| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |

   2026.02.26.
Az lehetsz, aki csak akarsz, és rajzold is le!

Nemzetközi rajzpályázatot szervezett a magyarkanizsai Gyöngyszemeink Iskoláskor Előtti Intézmény. A községből és Magyarországról 120 alkotás érkezett be a Farsang nevet viselő kiírásra. 


A Cnesa előcsarnokában állították ki a rajzokat, amelyeket az ünnepélyes megnyitó előtt mindenki megtekinthetett. A gyerekek rajzainak csak a képzelet szabhatott határt, szinte mindenki más-más technikával alkotott. 


A rajzpályázatra ...

   2026.02.26.
A vallási turizmus fejlesztése

A Magyarkanizsa községben zajló határon átnyúló projektek egyike a Szakrális utazások, azaz a Sacred Journeys projektum, amelynek egyik kedvezményezettje a Délvidék Kutató Központ Egyesület. A pályázat az Interreg VI-A IPA Magyarország–Szerbia Program keretében valósul meg, célja pedig a szerb–magyar határtérség gazdag vallási és kulturális örökségének megőrzése, elérhetősége, láthatóvá tétele. A projekt térségünk szakrális helyeit és vallási ...

   2026.02.25.
Mit jelent boldognak lenni?

Soha nem éltünk még ilyen jól – mégis egyre többet beszélünk a boldogtalanságról. Kalmár Ákos okleveles közgazdász, vallástudományi szakember ennek miértjére kereste a választ a József Attila Könyvtárban megtartott előadásán. Konkrétan azt vizsgálta, hogyan alakult a boldogság fogalma az európai gondolkodás történetében, az ókori filozófiától a keresztény hagyományon át a modernitás kezdetéig.


Külön hangsúlyt kapott a 18. századtól ...

   2026.02.24.
Városok arculatát alakította

– Volt némi beleszólásom városok arculatának alakításába – mondta a rá jellemző bölcs szerénységgel Tóth Vilmos, magyarkanizsai építész, amikor beszélgetni kezdtünk a Magyar Életfa díj kapcsán. A Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség elismerése, amit a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet munkaközössége felterjesztése nyomán – a magyar kultúra napja kapcsán rendezett ünnepségen – adtak át neki Zentán, azért is érdekes, mert ...

   2026.02.23.
Két külön zenei világ összeforrása

Első alkalommal lépett színpadra közösen Magyarkanizsán Dresch Mihály magyarországi Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas magyar zenész és a Mezei kvartett. 


Az egész estés műsort, melynek alapját a magyar népdal képezte, a Regionális Kreatív Műhely szervezte, a Magyar Művészeti Akadémia Szegedi Regionális Műhelye és a szegedi Zenergia Egyesület közreműködésével. A közönség két külön zenei világ összeforrását hallhatta az est folyamán. 


 
Keresés
 

   2023.04.24.
A hagyományokra alapozva modernizálni

A magyarkanizsai József Attila Könyvtár Koncz István termében Baráth Gábor Gergely, a Bácsország főszerkesztője mutatta be a honismereti szemlét. Beszélt a tervekről és a következő lapszámok tartalmáról is, mintegy kedvet adva a további lapozgatáshoz. Mellette Valkay Zoltán méltán köztiszteletben álló magyarkanizsai építész Reiss Zoltán munkásságáról mesélt az elragadtatott hallgatóságnak.
– Reiss Zoltán valójában egy budapesti építész volt, aki egy egész opusra való kanizsai épületet emelt. Az ő kanizsai munkássága külön fejezetet képez, ami a polgári építészet egy léptékváltásos kifejeződése. A rendezett tanácsúvá váló város a maga polgárosodását pont Reiss Zoltán építészetén keresztül tudta kifejezni. Az ő keze által jött létre elsőként a kaszinó, értelmiségiek: Grünfeld vagy Bérczi Mór áruháza vagy Bata Károly vaskereskedése, Grüner Hermann háza, valamint Karácsonyi Sándor városi írnoknak is ő tervezte a házát. Ezek az épületek mind Reiss keze nyomát viselik, melyek fő jellegzetessége a két pülaszter közé szorított, tört vonalú pártázatú rizalit – mesélte Valkay Zoltán. – Az igazi imago urbisci épületek, amiket alkotott, a városháza és a fürdő. Azok tudnak erős emlékezetimágókká válni bennünk, ahol a homogén térben változás történik. Ilyetén az architektúra nem más, mint az emlékezetvesztés elleni küzdelem és az idő sűrítése – magyarázta Valkay, aki a hallgatóságnak lenyűgöző tudástárral mesélt a magyarkanizsai városháza elkészülésének folyamatáról is.
Baráth Gábor Gergelyt a kedvcsináló után arról is kérdeztük, hogy a Bácsország szerkesztéspolitikája változott-e, milyen tervekkel tekint az elkövetkezendő időszakra.
– Bővíteni szeretnénk az állandó publikálók számát. A délvidéki témák között oly sok minden megfér: a helytörténettől a néprajzon keresztül az egyházig, a lényeg az, hogy velünk kapcsolatos téma legyen, és bővítsük a tudásunkat, valamint felfedezzük azon értékeinket, melyeket eddig kevésbé ismertünk – mondta egyebek között az egyetlen délvidéki, magyar nyelvű honismereti szemle szerkesztője. – Töretlenül az a célunk, hogy megismerjük a múltunkat, azt, amit ránk hagytak az őseink, és lehetőséget biztosítsunk a publikálásra azoknak, akik ezzel foglalkoznak. Most lesz egy közös rendezvényünk a helytörténeti társasággal is, akikkel szeretnénk szorosabbra fűzni az együttműködést – mondta a szerkesztő.
A bemutatóról ajándék olvasnivalóval hazatérők között több korosztály volt, ami mindenképp biztató.  
Bővebben:

 




A hagyományokra alapozva modernizálni