| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |

   2026.02.26.
Az lehetsz, aki csak akarsz, és rajzold is le!

Nemzetközi rajzpályázatot szervezett a magyarkanizsai Gyöngyszemeink Iskoláskor Előtti Intézmény. A községből és Magyarországról 120 alkotás érkezett be a Farsang nevet viselő kiírásra. 


A Cnesa előcsarnokában állították ki a rajzokat, amelyeket az ünnepélyes megnyitó előtt mindenki megtekinthetett. A gyerekek rajzainak csak a képzelet szabhatott határt, szinte mindenki más-más technikával alkotott. 


A rajzpályázatra ...

   2026.02.26.
A vallási turizmus fejlesztése

A Magyarkanizsa községben zajló határon átnyúló projektek egyike a Szakrális utazások, azaz a Sacred Journeys projektum, amelynek egyik kedvezményezettje a Délvidék Kutató Központ Egyesület. A pályázat az Interreg VI-A IPA Magyarország–Szerbia Program keretében valósul meg, célja pedig a szerb–magyar határtérség gazdag vallási és kulturális örökségének megőrzése, elérhetősége, láthatóvá tétele. A projekt térségünk szakrális helyeit és vallási ...

   2026.02.25.
Mit jelent boldognak lenni?

Soha nem éltünk még ilyen jól – mégis egyre többet beszélünk a boldogtalanságról. Kalmár Ákos okleveles közgazdász, vallástudományi szakember ennek miértjére kereste a választ a József Attila Könyvtárban megtartott előadásán. Konkrétan azt vizsgálta, hogyan alakult a boldogság fogalma az európai gondolkodás történetében, az ókori filozófiától a keresztény hagyományon át a modernitás kezdetéig.


Külön hangsúlyt kapott a 18. századtól ...

   2026.02.24.
Városok arculatát alakította

– Volt némi beleszólásom városok arculatának alakításába – mondta a rá jellemző bölcs szerénységgel Tóth Vilmos, magyarkanizsai építész, amikor beszélgetni kezdtünk a Magyar Életfa díj kapcsán. A Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség elismerése, amit a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet munkaközössége felterjesztése nyomán – a magyar kultúra napja kapcsán rendezett ünnepségen – adtak át neki Zentán, azért is érdekes, mert ...

   2026.02.23.
Két külön zenei világ összeforrása

Első alkalommal lépett színpadra közösen Magyarkanizsán Dresch Mihály magyarországi Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas magyar zenész és a Mezei kvartett. 


Az egész estés műsort, melynek alapját a magyar népdal képezte, a Regionális Kreatív Műhely szervezte, a Magyar Művészeti Akadémia Szegedi Regionális Műhelye és a szegedi Zenergia Egyesület közreműködésével. A közönség két külön zenei világ összeforrását hallhatta az est folyamán. 


 
Keresés
 

   2023.06.25.
Füstifecskék fellegvára

Csaknem nyolcvan pár fecske költ az oromhegyesi Tóth Károlyéknál. A Szerbiai Madártani és Madárvédelmi Egyesület hét éve hirdeti meg a Keressük a legtöbb fecskével rendelkező gazdaságot elnevezésű pályázatot, amelynek fődíját, egy tonna kukoricát idén az oromhegyesi Tóth Károly állattartó gazdasága érdemelte ki. Az egész ország területéről benevezett gazdaságok közül itt él és költ a legtöbb fecskepár. 
Oromhegyes falu szélén, a tanyák laza sorában szerényen húzódik meg a főút mellett Tóthék gazdasága, a családi ház és mögötte a hagyományos fagerendás, saralt plafonú istálló. A gazda betegsége miatt napjainkban már csak öt fejőstehénnel vergődik Tóth Anikó, a gazdasszony, akit reggeltől estig a csivitelő füstifecskék százai várnak. A tíz méternél alig hosszabb istállóban kis híján nyolcvan pár fecske épített fészket a gerendákon és a téglafal kiszögellésein. 
– Mindig is voltak fecskéink, együtt élünk velük évtizedek óta, nélkülük el sem tudom képzelni a napomat, ők az én barátaim, vigasztalóim, reggeltől estig velem vannak, nagyon szeretem őket. A pályázatról a rádióban hallottunk, és úgy gondoltuk, benevezünk, ennyire sok fecskéje nem sok gazdaságnak lehet. Örülünk a madártani egyesület és a Savacoop kukoricaajándékának. De legjobban a sok-sok csivitelő apróságnak örülök – mondta a gazdasszony. 
– Idén már hetedik alkalommal szerveztük meg a „legfecskebarátabb” gazdaság pályázatot, amelyre idén 140 benevezés érkezett az egész ország területéről, de sehol nem él annyi füstifecske, mint itt Oromhegyesen, Tóth Károlyék tanyáján, a tehénistállóban, ahol hetvenöt lakott fecskefészket számoltunk össze. Jellegzetes parasztgazdaságról van szó, ahol a fejőstehenek mellett sok baromfi kapirgál az udvaron, az istállótrágya nagyon sok rovart vonz, különösen sok a légy és az egyéb rovar, amelyek a fecskék fő táplálékául szolgálnak. A fecskéknek van bőséges táplálékuk, és kis helyen sok pár tudja felnevelni utódait. Évente két alkalommal is költenek a füstifecskék, egy-egy fészekalj négy-öt fiókából áll, ami azt jelenti, hogy ebből az egy istállóból őszig akár félezer kisfecske repülhet ki – emelte ki Milan Ružić, a madártani egyesület igazgatója, aki elmondta még, hogy a falusi kisgazdaságok eltűnése, a fokozott vegyszerhasználat, az éghajlat szélsőséges alakulása miatt egyre gyorsabb ütemben csökken a fecskeállomány. 
A madártani egyesület akciójának a célja, hogy ráirányítsa a közvélemény figyelmét a fecskék, a füstifecske, a molnárfecske és a partifecske felgyorsult fogyatkozására. Az elmúlt évtizedekben felére csökkent a fecskék száma a Kárpát-medencében. 
A mezőgazdasági termelésben használt alapanyagokat forgalmazó újvidéki Savacoop adományozta az egy tonna kukoricát, a cég körzeti menedzsere, Miloš Mihović elmondta, hogy vállalatuk a jövőben is támogatni fogja a nemes környezet- és madárvédelmi célokat szolgáló akciót, amely ráirányítja a közvélemény figyelmét a természetvédelem fontosságára. 

 




Füstifecskék fellegvára