|
|
| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |
A cselgáncs ötven éve van jelen Magyarkanizsán. Öt évtizeddel ezelőtt az újvidéki Branko M. Dragić dzsúdómester megismerkedett a székvárosban tanuló Kasza Milicával és Rade Petrovićtyal, akik tanulmányaik befejezése után hazaköltöztek Magyarkanizsára, és bemutatták a cselgáncsot a fiataloknak. Az elmúlt ötven évben a cselgáncs minden nehézséget átvészelt, és a sportág egyetlen pillanatra sem szűnt meg Magyarkanizsán.
A későbbiekben a két ...
|
|
A megmérettetésen a község általános iskolájának mintegy 90 alsó osztályos diákja vett részt.
A község két iskolája, az Arany János és a Jovan Jovanović Zmaj Általános iskola tanulói versenyeztek, narancssárga és kék felsőben. Az a csapat győzött, amely a leggyorsabban és a legkevesebb hibával teljesítette az ügyességi pályát. A gyerekek élvezték a megmérettetést, ahol a gyorsaság mellett a pontosság is nagy szerepet játszott.
A szerbiai ... |
|
A kúlai Petőfi Brigád Általános Iskola sportcsarnokában tartott bemutatkozó edzést a Vajdasági Birkózó Akadémia. A látogatás fő célja az volt, hogy az ottani diákok is megismerjék a birkózás alapjait.
A magyarkanizsai Dobó Dániel, az akadémisták csapatának egyik tagja az U-15-ös és U-17-es korosztályban versenyez, és nagyon szereti ezt a sportágat:
„A fogások nagyon jók és növeli az önbizalmat, a fizikai erőnléten segít. Igazából ... |
|
Két hét múlva, április 26-án veszi kezdetét a 2024-es turisztikai szezon Magyarkanizsa községben, a Tisza-parti kemping megnyitásával.
Év közben a turisták többsége Szerbia déli részéről érkezik, míg a nyári hónapokban a szomszédos országok mellett Hollandiából, Németországból.
Egyelőre csendes a Tisza-part, viszont hamarosan újra várja a látogatókat Magyarkanizsán. Az illetékesek már hetek óta nagy erőkkel készülnek az idei évi turisztikai ... |
|
Több évtizedes hagyománya van Magyarkanizsán a Községi szavalóversenynek, amelyet pár évtizede már április 11-éhez, a magyar költészet napjához kapcsolódva rendeznek meg. A diákok az iskolai selejtezők után jutnak a döntőbe, amit a helybeli József Attila Könyvtárban rendeznek meg.
Idén 28-an versenyeztek, 19 alsós és 9 felsős diák, akik mindannyian plakettben és ajándékkönyvben részesültek. A zsűri helyezéseket nem osztott, rangsort nem készített, ... |
|
|
|
|
|
|
|
A magyarkanizsai József Attila Könyvtár Koncz István termében Baráth Gábor Gergely, a Bácsország főszerkesztője mutatta be a honismereti szemlét. Beszélt a tervekről és a következő lapszámok tartalmáról is, mintegy kedvet adva a további lapozgatáshoz. Mellette Valkay Zoltán méltán köztiszteletben álló magyarkanizsai építész Reiss Zoltán munkásságáról mesélt az elragadtatott hallgatóságnak.
– Reiss Zoltán valójában egy budapesti építész volt, aki egy egész opusra való kanizsai épületet emelt. Az ő kanizsai munkássága külön fejezetet képez, ami a polgári építészet egy léptékváltásos kifejeződése. A rendezett tanácsúvá váló város a maga polgárosodását pont Reiss Zoltán építészetén keresztül tudta kifejezni. Az ő keze által jött létre elsőként a kaszinó, értelmiségiek: Grünfeld vagy Bérczi Mór áruháza vagy Bata Károly vaskereskedése, Grüner Hermann háza, valamint Karácsonyi Sándor városi írnoknak is ő tervezte a házát. Ezek az épületek mind Reiss keze nyomát viselik, melyek fő jellegzetessége a két pülaszter közé szorított, tört vonalú pártázatú rizalit – mesélte Valkay Zoltán. – Az igazi imago urbisci épületek, amiket alkotott, a városháza és a fürdő. Azok tudnak erős emlékezetimágókká válni bennünk, ahol a homogén térben változás történik. Ilyetén az architektúra nem más, mint az emlékezetvesztés elleni küzdelem és az idő sűrítése – magyarázta Valkay, aki a hallgatóságnak lenyűgöző tudástárral mesélt a magyarkanizsai városháza elkészülésének folyamatáról is.
Baráth Gábor Gergelyt a kedvcsináló után arról is kérdeztük, hogy a Bácsország szerkesztéspolitikája változott-e, milyen tervekkel tekint az elkövetkezendő időszakra.
– Bővíteni szeretnénk az állandó publikálók számát. A délvidéki témák között oly sok minden megfér: a helytörténettől a néprajzon keresztül az egyházig, a lényeg az, hogy velünk kapcsolatos téma legyen, és bővítsük a tudásunkat, valamint felfedezzük azon értékeinket, melyeket eddig kevésbé ismertünk – mondta egyebek között az egyetlen délvidéki, magyar nyelvű honismereti szemle szerkesztője. – Töretlenül az a célunk, hogy megismerjük a múltunkat, azt, amit ránk hagytak az őseink, és lehetőséget biztosítsunk a publikálásra azoknak, akik ezzel foglalkoznak. Most lesz egy közös rendezvényünk a helytörténeti társasággal is, akikkel szeretnénk szorosabbra fűzni az együttműködést – mondta a szerkesztő.
A bemutatóról ajándék olvasnivalóval hazatérők között több korosztály volt, ami mindenképp biztató.
Bővebben:
A hagyományokra alapozva modernizálni
|
|
|
|
|
|