| |
|
| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |
|
Vajda Anna és BT Coco Chanel nevű lova bizonyult a leggyorsabbnak, és magabiztos teljesítményével megnyerte a kishuszár futamot a 14. Vajdasági Vágtán. Győzelmének köszönhetően kivívta a részvétel jogát az idei szilvásváradi Nemzeti Vágtán, ahol Vajdaságot képviselheti.
Vajda Anna, a Kishuszár Vágta győztese elmondta: „Mi nemrég kezdtünk el együtt dolgozni, de annyi idő alatt szerintem nagyon jól össze tudtunk szokni, bár igaz, hogy ...
|
|
|
A különleges családi gyűjteményben több lepkefaj, lepkehernyók, és sáskák is megtekinthetők.
A tulajdonosok idén egy kibővített, nagyobb területtel készültek, ahol a színpompás lepkék mellett közel százféle virág is várja az érdeklődőket. A Lepkeotthon egész nyáron, egészen az őszi hónapokig fogadja látogatókat Magyarkanizsán.
Rekecki Csaba elmondta: „Nagyon sokan megkerestek minket a Facebookon, és reméljük, hogy ...
|
|
|
Május 31-én, vasánap kora reggel tülköltek és felzúgtak a traktorok Oromhegyesen, a Garden diszkó udvarában, ahol a nagy múltú rendezvényt tartották. A járművek között a hatvanévestől a legújabbakig, a legegyszerűbbtől a legkülönlegesebbig bőséges volt a felhozatal. Ahogy azt a fő szervező Bilicki Nándortól megtudtuk, a végső számlálásnál kiderült, hogy 221 traktor vett részt a fesztiválon.
A nagykorú, ebben az évben épp 18 éves ...
|
|
|
Az irodalmi kalandtúra minden évben új tartalmakkal indul útjára, sok keréken. A kerékpározó fiatalok fesztiválja idén rendhagyó módon Magyarkanizsán kezdődött, majd Szegeden és Sepsiszentgyörgyön folytatódik. A fesztivál résztvevői a gyülekező után a Gyógyfürdőben landoltak a jó meleg gyógyvízben, ahol az első programot tartották, a Tolnai-wellnesst. Mint ahogy már az elnevezés is sejteti, Magyarkanizsa szülöttjét, Tolnai Ottót és szövegeit hívták segítségül ... |
|
|
A Vajdasági Írók Egyesülete az idei Koncz István-díjat Oláh Tamásnak ítélte oda. A zentai születésű költő, teatrológus és dramaturg munkássága a kortárs vajdasági magyar irodalom és színháztudomány fontos területeit kapcsolja össze. Lapunk szerzőjének ezúton is gratulálunk az elismeréshez.
Oláh Tamás 1990-ben született Zentán. Mesterfokozatú magyar nyelv- és irodalomtanári oklevelét az Újvidéki Egyetem Bölcsészettudományi Karának ...
|
|
|
|
|
|
|
|
 A magyarkanizsai József Attila Könyvtár Koncz István termében Baráth Gábor Gergely, a Bácsország főszerkesztője mutatta be a honismereti szemlét. Beszélt a tervekről és a következő lapszámok tartalmáról is, mintegy kedvet adva a további lapozgatáshoz. Mellette Valkay Zoltán méltán köztiszteletben álló magyarkanizsai építész Reiss Zoltán munkásságáról mesélt az elragadtatott hallgatóságnak.
– Reiss Zoltán valójában egy budapesti építész volt, aki egy egész opusra való kanizsai épületet emelt. Az ő kanizsai munkássága külön fejezetet képez, ami a polgári építészet egy léptékváltásos kifejeződése. A rendezett tanácsúvá váló város a maga polgárosodását pont Reiss Zoltán építészetén keresztül tudta kifejezni. Az ő keze által jött létre elsőként a kaszinó, értelmiségiek: Grünfeld vagy Bérczi Mór áruháza vagy Bata Károly vaskereskedése, Grüner Hermann háza, valamint Karácsonyi Sándor városi írnoknak is ő tervezte a házát. Ezek az épületek mind Reiss keze nyomát viselik, melyek fő jellegzetessége a két pülaszter közé szorított, tört vonalú pártázatú rizalit – mesélte Valkay Zoltán. – Az igazi imago urbisci épületek, amiket alkotott, a városháza és a fürdő. Azok tudnak erős emlékezetimágókká válni bennünk, ahol a homogén térben változás történik. Ilyetén az architektúra nem más, mint az emlékezetvesztés elleni küzdelem és az idő sűrítése – magyarázta Valkay, aki a hallgatóságnak lenyűgöző tudástárral mesélt a magyarkanizsai városháza elkészülésének folyamatáról is.
Baráth Gábor Gergelyt a kedvcsináló után arról is kérdeztük, hogy a Bácsország szerkesztéspolitikája változott-e, milyen tervekkel tekint az elkövetkezendő időszakra.
– Bővíteni szeretnénk az állandó publikálók számát. A délvidéki témák között oly sok minden megfér: a helytörténettől a néprajzon keresztül az egyházig, a lényeg az, hogy velünk kapcsolatos téma legyen, és bővítsük a tudásunkat, valamint felfedezzük azon értékeinket, melyeket eddig kevésbé ismertünk – mondta egyebek között az egyetlen délvidéki, magyar nyelvű honismereti szemle szerkesztője. – Töretlenül az a célunk, hogy megismerjük a múltunkat, azt, amit ránk hagytak az őseink, és lehetőséget biztosítsunk a publikálásra azoknak, akik ezzel foglalkoznak. Most lesz egy közös rendezvényünk a helytörténeti társasággal is, akikkel szeretnénk szorosabbra fűzni az együttműködést – mondta a szerkesztő.
A bemutatóról ajándék olvasnivalóval hazatérők között több korosztály volt, ami mindenképp biztató.
Bővebben:
A hagyományokra alapozva modernizálni
|
|
|
|
|
|
