Az élet akkor szép, ha szeretettel teli, empatikus emberek a közvetlen környezetükben teszik a jót, és segítenek. A pozitív energia és az optimizmus ragadós, képes megváltani a világot. Jelen esetben felfoghatatlanul sok pénzt összegyűjteni élet(minőség-)mentő műtétekre, kezelésekre, a könyörtelen határidők szorításában. 
Három évvel ezelőtt a magyarkanizsai Gajdos Bajusz Zolna alapította meg a Facebook-csoportot a bajmoki Pál Gajódi Olivér SMA-1-ben szenvedő kisfiú gyógykezelésének támogatására. Dobó Ella az elsők között csatlakozott, azóta is a csoport lelkeként, külső segítőként van jelen. 
* Szívet-lelket melengető, pozitív a csoport egész működése — mégis: egy nagyon komoly témáról van szó. Olyan embereknek gyűjtetek, vajdaságiaknak, akik egyébként nem biztos, hogy esélyt kapnának a túlélésre, az emberhez méltó életre. 
— Ha belegondolunk, tudna nagyon szomorú meg elkeserítő is lenni. Viszont az elejétől fogva úgy alakítottuk ki, hogy nem gondolunk bele… Van egy célunk, ez pedig az, hogy segítsünk annak, aki rászorul, valamilyen egészségégügyi problémával küzd. Megvan az ok, a cél, a többit igyekszünk kizárni. Az elején — Olivérnek indult a gyűjtés — nagyon sok energiát fektettünk parttalan vitákba, hiszen számtalan hozzászólás érkezett, hogy nem segít az állam, nem segít ez vagy az, kinek kellene segítenie. Odaálltunk az emberek elé, és elmondtuk, hogy bennünket ez nem érdekel, ezzel ne foglalkozzunk, mert az összes energiát, melyet abba tudunk fektetni, hogy segítsünk, azt mind elszívná — s az emberek ezt elfogadták. Három év alatt nem igazán sokszor kellett ezt kimondanunk, vagy rendre utasítanunk bárkit. Aki csatlakozik, azt is elfogadja, hogy mi így gondolkodunk, élünk, tesszük a mindennapokban a dolgunkat, és nekünk ez a természetes. Nem firtatjuk, hogy ez kinek a feladata lenne, azt mondjuk, ez mindannyiunk feladata, és biztatjuk egymást, hogy azokat a célokat, amelyeket kitűzünk magunk elé azért, hogy másoknak segíthessünk, el tudjuk érni. 
* Hasonlít ez nekem ahhoz, amit a Biblia vagy bármelyik szent könyv megfogalmaz, hogy az élet lényege a szeretet, a segítségnyújtás bármikor, nem pedig a kritizálás, mások minősítése. 
— Egy támogató közeg alakult ki. Azok az emberek, akik valamilyen formában részt vesznek a gyűjtésben — és nem feltétlenül az adminisztrátorokra, moderátorokra, segítőkre gondolok —, szinte valamennyien egyformán gondolkodnak. Néhányszor találkoztam személyesen a VJL csapat tagjaival, s olyan, mintha mindannyian ezer éve ismernénk egymást. Nagyon hasonló értékrend szerint éljük az életünket, valóban a szeretet és a segíteni akarás vezérel mindannyiunkat. Nemcsak minket, hanem azokat a csoporttagokat is, akik az elmúlt három évben kivették a részüket a gyűjtésekből — merthogy nagyon sokan vannak. Jelenleg több mint 28 000 csoporttagunk van. El tudnék mondani néhány száz, de lehet, hogy ezer nevet is, akik három éve folyamatosan ott állnak, mennek, csinálják, és sosem kérdeznek semmit. Tele vannak szeretettel, ez vezérli őket, és mi ezért nagyon-nagyon hálásak vagyunk. Egy közvetítő szerepet töltünk be, hogy a jó embereket összekössük egymással. Jó kis családias hangulat uralkodik nálunk a csoportban, ezt érzem. 
* Közben ott van mindig a határidő szorítása. Ezzel hogyan tudtok megbirkózni? 
— Ez nem mindig egyszerű. Eléggé magunkra vesszük, hogy vajon sikerül-e megfelelően tájékoztatnunk és motiválnunk az embereket, időben, hogy segítsenek. Szó szerint emberi életek múlnak ezeken a határidőkön, és ez hatalmas teher. Ezt úgy tudjuk elviselni, feldolgozni, hogy beszélgetünk egymással. Írunk egymásnak, az adminisztrátorok, moderátorok chaten is beszélgetnek, fel is hívjuk egymást, akár késő este is. Egymásnak vagyunk ebben az egészben a lelki támaszai, mert felőrölne bennünket, ha ezt nem tudnánk megosztani a másikkal. 
* Hatalmas összegekről van szó. Igaz az a mondás, hogy sok kicsi sokra megy? 
— A három év alatt ez a csoport 3,5 és 4 millió euró közötti összeget gyűjtött, több mint 90 sikeres gyűjtést jegyez, s a támogatottak száma 20 feletti. Az első gyűjtésünk Olivérért volt, fél év alatt több mint 900 000 euró gyűlt össze a csoportnak köszönhetően. A következő évben már több mint 1 millió euró. Nem szabad szem elől téveszteni, hogy nem mindenkinek van szüksége ilyen nagy adományra: van, akinek annyi kell, hogy minden hónapban össze tudjuk gyűjteni a gyógykezeléshez szükséges összeget. Van olyan támogatott, aki egy évben 12 sikeres gyűjtést tudhat magáénak. 
* Hálátlan dolog külön kiemelni valakit a rászorulók közül, mégis megkérdem, most kinek van a leginkább szüksége arra, hogy aktívak legyenek a csoporttagok, s akár újak is csatlakozzanak, és adakozzanak? 
— Megkoronázná a harmadik születésnapunkat, ha sikeres lenne a gyűjtés a muzslyai Páger Anita részére. Augusztus végére kellene összejönnie a pénznek (sajnos május végére nem sikerült). Thaiföldre tudna utazni, a műtéti eljárásnak köszönhetően mozgatni tudná a lábát és a kezét olyan mértékben, hogy talpra tudna állni, és akár önálló életet is élhetne. 
* A gyűjtés során mindvégig tartjátok a kapcsolatot a támogatottal? 
— Nem szeretnék senkit kiemelni, mert a csoportban csodálatos hölgyek, általában anyák serénykednek, ám az alapító Gajdos Bajusz Zolna nagy részt vesz ki ebből a munkából. 
* Jól gondolom, hogy ez egy női csapat? Hol vannak az erősebbik nem képviselői? 
— A legtöbb adminisztrátor és moderátor valóban nő, családanya. Azt is fontosnak tartom elmondani, hogy ezek a hölgyek munkaviszonyban is vannak, dolgozni járnak amellett, hogy ellátják a mindennapi otthoni feladataikat és a csoporttal járó teendőket. Kiemelem, hogy önkéntesként dolgoznak, a három év alatt soha egyetlen dinárt nem kaptak azért a munkáért, amelyet ebben a csoportban végeznek. Néhány fiatal is van közöttük, a középiskolai tanulmányaik vége felé járnak, vagy már egyetemisták, illetve van egy férfi moderátorunk is, Pavlović Krisztián, aki az erősebbik nem részéről erősíti a csapatunkat. Illetve ott vannak a férfiak a háttérben is — a saját példám is ezt igazolja. A nők kapnak otthon egyfajta támogatást a párjuktól, hogy az önkéntes munkát nyugodtan tudják végezni, valószínűleg ezek a férjek besegítenek a háztartásba és a gyermeknevelésbe is. A csoport harmadik születésnapja alkalmából szervezett kis ünnepségen sokunknak a férje is ott volt velünk. A hároméves működésről július 15-én egy élő licittel emlékeztünk meg, összejöttünk adminisztrátorok, moderátorok, segítők, és voltak meglepetésvendégeink is, akik rajtunk kívül élő licitet tartottak a csoportban Muzslyáról és Újvidékről, illetve előtte való nap hazaérkeztek Budapestről Olivér és szülei, s aznap minket látogattak meg. Minden támogatott részére folyt a gyűjtés, és 260 940 dinárt sikerült összegyűjtenünk.