Idén Szabadkán vette kezdetét a Magyar Nyelv Hete rendezvénysorozata, amelynek fővédnöke Semjén Zsolt magyar miniszterelnök-helyettes. A sorrendben 57. rendezvény nyitókonferenciájának április 11-én a Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar adott otthont, majd szerdától vajdasági településeken szerveznek alkalmi programokat. Az újvidéki szakelőadások után Tóthfalu lesz az első vidéki állomás.
A nyitókonferenciát megtisztelte jelenlétével Juhász Judit, az Anyanyelvápolók Szövetségének elnöke, dr. Ivanović Josip, az MTTK dékánja, Balogh György konzul, Pálfi Szilvia tartományi titkársági osztályvezető, Debreczeni-Droppán Béla, a Honismereti Szövetség elnöke, dr. Káich Katalin professor emerita, dr. Zékán Krisztina, az Ungvári Állami Egyetem docense, Tóth Ramóna, az MNT végrehajtó bizottságának hivatalos nyelvhasználattal foglalkozó tagja, De Negri Ibolya, az EMPE elnöke, Jerasz Anikó, a Regionális Szakmai Pedagógus-továbbképző Központ igazgatója és Blahó Miklós, az Anyanyelvápolók Szövetségének kommunikációs munkatársa.
A megjelenteket Ivanović Josip dékán köszöntötte, aki elmondta, a konferencia jelmondta: „A nyelv – nemzedékek kézfogása”, amely egyszerű, mégis mély gondolat, hisz a nyelv az, ami összeköt bennünket az őseinkkel, a jelen nemzedékkel és az utódainkkal. A világon több ezer nyelv létezik, amelyen a beszélőik a mindenható felé is könyörögnek. Ennek alapján a nyelv talán a mindenhatóval való kézfogás is, mondta Ivanović Josip.
A konferenciát Juhász Judit nyitotta meg, aki elmondta, nagy örömmel érkezett Szabadkára, mert az elmúlt évtizedekben a délvidéki magyarság jelentős gondolkodói alakították világlátását, befolyásolták közérzetét, formálták értékválasztását. Húsznál is több nevet számolt össze, de mint mondta, ennyit most nem tud felsorolni, ezért csak annyi nevet említ meg, ahány betűt az anyanyelv szavunk tartalmaz, tehát kilencet. Ács Károly, Ágoston Mihály, Bata János, Bogdán József, Gubás Jenő, Hódi Éva, Hódi Sándor, Hornyik Miklós, Mirnics Károly, Tari István nevét emelte ki, megállapítva, hogy máris tíz nevet sorolt fel. Elmondta, ezen személyek felkavaró írásaiból erőt tudunk meríteni, valamint felelősségérzetet tanulhatnak az anyanyelvükhöz hűségesek.
Juhász Judit elmondta, hogy az természetes, hogy magyarnak születtünk, ezért magyar az anyanyelvünk, de az nem természetes, hogy mindenütt szabadon használhatjuk, s mindenféle rossz hatásnak is ki van téve a nyelv. Ezért gondozni, védeni, ápolni kell, s ezáltal az embert is óvjuk. Ez az emberközpontú nyelvművelés, amit Lőrincze Lajos hagyományozott ránk, amit Deme László folytatott tovább, illetve Grétsy László, aki 57 évvel ezelőtt munkatársaival megálmodta a Magyar Nyelv Hetét. A rendezvény célja, hogy állítsuk fénybe anyanyelvünket, legyen fontos számunkra, hogy hogyan beszélünk, tudjunk örülni annak, hogy szabadon használhatjuk nyelvünket.
A nyitókonferencia egyik előadója dr. Vukov Raffai Éva, az MTTK tanára volt, akit a vajdasági magyar nyelv állapotáról kérdeztünk. Elmondta, hogy minden nyelv, amit használnak, az jó állapotban van, s azt látja, hogy a vajdasági magyar nyelvváltozat néha olyan központi helyzetbe is tud kerülni, hogy némely közösségi oldalakon egy egész narratívát építenek fel rá a hozzászólók, s amíg ez a helyzet, addig nem panaszkodhatunk. A szerb hatások is inkább a legtöbb helyen gazdagítják a nyelvet, a szerb elemek, amik belekerülnek a magyar nyelvbe, színesítik vagy bizonyos esetekben könnyítik a kifejezést.
A Magyar Nyelv Hete keretében április 12-én, szerdán az Újvidéki Egyetem Bölcsészettudományi Karán szerveznek előadásokat, majd Tóthfaluban és Nagykikindán lesz alkalmi rendezvény. A hét folyamán Óbecsén, Adán és Zentán is tartanak még különféle programokat, majd a jövő kedden Budapesten zárul a Magyar Nyelv Hete.
Bővebben: