| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |

   2026.01.23.
Lélekablak Magyarkanizsán

Lélekablak – A szabadság ára címmel tartott nagy sikerű előadást Rékasi Károly színművész január 20-án, kedden este Magyarkanizsán. A Cnesában lezajlott eseményre sokan eljöttek. Voltak, akik Márai Sándor írói munkássága előtt tisztelegtek, mások kifejezetten Rékasi Károly miatt érkeztek. A magyarországi szappanoperából is ismert színész előadását látva azonban senkinek nem jutott eszébe egykori szerepével azonosítani, hisz olyan produkciót láthattak ...

   2026.01.22.
Fényes Vince, tele pince - ködös Vince, üres pince

Kilátogattak a szőlősbe a horgosi gazdák. Igaz, Vince napja majd holnap, január 22-én lesz, ennek ellenére a termelők már ma megmetszették a szőlőt, a plébános pedig megszentelte a vesszőket és a tőkéket a jó termés reményében. 
Január 22-e Szent Vince napja, és ehhez számos hagyomány és mondás is kapcsolódik. Például: ha fénylik Vince, tele lesz a pince, azaz, ha holnap napos időjárásunk lesz, akkor a szőlősgazdák gazdag termésre számíthatnak. 

   2026.01.21.
A Rómeó és Júlia Magyarkanizsán

 A temerini Szirmai Károly Magyar Művelődési Egyesület Jáccunk Truppjának musicaljét, az örök klasszikus Rómeó és Júliát vitték színre a hétvégén Magyarkanizsán, a Művészetek Házában. Egy város. Két család. Gyűlölet, harc, kilátástalanság, és két fiatal mindent elsöprő szerelme.  
A László Sándor rendezésében készült darabban a nézők mindazt átélhették, ami Shakespeare drámájában benne van, és azt is, ami abból kimaradt. ...

   2026.01.21.
Drágább sertéshús, elégedetlen tenyésztők

Emelkedett a sertéshús ára az elmúlt időszakban a hentesüzletekben, a boltok polcain. Igaz ez a malacra és a hízóra is, viszont ez az ár sem éri még el azt a szintet, hogy az állattenyésztők nyereséggel számolhassanak. 
Továbbra is bajban van a sertéstenyésztés Vajdaságban, hiszen alacsonyak a felvásárlási árak a malacok és a hízók esetében is. 
Az adorjáni Vajda István elmondta, hogy nagyon hullámzó a felvásárlási ár a malacokat illetően. 

   2026.01.20.
Szerb–magyar útirányjelző táblák Magyarkanizsán is

Magyarkanizsa következik: összesen 19 kétnyelvű, magyar–szerb útirányjelző tábla kerül kihelyezésre az önkormányzat területén - írja közösségi oldalán dr. Pásztor Bálint. 
A Vajdasági Magyar Szövetség elnöke a közösségi oldalán tette közzé a hír. Mint írja, amit Zentán elindítottak, majd Topolyán folytattak, az most Magyarkanizsán következik. Közel 40 év után először nem esetileg, hanem rendszerben jelenik meg a magyar nyelv a helyi ...

 
Keresés
 

   2023.02.27.
Fabók Mancsi Bábszínháza Magyarkanizsán járt

A bábelőadásokról önkéntelenül is az jut eszünkbe, hogy a paraván mögött mozgatják a színészek a bábokat, és az kizárólag a gyerekeknek lehet lenyűgöző. Ezt azonban megcáfolta a Magyarkanizsára érkező Fabók Mancsi és Keresztes Nagy Árpád, akik pénteken két előadást is bemutattak a Cnesában. A délelőtti gyermekelőadás egyaránt lekötötte gyermek és felnőtt figyelmét, hiszen a népi hagyományokból is táplálkozik, és közel hozza ezt a fajta színházat a látogatóhoz. A színészpár a hétköznapokban is párt alkot, és ez az összhang az előadásokban is érezhető. Fabók Mancsi, azaz Marianna meg is osztotta velünk gondolatait, a kulisszatitkokat, ami által még emberközelibbé és átláthatóbbá tette művészetük lényegét.
– Egy kicsit még manapság is bevett értelmezése a báb műfajának, hogy azt a gyermekekhez kötik, de én már az egyetemi éveim alatt is rengeteg felnőtteknek szóló előadást láttam, ez Európa-szerte gyakorlat, és számomra is érdekes volt. Magát a műfajt annyira izgalmasnak találom, hogy ha bekerülne a felnőtteknek szóló prózai színjátszásba, megtermékenyíthetné a színházi alkotást – mondta a színésznő, akinek párjával együtt három, felnőtteknek szóló előadás is szerepel a repertoárján. – Nagyon élvezik a felnőttek, az a tapasztalatunk. Forrásként a magyar népi gyűjtéseket használjuk, vagy a klasszikus irodalmat. Igyekszünk úgy alakítani az előadásainkat, hogy meghagyjuk a mesemondó szerepét, de meghagyjuk a közönségnek a lehetőséget a képzelőereje használatára, és egy-egy jelenetet megmutatunk akár bábosan is, elemelve a valóságtól. Fantasztikus építőköveket használunk, amelyeket az idő már megpróbált, a népi hagyatékunkat több száz generáció használta, nekünk pedig egy nagyon jó alapanyagból van lehetőségünk építkezni, amit nem szabad elrontanunk – erre törekszünk – mondta Fabók Mancsi, aki először járt Magyarkanizsán, de a sikert látva biztos, hogy nem utoljára.
Bővebben:

 




Felnőtthöz és gyerekhez is szól