig dolgozzon.
A hatóságok a közelmúltban jelentették be, hogy október 24-én beindul a személyi forgalom a Szabadka és Szeged közötti vasúti szakaszon. Egyelőre azonban nem tudni, hogy milyen lesz a vonatok menetrendje, hogy megfelel-e azoknak, akik Magyarországon dolgoznak akár az első, akár a második váltásban.
Újabb problémával szembesültek a Magyarországra ingázó munkások
Bajban az ingázók - Nehezedik a gyalogos határátkelés
|
|
|
|
|
|