| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |

   2026.02.26.
Az lehetsz, aki csak akarsz, és rajzold is le!

Nemzetközi rajzpályázatot szervezett a magyarkanizsai Gyöngyszemeink Iskoláskor Előtti Intézmény. A községből és Magyarországról 120 alkotás érkezett be a Farsang nevet viselő kiírásra. 


A Cnesa előcsarnokában állították ki a rajzokat, amelyeket az ünnepélyes megnyitó előtt mindenki megtekinthetett. A gyerekek rajzainak csak a képzelet szabhatott határt, szinte mindenki más-más technikával alkotott. 


A rajzpályázatra ...

   2026.02.26.
A vallási turizmus fejlesztése

A Magyarkanizsa községben zajló határon átnyúló projektek egyike a Szakrális utazások, azaz a Sacred Journeys projektum, amelynek egyik kedvezményezettje a Délvidék Kutató Központ Egyesület. A pályázat az Interreg VI-A IPA Magyarország–Szerbia Program keretében valósul meg, célja pedig a szerb–magyar határtérség gazdag vallási és kulturális örökségének megőrzése, elérhetősége, láthatóvá tétele. A projekt térségünk szakrális helyeit és vallási ...

   2026.02.25.
Mit jelent boldognak lenni?

Soha nem éltünk még ilyen jól – mégis egyre többet beszélünk a boldogtalanságról. Kalmár Ákos okleveles közgazdász, vallástudományi szakember ennek miértjére kereste a választ a József Attila Könyvtárban megtartott előadásán. Konkrétan azt vizsgálta, hogyan alakult a boldogság fogalma az európai gondolkodás történetében, az ókori filozófiától a keresztény hagyományon át a modernitás kezdetéig.


Külön hangsúlyt kapott a 18. századtól ...

   2026.02.24.
Városok arculatát alakította

– Volt némi beleszólásom városok arculatának alakításába – mondta a rá jellemző bölcs szerénységgel Tóth Vilmos, magyarkanizsai építész, amikor beszélgetni kezdtünk a Magyar Életfa díj kapcsán. A Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség elismerése, amit a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet munkaközössége felterjesztése nyomán – a magyar kultúra napja kapcsán rendezett ünnepségen – adtak át neki Zentán, azért is érdekes, mert ...

   2026.02.23.
Két külön zenei világ összeforrása

Első alkalommal lépett színpadra közösen Magyarkanizsán Dresch Mihály magyarországi Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas magyar zenész és a Mezei kvartett. 


Az egész estés műsort, melynek alapját a magyar népdal képezte, a Regionális Kreatív Műhely szervezte, a Magyar Művészeti Akadémia Szegedi Regionális Műhelye és a szegedi Zenergia Egyesület közreműködésével. A közönség két külön zenei világ összeforrását hallhatta az est folyamán. 


 
Keresés
| Vallás |
 

   2023.07.03.
Tíz éve újították és szentelték fel az adorjáni templomot

Ünnepi szentmisét tartottak Adorjánon, ugyanis 10 évvel ezelőtt újították és szentelték fel a Sarlós Boldogasszony katolikus templomot. 
Pontosan tíz évvel ezelőtt fejeződtek be a felújítási munkálatok. Július elsején fel is szentelték a templomot. Teljesen berendezték a főoltárt, restaurálták az oltárdíszeket és a baldachint. Emellett újracsempézték a padlót, a padokat megjavították, a villanyhálózatot kicserélték, új stációképek kerültek a falakra, új oltárkeresztet helyeztek el, sőt teljes belső és külső festésre is sor került. 
Baráth Katalin hívő elmondta: „Nagyon örültünk akkor, amikor sikerült a templomot ilyen szépen felújítani. Hát igazán sok-sok munka van benne a falusiaknak, sok önkéntes munka és sok anyagi adomány is, és hát nagyon szép lett, és örülünk neki.” 
A Sarlós Boldogasszony katolikus templom 1858-ban épült a hívek adományaiból. A legutolsó nagyobb felújítás az 1970-es években, majd később a 80-as években történt, de egy teljesen átfogó, külső és belső renoválásra csak tíz évvel ezelőtt került sor, az önkormányzat támogatásával, tartományi pályázatokból, valamint Borsos Csabának köszönhetően, illetve a hívek adományaiból. A templomot a búcsú előtti napon szentelték fel. 
Orcsik Károly plébános elmondta: „A búcsú az, ami egy falusi közösségben jelentősebb ünnep, ezért is az elődöm, Gábor Atya kérte meg Pénzes püspököt, hogy július elsején szentelje fel a templomot, hiszen július elseje, másodika előtt, a búcsú napja előtt van.” 
A faluban ma templombúcsút ünnepelnek, szentmisével és kirakodóvásárral. 

 




Tíz éve újították és szentelték fel az adorjáni templomot