|
|
| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |
Magyarkanizsa község tizenhárom településének egyik legkisebbje Újfalu, mely Orom Helyi Közösséghez tartozik. Az egykor sűrűn lakott falucska fő vonzereje a helyben működő mezőgazdasági létesítmény volt, mely szinte az összes lakosnak munkát adott. Mára azonban az ott élők száma is megcsappant, a birtoknak sincs már meg az eredeti funkciója, de még mindig ugyanolyan kis, szerethető falu, mint volt egykoron. Az emberek ismerik egymást, szinte kis családként élnek, ... |
|
A Gyöngyszemeink Iskoláskor Előtti Intézmény óvodásai pénteken színes aszfaltrajzokkal díszítették ki a magyarkanizsai városháza előtti teret. Minden évben a gyermekhét keretében az aszfaltrajzolás is egy program a kicsiknek, amit általában ajándékokkal köszön meg nekik az önkormányzat. Fejsztámer Róbert munkatársaival együtt látogatott ki a városháza előtti térre, ahol gyerekeket labdákkal és játékokkal ajándékozták meg.
Márta Ottilia, ... |
|
Továbbra is igényelhetik a megvásárolt üzemanyag után a literenkénti 50 dináros támogatást a mezőgazdasági termelők, valamint a bérleti szerződések meghosszabbítása is aktuális. A falugazdászok arra kérik a bejegyzett gazdaságokat, hogy ezeket a folyamatokat ne hagyják az év végére, hiszen az eAgrár rendszernek is idő kell, míg az adatokat feldolgozza.
Folyamatosan érkeznek a gazdák a magyarkanizsai falugazdász irodába. Ugyanis egész éven át figyelemmel ... |
|
A Vajdasági Magyar Mozgókép Napja alkalmából újra megszervezik a Vajdasági Magyar Filmek Fesztiválját október 8. és 10. között. A filmeket Szabadkán, Magyarkanizsán, Újvidéken, Adán, Zentán, Topolyán és Zomborban is megtekinthetik az érdeklődők. Bemutatják a Szolgának született című erdélyi dokumentumfilmet, a Forró Lajos által rendezett Levél a halálsorról című 24 perces kisfilmet, Fejős Csilla alkotását, a Tűszúrásokat, amelyben Tolnai Ottóra emlékeznek, ... |
|
A Mi Kis Falunk Martonos Egyesület szervezésében megvalósult bemutató a helyi élet pillanatait, értékeit, valamint közösségi élményeit állítja középpontba.
A pályázatot külön gyermek- és felnőtt kategóriában értékelték, az első három helyezett díjazásban részesült, emellett különdíjakat is osztottak. A 11 éves Berkó Zalán is beküldte fotóját, amivel a második helyet érdemelte ki: „A pecaversenyen jöttek a hattyúk és láttam, hogy ... |
|
|
|
|
|
|
|

A magyarkanizsai József Attila Könyvtár Koncz István termében Baráth Gábor Gergely, a Bácsország főszerkesztője mutatta be a honismereti szemlét. Beszélt a tervekről és a következő lapszámok tartalmáról is, mintegy kedvet adva a további lapozgatáshoz. Mellette Valkay Zoltán méltán köztiszteletben álló magyarkanizsai építész Reiss Zoltán munkásságáról mesélt az elragadtatott hallgatóságnak.
– Reiss Zoltán valójában egy budapesti építész volt, aki egy egész opusra való kanizsai épületet emelt. Az ő kanizsai munkássága külön fejezetet képez, ami a polgári építészet egy léptékváltásos kifejeződése. A rendezett tanácsúvá váló város a maga polgárosodását pont Reiss Zoltán építészetén keresztül tudta kifejezni. Az ő keze által jött létre elsőként a kaszinó, értelmiségiek: Grünfeld vagy Bérczi Mór áruháza vagy Bata Károly vaskereskedése, Grüner Hermann háza, valamint Karácsonyi Sándor városi írnoknak is ő tervezte a házát. Ezek az épületek mind Reiss keze nyomát viselik, melyek fő jellegzetessége a két pülaszter közé szorított, tört vonalú pártázatú rizalit – mesélte Valkay Zoltán. – Az igazi imago urbisci épületek, amiket alkotott, a városháza és a fürdő. Azok tudnak erős emlékezetimágókká válni bennünk, ahol a homogén térben változás történik. Ilyetén az architektúra nem más, mint az emlékezetvesztés elleni küzdelem és az idő sűrítése – magyarázta Valkay, aki a hallgatóságnak lenyűgöző tudástárral mesélt a magyarkanizsai városháza elkészülésének folyamatáról is.
Baráth Gábor Gergelyt a kedvcsináló után arról is kérdeztük, hogy a Bácsország szerkesztéspolitikája változott-e, milyen tervekkel tekint az elkövetkezendő időszakra.
– Bővíteni szeretnénk az állandó publikálók számát. A délvidéki témák között oly sok minden megfér: a helytörténettől a néprajzon keresztül az egyházig, a lényeg az, hogy velünk kapcsolatos téma legyen, és bővítsük a tudásunkat, valamint felfedezzük azon értékeinket, melyeket eddig kevésbé ismertünk – mondta egyebek között az egyetlen délvidéki, magyar nyelvű honismereti szemle szerkesztője. – Töretlenül az a célunk, hogy megismerjük a múltunkat, azt, amit ránk hagytak az őseink, és lehetőséget biztosítsunk a publikálásra azoknak, akik ezzel foglalkoznak. Most lesz egy közös rendezvényünk a helytörténeti társasággal is, akikkel szeretnénk szorosabbra fűzni az együttműködést – mondta a szerkesztő.
A bemutatóról ajándék olvasnivalóval hazatérők között több korosztály volt, ami mindenképp biztató.
Bővebben:
A hagyományokra alapozva modernizálni
|
|
|
|
|
|