| |
|
| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |
|
Nekünk, keresztényeknek a húsvét mutat rá, hogy a halál nem egy végpont, hanem egy új kezdet - ezt Verebélyi Árpád horgosi plébános mondta. A bácskai településen is szentmisére gyűltek össze a hívek, hogy megünnepeljék a húsvétot.
A húsvét a kereszténység legjelentősebb ünnepe, melyet Jézus Krisztus feltámadásának, valamint az emberiség megváltásának emlékére tartanak. Horgoson ez az ünnep különösen közösségi és kulturális ... |
|
|
1751 óta minden csütörtökön megtelik élettel a magyarkanizsai piac. Bár a hét több napján is várják az árusok a vásárlókat, a csütörtök továbbra is különleges, ilyenkor a standok roskadoznak a portékától, a tér pedig igazi közösségi találkozóhellyé alakul.
A húsvéti ünnepeket megelőző csütörtökökön különösen pezseg az élet Magyarkanizsán, hiszen piacnap van. Noha hétfő kivételével szinte minden nap találni árusokat, a csütörtöki ... |
|
|
A Házi Áldástól a gyöngyfűzésen át a festményekig megannyi csodálatos, kézzel készült alkotásban gyönyörködhetnek azok, akik Magyarkanizsára látogatnak. A Zmaj iskola Ady részlegében nyitották meg hétfőn az 54. MIRK-et, azaz a Nemzetközi Kézimunka és Gyűjtemény Kiállítást, mely csütörtökig tekinthető meg.
A kiállításon felléptek az Ozoray Árpád MME Cifraszűr kórusa, Pozder Damján citeraszólista és a Szent ... |
|
|
Minden egy teleszkóppal kezdődött. A nyolcadik születésnapjára kapta, és a szenvedély azonnal lángra kapott: az űrkutatás teljesen magával ragadta. A gyerekkori érdeklődés máig megmaradt, Kis Botond mögött számos eredményes megmérettetés szerepel, az érettségi után pedig a régió egyik legjobb felsőoktatási intézményében, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen szeretné folytatni a tanulmányait.
Botond magyarkanizsai, a Bolyai Tehetséggondozó ... |
|
|
A locsolkodás a magyar húsvéti hagyománykör egyik legismertebb és legélőbb eleme, különösen a falvakban. Sok helyen még ma is a régi szokásokat őrzik általa. Az adorjáni Szőke Tisza Művelődési Egyesület tagjai húsvéthétfőn kora reggel zeneszóval vonultak az utcákon, hogy felkeressék a falubeli lányokat.
Faluhelyen a locsolkodás még ma is erősen közösségépítő szokás, és jobban ragaszkodnak a hagyományos elemeihez, mint a városokban. ... |
|
|
|
|
|
|
|

A Tisza Menti Ligában szereplő oromi labdarúgóklub az idén ünnepli fennállásának 50. évfordulóját. A fél évszázados jubileum alkalmából a Magyarkanizsa községhez tartozó településen a közelmúltban gálamérkőzést játszottak, melyen a Šampion együttese a Bács-Kiskun vármegyei I. osztályban szereplő Bácsalmás csapatával mérte össze erejét.
A kezdés előtt a Magyarkanizsa–Zenta–Ada községi labdarúgó-szövetség nevében Kovács Izabella titkár emléklapot adott át az oromi klub vezetőinek, a vendégek részéről pedig oromi származású játékosuk, Körmöci Márk egy labdával és egy nagy méretű csapatzászlóval ajándékozta meg a hazaiakat. Ezt követően az ünnepélyes kezdőrúgást Rúzsa Mihály végezte el, aki tagja volt az oromi klub 1974-es és 1980-as bajnokcsapatának.
A jó iramú összecsapás a várakozásoknak megfelelően a magasabb osztályban szereplő vendégcsapat fölényes győzelmével zárult, de a becsületesen küzdő oromi gárdának is sikerült egy gólt szereznie, a második félidő közepén a fiatal Balázs Ákos vette be a több vajdasági labdarúgóval felálló bácsalmásiak kapuját. A lefújást követően a „harmadik félidőt” a helyi vadászotthon nagytermében tartották meg, ahol finom babgulyás várta a két csapat játékosait.
Oromon 1973 nyarán alakult meg a falu nevét viselő labdarúgóklub, melynek története álomszerűen indult, a csapat ugyanis már az első idényében bajnok tudott lenni a Tisza Menti B Ligában. Rúzsa Mihályék úgy nyerték meg az 1973/1974-es bajnokságot, hogy az utolsó fordulóban idegenben győzték le a nagy rivális padéi Tiszát, melynek már egy döntetlen is elég lett volna a bajnoki címhez. Az oromi gárda 1980-ban is megnyerte a Tisza Menti B Liga küzdelmeit, Hangya Jenőék akkor veretlenül, tizenöt győzelemmel és három döntetlennel végeztek az élen. A nyolcvanas években az immár egységes Tisza Menti Ligában az oromiak legjobb eredménye egy 4. hely volt az 1983/1984-es pontvadászatból, az 1990/1991-es szezonban pedig az ötödik helyen végzett a fiatal oromi csapat, ám ezt követően csaknem egy évtizeden át szünetelt a labdarúgóélet a faluban, a jugoszláviai polgárháború zűrzavaros időszakában ugyanis az Orom FK megszűnt létezni Az oromi foci újjáéledését a kétezres évek eleje hozta el, amikor is megalakult a Šampion egyesület, amely 2002 óta a Tisza Menti Ligában versenyez. Az azóta eltelt időszakban az oromiak ugyan nem tudtak kimagasló eredményeket elérni (az elmúlt húsz évben háromszor voltak ötödikek a ligában), a vezetők szerint azonban számukra már az is nagy siker, hogy a klub egyáltalán működik, és az emberek focimeccseket láthatnak a faluban, ellentétben sok környékbeli településsel, ahol már régóta megszűnt a labdarúgóélet.
Ötvenéves az oromi labdarúgás
|
|
|
|
|
|