| |
|
| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |
|
Megemlékezéssel és koszorúzással kezdődött az ünnepély szerda délután Horgoson a Havas Boldogasszony római katolikus templomban és a templomkertben. Március 11-e különleges nap a falu életében, ugyanis 1771-ben Kárász Miklós ezen a napon kapta meg Mária Teréziától a területre és a betelepítésre vonatkozó adománylevelet. Egy új korszak kezdete volt ez, a mai Horgos megszületésének történelmi pillanata. Ezért tartják ezen a napon a falu napját, illetve ilyenkor ... |
|
|
A magyarkanizsai Partizan Atlétikaklubban télen sem áll meg a munka. A Jovan Jovanović Zmaj Általános Iskola tornatermében mintegy 60 gyermek edz szorgalmasan Rekecki Petra és Pósa Tamás edzők, valamint Mészáros Kornél klubelnök és edző irányításával. A sportegyesület hamarosan rekortánborítású atlétikai pályát kap, melynek köszönhetően nemcsak a feltételek javulnak a klubban, hanem a versenyek szervezéséből is kivehetik a részüket.
Az ...
|
|
|
Szombaton, március 7-én ismét megtelt az oromhegyesi Faluház olyan emberekkel, akiknek fontosak a hagyományok, a népművészet és a magyar kultúra. A XXXVIII. Gazdag ág, hagyományos, nagy múltú rendezvényt az oromhegyesi Petőfi Sándor Művelődési Egyesület szervezte meg, nagy sikerrel, hisz az egész magyarkanizsai községből érkeztek csapatok, illetve Hajdújárás és Ludas is bekapcsolódott a rendezvénybe.
A szemle öt teljesítendő feladatból ...
|
|
|
Tudásunkkal kézen fogva a közösségekért – ez az anyaországi A Szakkör mottója. A program már évek óta folyik, és Magyarkanizsán mindig nagy érdeklődés övezi a különféle régi mesterségek újratanulását. Erről szól valójában a program, és természetesen arról is, hogy a hagyományaink megőrzése, újratanulása és továbbadása mellett a résztvevők minden egyes alkalommal közösségben vannak, összekovácsolódnak. Már-már a régi korok szellemét idézi ... |
|
|
Az Arany János nevét viselő általános iskola három épületébe öt kistelepülés diákjai járnak: az oromhegyesi, az oromi és a tóthfalui tagozatra utaznak még a völgyesi és az újfalusi diákok is elsajátítani a nyolc osztály tananyagát. Az iskolanapot már tizenegy éve a magyar költőóriás születésének napján tartják. Az ünnepség alkalmából ezúttal hétfőn az oromi épületben gyűltek össze az eminens vendégek, a testvériskolák képviselői és természetesen ... |
|
|
|
|
|
|
|

A Tisza Menti Ligában szereplő oromi labdarúgóklub az idén ünnepli fennállásának 50. évfordulóját. A fél évszázados jubileum alkalmából a Magyarkanizsa községhez tartozó településen a közelmúltban gálamérkőzést játszottak, melyen a Šampion együttese a Bács-Kiskun vármegyei I. osztályban szereplő Bácsalmás csapatával mérte össze erejét.
A kezdés előtt a Magyarkanizsa–Zenta–Ada községi labdarúgó-szövetség nevében Kovács Izabella titkár emléklapot adott át az oromi klub vezetőinek, a vendégek részéről pedig oromi származású játékosuk, Körmöci Márk egy labdával és egy nagy méretű csapatzászlóval ajándékozta meg a hazaiakat. Ezt követően az ünnepélyes kezdőrúgást Rúzsa Mihály végezte el, aki tagja volt az oromi klub 1974-es és 1980-as bajnokcsapatának.
A jó iramú összecsapás a várakozásoknak megfelelően a magasabb osztályban szereplő vendégcsapat fölényes győzelmével zárult, de a becsületesen küzdő oromi gárdának is sikerült egy gólt szereznie, a második félidő közepén a fiatal Balázs Ákos vette be a több vajdasági labdarúgóval felálló bácsalmásiak kapuját. A lefújást követően a „harmadik félidőt” a helyi vadászotthon nagytermében tartották meg, ahol finom babgulyás várta a két csapat játékosait.
Oromon 1973 nyarán alakult meg a falu nevét viselő labdarúgóklub, melynek története álomszerűen indult, a csapat ugyanis már az első idényében bajnok tudott lenni a Tisza Menti B Ligában. Rúzsa Mihályék úgy nyerték meg az 1973/1974-es bajnokságot, hogy az utolsó fordulóban idegenben győzték le a nagy rivális padéi Tiszát, melynek már egy döntetlen is elég lett volna a bajnoki címhez. Az oromi gárda 1980-ban is megnyerte a Tisza Menti B Liga küzdelmeit, Hangya Jenőék akkor veretlenül, tizenöt győzelemmel és három döntetlennel végeztek az élen. A nyolcvanas években az immár egységes Tisza Menti Ligában az oromiak legjobb eredménye egy 4. hely volt az 1983/1984-es pontvadászatból, az 1990/1991-es szezonban pedig az ötödik helyen végzett a fiatal oromi csapat, ám ezt követően csaknem egy évtizeden át szünetelt a labdarúgóélet a faluban, a jugoszláviai polgárháború zűrzavaros időszakában ugyanis az Orom FK megszűnt létezni Az oromi foci újjáéledését a kétezres évek eleje hozta el, amikor is megalakult a Šampion egyesület, amely 2002 óta a Tisza Menti Ligában versenyez. Az azóta eltelt időszakban az oromiak ugyan nem tudtak kimagasló eredményeket elérni (az elmúlt húsz évben háromszor voltak ötödikek a ligában), a vezetők szerint azonban számukra már az is nagy siker, hogy a klub egyáltalán működik, és az emberek focimeccseket láthatnak a faluban, ellentétben sok környékbeli településsel, ahol már régóta megszűnt a labdarúgóélet.
Ötvenéves az oromi labdarúgás
|
|
|
|
|
|