A Magyar Szó munkatársa ellátogatott a tóthfalui Kaszap István Kollégiumba. A Magyarkanizsa községben található kis település az elmúlt években igen sok mindent felmutatott a közösségépítés terén. Intézményi együttműködnek – a Kaszap István Kollégium és a Nyers István Akadémia bár külön nevet viselnek, mégis az elmúlt több mint tíz év bebizonyította, hogy egyik sem létezne a másik nélkül. Az egyházi diákotthon három alapelvet szem előtt tartva terelgeti lakóit az élet útján, a lelki, szellemi és testi épülés támogatására helyezik a hangsúlyt.
Az épületek útvesztőjében különleges hangulat kerített hatalmába, a Munkás Szent József plébánia udvarában iskola, kollégium, sportcsarnok és több focipálya is található, mondhatni tényleg minden ott van egy helyen. A diákok ideális környezetben tanulhatnak, edzhetnek és fejlődhetnek, mind szellemileg, mind fizikailag. Beszélgetőpartnereim ft. Utasi Jenő tóthfalui plébános és Pajić László Mária, a kollégium egyik nevelőtanára, akikkel a múltról, a jelenről és a jövőről egyaránt szót ejtettünk.
– Magának a kollégiumnak, az iskolának az ötlete a régmúlt időkbe nyúlik vissza. Valamikor a ’80-as években egyházi jellegű táborokat szerveztünk, más-más tematikával. Ezek az alkalmak rádöbbentettek bennünket arra, hogy nagyon sok ügyes és tehetséges gyermek van itt, a Délvidéken, Vajdaságban. Különösen felfigyeltünk azon kisebb közösségekből jövő diákokra, akik könnyen elkallódhatnak, ha nincsenek megfelelő feltételeik. Ennek kapcsán született meg egy olyan kis központ létrehozásának az ötlete, ahol felkaroljuk a tehetségesebb gyerekeket, nem a zseniket, hanem azokat, akik valamiben tehetségesek, legyen az zene vagy sport. Ez csupán egy elképzelés volt, a gyakorlat azonban sokkal nehezebben indult be. Ez egy olyan ideális kép, amiről a mai napig nem mondtunk le, bár igen rögös az út ezen a területen. 2002-ben adtuk át a ma is diákotthonként működő épületet, előadótermekkel, szálláshelyekkel, konyhával és ebédlővel. Valójában ez képezte a gerincét az egész elképzelésnek. Ezzel párhuzamosan épült egy iskola is, részben egyházi beruházással, anyaországi támogatásból, a kollégium szintén így jött létre. Az egyik tömegsporttal, a labdarúgással indultunk, hiszen ezt nagyon sok fiatal szereti, ugyanakkor vannak kimagaslóan tehetséges gyermekeink is. Nem mondtunk le azonban a többi tehetségről sem, a cselgáncs is kezdi kinőni magát, valamint a sportcsarnokunknak köszönhetően beindulhat a kézilabda és az asztalitenisz is. Mindezek mellett szeretnénk a tehetséggondozást kiszélesíteni a humán tantárgyak irányába is. Kialakulóban van a megálmodott hármas alap, azonban még sokat kell építkeznünk ebbe az irányba. Ez nem más, mint fiataljaink lelki, szellemi és testi épülésének támogatása. A lelki adottság itt van, hiszen a templom tőszomszédságában vagyunk, a keresztény életszemléleti értékeket képviselve. A szellemi tőke kialakítására is törekszünk tudás szintjén, továbbá a testnevelés, a sport, ami a testi épülésüket szolgálja. Általános iskolás diákjaink is vannak, ötödik osztálytól nyolcadik osztályig. Mindemellett van egy szociális programunk is, amelynek köszönhetően olyan gyermekeket fogadunk be, akiknél bizonyos okok miatt nem nevezhető ideálisnak a családi háttér – mesélte ft. Utasi Jenő atya.
– Házon belül testvérként tekintünk az intézményekre, hiszen az egyik sem lenne a másik nélkül. Tegyük fel, hogy Magyarcsernyéről eljön egy tehetséges fiatal focista, aki Tóthfaluban szeretne focizni és Magyarkanizsára jár iskolába, akkor kell neki egy hely, ahol lakhat. Az általános iskolás diákjaink a tóthfalui általános iskola tanulói, a középiskolás diákok pedig Szabadkára, Zentára, Törökkanizsára és Magyarkanizsára utaznak nap, mint nap. Így a diákok utaztatása nem kis szervezést igényel, amit a plébániai járműveivel oldunk meg. Kettő húszszemélyes autóbusz, kettő nyolcszemélyes kombi és kettő személyautó áll a rendelkezésünkre. Jelenleg pontosan ötven diákja van a kollégiumnak, ennél volt már több is, kevesebb is, az ideális létszám hatvan körül mozog. Öt nevelőtanár foglalkozik a bentlakó diákokkal, akik a napi 24 órás ügyelet mellett tehetséggondozó foglalkozásokkal teszik színesebbé az itt élő diákok mindennapjait. Az intézményben lehetőség van művészeti, zenei, matematikai, földrajzi és angol nyelvi szakkörökön való részvételre. Törekszünk a gyerekeket keresztény szellemiségben nevelni, épp ezért a csütörtöki szentmiséken való részvétel kötelező minden diák számára. A szentmiséket a csantavéri plébános, Utcai Róbert atya celebrálja, aki ismert arról, hogy kitűnően ért a fiatalok nyelvén. Ezek a szentmisék hétről hétre értékes szellemi és lelki táplálékként szolgálnak minden növendékünk számára. Rafael testvér Magyarkanizsáról jár kéthetente csoportfoglalkozásokat tartani, ahol a focistáinkkal együtt boncolgatják az élet értelmét. Nekünk, nevelőknek pedig mindig nyitva áll az ajtónk a diákjaink előtt, épp úgy meghallgatjuk a bánatukat, mint az örömüket. Egy nagy család vagyunk sok-sok gyermekkel – hangsúlyozta Pajić László Mária nevelőtanár.
Bővebben: