Az árpa és a búza tekintetében is közepes hozammal zárják az aratást a mezőgazdasági termelők. Az árpa minősége még kielégítőnek mondható, viszont a búzáé nagyon gyenge - mondják az illetékesek. 
Az árpa átlaghozama a környéken holdanként három tonna volt, ami megfelelőnek számít, viszont a felvásárlási ár nagyon alacsony a termelők szerint, mindössze 16 dinárt fizetnek az árpa kilójáért. 
 
Zsoldos Róbert tóthfalui termelő-felvásárló elmondta: „Az árpánál elég jó minőségek voltak, a búzánál ezt nem mondhatjuk, ott a hektoliter súly az nagyon gyenge volt. Az átlag hektoliter súly a búzánál körülbelül 74-75 hektoliter súlyt mutat ki, ez hogy az esőnek titulálható-e, mi érte őket, de nem tudjuk, hogy mi történt a hozamoknál.” 
A búza hozama elmaradt a várttól, mindössze 2,5-3 tonna a holdankénti átlaghozam és a minőséggel is akadnak gondok. A kenyérgabona felvásárlási ára is nagyon alacsony, jelenleg 20 dinárt fizetnek kilójáért. 
 
Vajda Bernárd oromi felvásárló: „Június elején még rekord hozamról beszéltünk, ítélve a parcellák állapotáról, a szalma nagyságáról, a kalász nagyságáról, de mikor közeledtünk az érés felé, egyre világosabbá vált, hogy nagyon sok üres és beteg búzakalász van a parcellákban, így amikor az első kaszacsapások megtörténtek, kiderült, hogy messze elmaradunk a rekord, de még a jó terméstől is.” 
A búza minősége tehát messze elmarad a vártól. A gabonára kihatottak a késő tavaszi fagyok, hiszen már akkor lecsökkenhetett a növény ellenálló-képessége, így a betegségekre is fogékonyabb volt a búza. 
 
Bata Erzsébet, a Gazdakör elnöke úgy véli: „Mennyiségre csak meg van a termés, de minőségre rossz. Tehát sem sikértartalom, sem protein tartalom, hektolitersúly sincs meg, amire szükség lenne, rendkívüli minőségtelen gabonát tudtunk betakarítani és rendkívül alacsony az ára is. Mennyiséget illetően talán még szolidnak mondható a termés, ellenben amikor eladásra kerül és minőségre vásárolják meg, akkor lesz majd a gond, mert nem tudja teljesíteni a megfelelő kritériumokat ez a minőség.” 
A július 13-ai csapadék jól jött a még fejlődő kultúrnövényeknek, például a napraforgónak és a kukoricának Észak-Bácskában, viszont Közép-Bánátban és Közép-Bácskában a vihar, a jégeső hatalmas károkat okozott a mezőgazdaságban.